Egyéb

Folytassa, Zeman! – Csehország is az illiberalizmust választotta

 

Nem történt meglepetés, illeszkedve a régiós trendhez, a cseh köztársaságelnök-választás is az oroszbarát, radikális, jobboldali szólamokat puffogtató jelölt, Miloš Zeman győzelmét hozta. A két jelölt között 152 184 szavazat döntött. A régi-új elnök felért politikai karrierje csúcsára, Csehország ráléphet a lengyel és a magyar útra.

“Ez az utolsó politikai győzelmem”,

így kommentálta a választások eredményét Miloš Zeman, régi-új köztársasági elnök az eredményhirdetést követő első nyilvános szereplésén a prágai Top Hotelben, szombat este. A cseh alkotmány értelmében ugyanis egy elnököt csak egyszer lehet közvetlen úton újraválasztani.

A hivatalos végeredmény alapján Zeman a szavazatok 51,36 százalékát szerezte meg, kihívójára, Jiří Drahošra a választók 48,63 százaléka szavaztott. Ha felosztanánk Csehországot a történelmi cseh területekre és Morvaországra, előbbi területen Drahoš nyert 52:48 arányban, míg utóbbi esetben, nagy fölénnyel, 57:43 arányban, Zeman diadalmaskodott.

Korábbi cikkeink:

Börtönbusszal a korrupció és az oligarchák ellen – ismerje meg a cseh Kalózpártot!

Áttörés előtt áll a cseh szélsőjobb – ismerje meg a cseh SPD-t!

Így omlott össze a Cseh Szociáldemokrata Párt

A ČTK, cseh hírügynökség felmérése alapján Zemanra leginkább a szélsőjobb Szabadság Közvetlen Demokrácia (SPD) pártja, a Cseh Kommunista Párt (KSČM) és Andrej Babiš ANO pártjának szavazói adták voksukat. Jiří Drahoš jelöltet leginkább a progresszív Kalózok (Piráti), a neoliberális Polgári Demokraták (ODS) és a jobbközép-liberális TOP09 párt szavazói támogatták. A szocdem szavazatok megoszlottak a két jelölt között.

Mi döntött Zeman javára és mit jelenthet győzelme Csehország jövője szempontjából? Akkor most vége a cseh demokráciának is? Ezekre a kérdésekre keresem a választ ebben a cikkben.

1. A televíziós viták és a gyenge kihívó fél

Kulcsszerepet játszott Zeman elnök győzelmében a két televíziós vita, amelyeken az elnök óriási politikai rutinjának és dörzsöltségének köszönhetően magabiztosan és jól szerepelt.

Zeman tudta, hogy ellenfelei egy arrogáns, megosztó személynek állítják be, ezért olyan taktikával lépett a kamerák elé, ami őt egy békülékeny hangú, hibáit elismerni kész politikusnak mutatta be a nézőknek. Bejött. A Babiš-közeli Prima televízióban megtartott első vitában Zeman lemosta Drahošt, a független köztévén a kihívó fél legalább nem szenvedett vereséget.

A tévéviták segítettek Zemannak mobilizálni első körben még passzív szimpatizánsait, míg Drahoš professzor nem tudta megszólítani a bizonytalan szavazókat, sőt, még integrálni sem tudta a Zeman-ellenes voksokat. A szlovák aktuality.sk elemzése foglalta össze legjobban: “Drahošnak nemcsak szónoki tehetsége nem volt, de saját véleménye sem”. Zeman legyőzéséhez kevés volt egy nem-Zeman jelölt kiállítása.

Drahošsal konkrétan az is baj volt, hogy óvatosan fogalmazott az euró ügyében, nem volt képes elmagyarázni egy kis közép-európai ország új helyét az Európai Unió közös projektjében, nem volt egyértelműen szolidáris a menekültekkel. Drahoš kampánya kizárólag a keleti orientációt és Babiš miniszterelnök korrupciós praktikáit kritizálta, de ez nem szólította meg a választókat.

2. A plebejus Csehország

A prágai liberális eliten kívüli világ döntött.

A Václav Klaus nevével összekötött nyugatbarát és reformok iránt elkötelezett Csehország mítosza nem létezik többé, ahogy évekkel korábban Klaus is megváltozott: ma már a szélsőjobb német AfD párt ünnepelt sztárvendége és a cseh dezinformációs weboldalak kedvelt interjúalanya.

A kampány során Zeman azt próbálta elhitetni az emberekkel – például több alkalommal negatív kontextusban említette meg a sportolást – hogy Csehország elnöke egy olyan ember is lehet, aki dohányzik, rendszeresen iszik és káromkodik – tehát “olyan, mint mi”, közülünk való. Ezzel szemben Drahoš professzor azt hangsúlyozta, hogy ő elismert tudós és hűséges férj, “több, mint mi”, azaz példát szeretne mutatni.

De a választók nem morális példaképet akartak, hanem olyan politikust, akivel azonosulni tudtak, aki olyan látszatot keltett, hogy megérti problémáikat.

Az ellenzék egy része mindenesetre romokban. Miroslav Kalousek, a Nečas kormány pénzügyminisztere szerint a remény lángja kialudt és bár túlélhetik a vereséget, az okozott károk helyreállítása nem lesz gyors és könnyű folyamat.

3. Zeman, Okamura és Babiš szövetsége

Folytatódhat a Zeman körüli illiberális szavazói blokk kiépülése.

Okamura és Zeman közötti kapcsolat mélyülése már a választások előtt is tapintható volt: a két politikust összeköti politikai ellenfeleik semmibe vétele, populista stílusuk, a közvetlen demokráciához fűződő viszonyuk. Tanulságos volt Zeman elnök győzelmi beszéde alatti ülésrend is. Zeman közvetlen rokonai mellett nem régi politikai harcostársai, hanem az “új fiú”, Tomio Okamura, a szélsőjobboldali SPD elnöke ült.

Ez egyben azt is jelenti, hogy ma az elnök jelenlegi legszorosabb politikai szövetségese az SPD elnöke és nem egykori pártjának a szocdem párt konzervatív, maradi szárnyának képviselője, Milan Chovanec, aki egy-két sorral hátrébb állt a szombat esti győzelmi beszéd alatt.

Ne felejtsük el megemlíteni Csehország új miniszterelnökét sem, aki médiabirodalmával segítette a győzelemhez Zemant. A Barrandov nevű tv-csatorna manipulációi már a magyar közszolgálati tv és a Habony Árpád-féle propagandamédia legszebb pillanatait idézték. Ez Csehországban még újdonság, sokan egyáltalán nem is képesek értelmezni a helyzetet, hogy a cseh sajtó egy része is visszatért a rendszerváltás előtti időszak praktikáihoz.

A fenti szereplők – a Babiš-párt,a szélsőjobb SPD, a szocdemek konzervatív szárnya – kiegészülve a kommunistákkal a jövőben együtt szavazhatnak olyan ügyekben, amelyek a liberális demokrácia intézményeit fenyegethetik.

4. A generációs faktor

A felmérők szerint Zeman szavazói az idősebb generáció tagjai közül érkeztek.

A jelenlegi elnök szavazóira jellemző volt még az alacsonyabb iskolai végzettség. Köztudomású, elég csak rokonaink körében szétnézni, egy család idősebb tagjai egyre nehezebben ismerik ki magukat a modern és gyorsan változó kommunikációs technológia világában.

Ezzel összefüggésben az idősebb emberek könnyebben felülhetnek a hamis híreknek is. Itt most nem feltétlenül a ma már primitívnek ható lánc-e-mailekre gondolok, de a szofisztikáltabban összerakott álhírekre. A gyorsan változó világban ezek az emberek egy régi világot képviselő stabilitást akarnak. Nincs ez másképp Csehországban sem, ahol a 65 év feletti korosztályt senki nem szólította meg, Zemanon kívül.

Mi várható Zeman új elnöksége idején?

1. Az új cseh kormány felállása

A legaktuálisabb történés Csehországban – a hétvégi elnökválasztáson kívül – kétség kívül Andrej Babiš újabb kormányalakítási kísérlete.

Az első próba sikertelen volt, de Zeman azonnal bejelentette: másodjára is Babišnak ad bizalmat a kormányalakításra. Ami a kinevezett miniszterelnök számára kedvező fejlemény: a régi-új elnök váhatóan korlátlan időt biztosít számára a kormányalakítási tárgyalásokra.

A legutóbbi sajtóértesülések szerint kétféle kormány alakulhat Csehországban a következő négy évre. Az egyik változat szerint a KSČM vagy az SPD külső támogatásával egy kisebbségi ANO-kormány állhat fel, illetve benne van a pakliban a német forgatókönyv is. Újra összeállhat a korábbi kormánykoalíció két legerősebb szereplője, az ANO és a ČSSD, de a néppárt helyett a harmadik erő a kommunista párt lenne, kívülről.

Babišnak Zemanra tehát nem lenne hosszabb távon szüksége, ugyanakkor a korábbi cikkemben felvázolt Zeman körüli illiberális erőtér az elnök újraválasztásával tovább épülhet. Babiš hiába alakítana szívesebben kormányt a neoliberális Polgári Demokratákkal, Zeman erősebb elkötelezettsége a szélsőjobb, etnicista politikát képviselő SPD-hez és kommunistákhoz Babiš lehetőségeit is szűkítik. Nem lehet kizárni: Zeman megpróbál beleszólni az új kormány összeállításába is.

2. A Cseh Szociáldemokrata Párt átalakulása

Februárban újraosztják a lapokat a párton belül, a párt haladó szárnya elveszítheti az irányítást.

Több, mint egészséges feszültséggel várhatták az elnökválasztás kimenetelét a cseh szocdemek is. A párton belüli erőviszonyokat, a párt két szárnyának, a maradi és a haladó tábor egymáshoz való viszonyát is befolyásolhatja Zeman újraválasztása. Ismert: a 90-es években a ČSSD éppen Zemannak köszönhetően emelkedett fel Klaus Polgári Demokrata pártja mellé, és vált a cseh közélet meghatározó pártjává.

Zeman ma már nem párttag, de informális befolyása még így is jelentős a párt egy részére. Éppen ezért az elnök újraválasztásának köszönhetően a párt maradi szárnya várhatja magabiztosabban a februári pártkongresszust, ahol várhatóan megpróbálják átvenni a párton belüli vezetést a volt miniszterelnök nevével is jegyzett haladó szárnytól.

Megfigyelők szerint az sem véletlen, hogy Zeman választási győzelmét megelőző órákban több órán keresztül tárgyalt Milan Chovanec volt belügyminiszterrel, aki köztudomásúan a szocdem párt maradi csoportjához tartozik.

3. Változatlan külpolitika irány

Zeman várhatóan továbbra is különös hangsúlyt fog fektetni az Oroszországhoz és Kínához fűződő cseh kapcsolatokra.

Megteheti, a választók nagy számban álltak be politikája mögé. Esetleg új motívum lehet a Zeman-stáb kommunikációjában, hogy mostantól erőteljesebben elutasíthatják azokat a megbélyegző kijelentéseket, amelyek szerint Zeman az oroszok embere lenne.

Moszkva mindenesetre nem titkolja örömét Zeman győzelmével kapcsolatban. A Kreml közleményében úgy fogalmazott, hogy a választások végeredménye megerősítette a tapasztalt és felelősségteljes politikus, Zeman elnök nagy elfogadottságát, aki mindig a cseh nemzet érdekeivel és törekvéseivel összhangban cselekszik. Putyin elnök a közleményben értékelte Zeman elvi álláspontját a baráti cseh-orosz kapcsolatok sikeres fejlődése érdekében.

4. Demokrácia-ellenes lépések

Zemanékat láthatóan idegesíti az a 2,7 millió szavazótábor, amelynek egy jó része kifejezetten azért szavazott Drahoš jelöltre, hogy ne Zeman legyen az elnök.

A cseh társadalom ma jóval megosztottabb, mint öt éve, a belpolitikai hangulat is feszültebb. Ebben a légkörben elképzelhető olyan fejlemény, amely eddig ismeretlen volt Csehországban. Zeman legendás újságíró-gyűlölete tovább fokozódhat, ami a független cseh közszolgálati médiára jelenthet fenyegetést.

Mivel a következő elnökválasztáson Zeman már nem indulhat, várhatóan sokkal felszabadultabban és aktívabban fog politizálni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a cseh alkotmány kereteit minden eddiginél jobban fogja politikájával feszegetni. Ez persze csak egy tipp, de az elnök eddigi politikáját ismerve nem lenne váratlan fejlemény.

Várható még, hogy a Drahoš professzor győzelme esetén biztosan átvilágítandó személyek, Zeman titokzatos tanácsadói, Nejedly és Mynář urak üzleti érdekeltsége és kapcsolati rendszere a következő öt évben is háborítatlan maradhat.  De hogy ez mennyiben valósul meg, az egyben a cseh hatóságok függetlenségének vizsgája is lesz.

Milos Zeman második elnöki beiktatását máricius 8-án tartják.

 

Nem csak Prága szavazott a  nyugatbarát Jiří Drahoš professzorra, akire Csehország gazdaságilag legfejlettebb területein élők szavaztak.

Nem csak Prága szavazott a nyugatbarát Jiří Drahoš professzorra, akire Csehország gazdaságilag legfejlettebb területein élők szavaztak.

Összefoglalva, a cseh elnökválasztás több fejleménnyel is szolgált. Csehország rálépett a lengyel és magyar útra, de egyelőre megjósolhatatlan, hogy végig is megy-e rajta.

Mert hiába nyert Zeman, a második kör után láthattuk: az EU-ellenes vagy euroszkeptikus hangulat mégsem olyan egyértelmű a cseheknél, mint azt korábban gondoltuk. Figyelem: nem csak Prágában szavaztak a nyugatbarát Jiří Drahoš professzorra. A nyugati orientáció hívei megtalálhatóak a cseh vidéken is. Ez egy olyan belső sáv, amely Hradec kralové-től, Liberecből indul, Prágán át le egészen a dél-cseh vidéken át, Brnoig – ez a sáv egyben Csehország gazdaságilag legfejlettebb része.

Ugyanakkor a pro-európai tábor sem olyan erős, hogy egyértelműen meghatározza az ország orientációját, viszont annyi ereje lehet, hogy egy teljes illiberális fordulatot, az oligarcha-berendezkedést és a cseh jogállam leépítését képes legyen a jövőben megakadályozni.

Korábbi cikkeink:

Bukhat az illiberális Orbán klón Csehországban

Cseh elnökválasztás: az oroszbarát Zeman már az első fordulóban nyerhet

Írta: Bőtös Botond

Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!

Akarsz róla beszélni? Kövesd olvasóink fórumát az Átlátszó-klub Facebook-oldalát!

Megosztás