Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Egy, az energiahatékonysági célok szigorítására vonatkozó bizottsági javaslat komoly vitákat gerjeszt a térségben, de a magyar választók többsége alighanem még nem is hallott az ügyről. Működik-e a V4-es együttműködés akkor is, ha egy nem a térségbeli országok által felvetett stratégiai téma nem mindenkinek egyaránt fontos? A lengyelek szerint ebben az ügyben nem igazán.
Az Európai Bizottság 2016 novemberében hozta nyilvánosságra a Téli Energia Csomagot (Energy Winter Package, hivatalos címe „Tiszta energiát minden Európainak”), amely a közös európai klímavédelmi, energiahatékonysági és megújuló energiával összefüggő célkitűzések felülvizsgálatára irányul. A javaslat az energiahatékonyságra vonatkozó célkitűzést megemelné (a 2030-ra kitűzött 27%-os energiahatékonysági célkitűzés 30%-ra emelkedne), emellett először javasolt kötelező összeurópai szinten teljesítendő energiahatékonysági célt, de számos intézményi és szabályozási változtatást is javasol a csomag részét képező jogszabálymódosítások útján.
A bejelentés óta eltelt bő egy évben a konkrét jogszabálytervezetek szintjén egyébként folyamatosan formálódó csomag részletes tartalmáról szakmai elemzést a Magyar Energiahatékonysági Intézet tollából itt, tényszerű összefoglalót pedig a magyar Országgyűlés tájékoztatási szolgálata jóvoltából itt lehet olvasni.
A csomaggal kapcsolatos álláspontját csak 2018 januárjában alakította ki az Európai Parlament, de mivel az lényegi pontokon eltér a Bizottság javaslatától (mindenek előtt a 30%-os 2030-as célkitűzést 35%-ra emelné a vonatkozó új irányelvben), a Tanács és a Parlament közötti egyeztetési folyamat érdeminek ígérkezik és a javaslat komoly átalakulásával járhat.
A V4-es országok által az uniós döntéshozatali napirenden szereplő javaslatok kapcsán kifejtett politikai és szakpolitikai álláspontokkal foglalkozó cikksorozatban energiapolitikai ügyekről írtunk már a masszívan elsősorban a gázpiacot érintő Energiaunióról szóló viták kapcsán. Az ott már bemutatott folyamatok – azaz, hogy a magyar kormány és a magyar EP képviselők többsége is támogatja az integráció mélyítését, ugyanakkor a kormány nyitott arra, hogy a V4-es partnereknek, köztük elsősorban is a lengyeleknek fájó dolgokban támogatást adjon – a Winter Package esetében is érvényesülnek.
Az ugyanakkor még így is érdekes, hogy mennyire nincs a politikai napirenden itthon ez az ügy: hiába meghatározó például Gyürk András fideszes EP-képviselő az ennek a csomagnak a szakmai előkészítésében is oroszlánrészt vállaló európai parlamenti szakbizottságban, még az ő kommunikációja is csak a saját maga által gondozott témákkal kapcsolatos termelési jelentésekre korlátozódik. Az EP zöldfrakciója kezdettől elégtelennek tartja a bizottsági javaslatokat, ezzel összhangban Jávor Benedek (PM) még a csomag bejelentése után közzétett egy kritikus állásfoglalást a csomagról, de ezek kivételével csak egy esetben szólaltak meg nyilvánosan magyar politikusok kifejezetten a csomagról vagy a csomaghoz tartozó jogszabályokról.
Ez utóbbi kivétel viszont meglehetősen fontos volt: a Winter Package-hez tartozott az a két villamosenergia piacszabályozási jogszabálytervezet (egy rendeleté és egy irányelvé), aminek kapcsán az Országgyűlés kormánypárti és jobbikos szavazatokkal még tavaly áprilisban szubszidiaritási kifogást tett. Annak az ügynek a fő vonala azonban – ahogy októberi cikkünkben részletesen bemutattuk – nem a megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozó célkitűzés volt, hanem a brüsszelező nemzeti konzultáció első, “rezsicsökkentést védő” kérdése, ahol Brüsszel veszélyes, a rezsicsökkentést megszüntető terve természetesen a tagállami árszabályozásoknak az Energiaunió, illetve először konkrétan az elektromos energia csomag keretében megvalósított eltörlése.
Ugyanakkor a szubszidiaritás megsértését megalapozó kifogások között a rezsicsökkentést közvetlenül vagy közvetve érintő kérdések mellett ott volt az is, hogy az energiamix tagállami meghatározásának közvetett elvonását is kifogásolja az Országgyűlés. Márpedig az a parlamenti vitában is elhangzott az energiamix kapcsán, egyben a tavaly tavaszi nemzeti konzultációt megelőző interjúban Orbán Viktor is nyíltan beszél róla, hogy az energiamix védelmével elsősorban a lengyeleket támogatjuk.
Mindez azonban nem volt akadálya annak, hogy a magyar EP-képviselők – a nemmel szavazó jobbikosok kivételével – a 2018. januári szavazáson a megújulókkal kapcsolatos célokat szigorítani javasló parlamenti álláspontot egységesen támogassák.
A megújulók részaránya az áramtermelésben 2016-ban egyébként 15%, az atomenergiáé 50%, míg a fosszilis üzemanyagoké 35% (20% szén, 15% földgáz) volt.
A lengyelek eltérő érdekeit leginkább abban lehet összefoglalni, hogy a lengyel gazdaság igen erősen függ a fosszilis energiahordozóktól: az energiamixükben 80%-kal van jelen a szén, emellett a háztartások energiafogyasztásában 12%-os részaránnyal ott a földgáz is a fosszilis energiaforrások közül. Így aztán az önmagában nem meglepő, hogy az érintett javaslatnál a parlamenti álláspontra januárban nemmel szavazó vagy tartózkodó képviselők listáján – párthovatartozástól függetlenül, a néppárti és a szocialista képviselők esetében a frakcióállásponttól eltérve – ott találjuk a teljes lengyel EP-kontingenst.
Ezt a problémát tükrözi Adam Gierek lengyel szociáldemokrata képviselőnek (S&D), a csomaghoz tartozó egyik javaslat volt parlamenti jelentéstevőjének vitája is saját frakciójával, amit annak köszönhetően világíthatunk meg a képviselő nézőpontjából, hogy lengyel partnerünk, az Association 61 nyilatkozatot kért és kapott is tőle.
Gierek a lengyel szempontból már önmagában is kihívást jelentő 30%-os célnak a frakció álláspontja szerint szükséges 40%-ra emelésével is együtt tudott volna élni, így a 35%-ot is elfogadhatónak tartotta volna, ha ezek az arányok nem a végső felhasználásra, hanem az elsődleges energiatermelésre vonatkoznak. Mivel azonban ilyen kompromisszum nem született, ezért Gierek a többi lengyel képviselőhöz hasonlóan nem támogatta a végül elfogadott parlamenti álláspontot a megújuló energiára vonatkozó harmonizációt megvalósító irányelv esetében, illetve nem szavazta meg az energiahatékonysági irányelvet sem.
Gierek álláspontja úgy foglalható össze, hogy a bizottsági javaslat – az EP által Gierek felvetései ellenére nem módosított – energiahatékonysági mutatói lényegében szimplán megtakarításokat jelentenének tartalmi szempontok érvényesítése helyett, ami az uniós átlagban 10%-os, de Lengyelországban 17%-os energiaszegénység növekedéséhez vezetne. Ehelyett egy olyan megközelítésre lenne szerinte szükség, amely a teljes termelési és szolgáltatási láncban méri és érvényesíti a tényleges energiahatékonyságot, de ez a nyugat-európai energiaipar érdekeivel (köztük kiemelten az elavult technológiával működő francia atomerőművek fenntartásával) ellentétes lenne, ezért puccsolta meg saját munkacsoportja – és utasította el saját frakciója is – Gierek javaslatait. A képviselő személyes véleményétől függetlenül is tény, hogy a jelentéstevői pozícióból valóban lemondatták, így saját elmondása szerint a parlamenti álláspont véglegesítésében már semmilyen formában nem vett részt.
A képviselő érthetően csalódott a történtek miatt, de nem tulajdonít különösebb jelentőséget annak, hogy éppen egy cseh képviselő vette át tőle az ügy gondozását, ugyanakkor nem gondolja, hogy a V4-ek európai parlamenti képviselői között bármelyen érdemi együttműködés folyt volna a témában.
Az Association 61 lengyel energiaipari szereplőket – két lengyel energiacég egy-egy vezetőjét – is megkeresett, akik osztják Gierek álláspontját abban, hogy a lengyel energiaipar nem lesz képes a Winter Package jelenlegi állása szerinti követelményeknek megfelelni. Fő problémájuk az, hogy a 35%-os – tagállami és uniós szintre is kitűzött – cél el nem éréséhez komoly bírságok kapcsolódhatnak majd, illetve általában is kritizálják a csomag zöldenergia- és piacpárti, valamint szénellenes keretezését, amin a későbbi kompromisszumok sem fognak jelentősen változtatni szerintük. E mögött ők egyértelműen német ipari érdekeket látnak: részben azért, mert a német cégek a szénenergiát felváltó fejlesztések terén megkerülhetetlenek, részben pedig azért, mert a villamos energia piacának magasabb szintű integrációjából is német cégek profitálnának a térségben.
A lengyel kormány elutasító álláspontjában az átállás gazdasági és technológiai következményei mellett fontos szempont az is, hogy a belföldön termelt szénhez képest a jórészt Oroszországból behozott földgázra való részleges átállás természetesen növelné az orosz gázfüggést is. A lengyel ellenállás legfontosabb jogi érve éppen az – a szubszidiaritási követelmény megsértése – amit a csomag két másik javaslatánál az energiamixre is hivatkozva a magyar Országgyűlés is felvetett. Tény, hogy az EP által januárban támogatott két irányelvnél viszont a magyar parlament ilyen nyilatkozatot nem tett, de mivel az elvi probléma ugyanaz, némileg meglepő, hogy a magyar kormánypárti képviselők a javaslatokat a lengyel ellenállás ellenére is megszavazták.
Az Association 61 által megkérdezett lengyel energiaipari vezetők egyébként Gierekhez hasonlóan szkeptikusak az ügyben egy esetleges V4-es együttműködés esélyei tekintetében. Úgy látják, hogy a lengyel energiamix annyira speciális problémákat hordoz, hogy hasonló érdekek mentén lehetetlen koalíciót építeni a térségben, így még a tanácsi blokkoló kisebbség elérésére sem számítanak.
A cseh kormányalakítás elhúzódására tekintettel is jelenleg nem igazán van napirenden a cseh belpolitikában sem a Winter Package, de a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos szabályozási kérdések a beruházások költségigényére és a cseh energiaipar sajátosságaira tekintettel korábban keltettek már érdemi vitákat.
Ugyanakkor a cseh politikai pártok mindegyike állást foglalt a klímaváltozás elleni cselekvésről a 2017-es választás előtt, és csak Tomia Okamura jobboldali populista pártja, az SPD vetette el azt a parlamentbe bejutott pártok közül, minden más politikai erő támogatta a klímaváltozás elleni hatékonyabb fellépést.
Érdekes viszont, hogy éppen az SPD volt a cseh zöldek mellett a másik párt, amelyik a temelini atomerőmű új reaktorblokkokkal való bővítését sem támogatta, szintén szemben a cseh pártok konszenzusával.
A cseh képviselők plenáris üléseken elhangzott, a célokat támogató, de a megvalósíthatósági szempontokat hangoztató hozzászólásokból a viták részleteire vonatkozó álláspont nem nagyon derült ki. Egyedül a kommunisták Katarina Konečná (GUE/NGL) kritikája volt karakteres – a szabályozás a javasolt parlamenti módosítások után is túl általános, ezért azt elutasítják.
Cseh kutatási parterünk, a KohoVolit érdemibb információkért megkereste Miroslav Poche cseh szociáldemokrata képviselőt (S&D), aki a fentebb idézett Giereket felváltva a csomag egyik javaslatának jelentéstevője lett. Poche a parlamenti döntési folyamat legfontosabb sajátosságaként azt emelte ki, hogy a szakbizottságban eredetileg felmerült még ambiciózusabb (pl. a megújuló arányok esetében 40%-os mértéket előíró) javaslatokhoz kellett egy alkufolyamat eredményeképpen támogatást szerezni. Ennek során – bár neki személy szerint meggyőződése, hogy a parlamenti javaslat összességében jóval előre mutatóbb, mint a bizottsági javaslat – a konkrét vállaláson kívül olyan tényezők is szerepet játszottak, mint a kitűzött nemzeti célok kötelező jellege vagy az, hogy egyes szektorokra (például a közlekedésre) kapjanak-e a tagállamok eltérési lehetőségeket. Poche egyébként arra számít, hogy a február végén kezdődő tanácsi tárgyalások során az intézményközi megegyezéshez végül újabb kompromisszumok lehetnek majd szükségesek, de azt ettől függetlenül valószínűsíti, hogy a parlementi szöveg nem válik majd változatlan formában jogszabállyá.
Csehországban a megújulók részaránya az áramtermelésben 2016-ban 10,1% volt, emellett 60%-ban fosszilis fűtőanyagokkal (43% szén, 8% földgáz) és 30%-ban atomenergiával fűtötték az erőműveiket.
A szlovák kormánynak a Winter Package-hez adott támogatása hangsúlyozottan feltételhez kötött: az Európai Tanács irányadó álláspontjaira hivatkozva nem támogatják, hogy a tagállami energiahatékonysági célok kötelezőek legyenek.
Ebben a körben Peter Žiga gazdasági miniszter (SMER) is érvelt az energiamix meghatározására vonatkozó, a szubszidiaritással összefüggő tagállami jogosultságokkal, de ezt az atomenergia részarányának meghatározása tekintetében tette.
Szlovák EP-képviselő a 2018 januári vitában nem szólalt fel, a területen aktív képviselők – többek közt Nagy József (HÍD-MOST, EPP) és korábbi hozzászólásaiból – inkább csak a megújuló energiaforrások általános támogatását lehetett kiolvasni, de Jana Žitňanská (ECR, OĽANO-NOVA) már egy 2016 végi vitában is kiállt az energiamix meghatározásának tagállami hatáskörben tartása mellett. Žitňanská egyébként a kompromisszumos bizottsági szöveget sem szavazta meg, a szlovák képviselők nagy többsége azonban igen.
Szlovákiában a megújuló energiaforrások felhasználási aránya az energiatermelésben 12%-os, egyrészt távol van a kitűzött céloktól, másrészt még pár tized százalékos csökkentést is jelent az előző évi értékhez képest.
A cikk a Nemzetközi Visegrádi Alap által támogatott „Being closer to the policy V4″ elnevezésű projekt részeként készült. A projektben, amely a lengyelországi Association 61 vezetésével valósul meg, az Átlátszó két másik nonprofit szervezettel működik együtt, a cseh KohoVolit és a szlovák Inštitút pre dobre spravovanú spoločnos szervezettel. A projekt fő célkitűzése a visegrádi országok állampolgárai tudásának elmélyítése, azáltal, hogy tájékoztatást nyújt európai parlamenti képviselőik tevékenységéről a kiválasztott szakpolitikák területén.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!