A cseh Kalózpárt szembe megy a trendekkel. Megalakulásuk óta a parlamenti bejutási küszöb alatt mérték a pártot, de az utóbbi hónapokban népszerűségük folyamatosan emelkedik. Épp időben: Csehország két hét múlva új kormányt választ.
Amikor 2006-ban a svéd bíróság minden előzmény nélkül lelőtte a The Pirate Bay keresőoldalt, még senki nem sejtette, hogy világjelenség indul a szerzői jogok és a szabadalmakra vonatkozó törvények reformjáért.
A svéd Piratpartiet (2006) mintájára Csehországban is megalakult a Česká pirátská strana, azaz a Cseh Kalózpárt (Piráti). Ma a világon nagyjából 55 kalózpárt működik. Többségük népszerűsége csökken, például Németországban már kiestek az összes regionális parlamentből. De Izland után Csehországban is az általános trenddel szemben mennek a helyi kalózok, népszerűségük folyamatosan emelkedik, a politológusok ma azt mondják ők lehetnek
Ez itt a legfrissebb cseh közvélemény kutatás, amely alapján, biztos parlamenti bejutóként, a Kalózpárt 7,4 százalékot kapna. Forrás: STEM/MARK, Mlada Fronta Dnes.
A Kalózpártot minden közvélemény-kutató intézet biztos bejutónak méri 7 százalék feletti eredménnyel.
A növekvő választói szimpátia és aktivitás mellett a Kalózpárt elég jó választói potenciállal is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy ha minden potenciális választójuk elmenne szavazni, akkor 12 százalékos eredményt is elérhetnek.
A cseh pártok választói potenciálját a cseh közszolgálati televízió felkérésére a Median és Kantar TNS cég mérte meg, augusztus 23 és szeptember 8-a között. Kattintson a középen a szürke körre, és kutatás eredményét nagyítva is elolvashatja:
Éppen ezért, mondják az elemzők, a szélsőjobb Szabadság, Közvetlen Demokrácia (SPD) pártja mellett a kalózok is okozhatnak meglepetést a cseh októberi országgyűlési választásokon.
“Releváns parlamenti erővé kívánunk válni”
emelte a tétet a napokban Ivan Bartoš, a párt elnöke a ČTK-nak adott nyilatkozatában. Szerinte a párt célja ma már nem a parlamenti küszöb átlépése, hanem a tíz százaléknyi mandátum megszerzése.
Visszatekintő: a 2009-ben alakult párt a 2010-es országgyűlési választásokon 0,80 százalékot ért el, három évvel később 2,66 százalékon álltak. A 2014-es EP választásokon 4,78 százalékkal éppen lemaradtak az európai képviseleti helyről. A 2016-os önkormányzati választásokon érték el eddig legnagyobb sikerük: a nyugat-cseh fürdőváros, Mariánské Lázně polgármesterét adja a párt Petr Třešňák személyében. Néhány fővel bejutottak a cseh főváros képviselő-testületébe is, ahol a legkisebb, de legaktívabb frakciót alkotják.
2017 márciusában a parlamenti küszöb felett mérték a pártot 5,5 százalékkal. Nyáron 6, októberben már 7 százalékon álltak.
Csehországban – idén második alkalommal – megmérték középiskolások pártreferenciáit is. Idén október 3. és 4. között, 281 középiskolában – 100 gimnázium, 131 szakközép, 36 szakmunkásképző – mintegy 40 ezer diák szavazott.
A legtöbb szavazatot a Kalózpárt kapta (24,52%)
Második Babiš pártja, az ANO (11,88%), harmadik a TOP09 (11,75%), negyedik a Szabad Polgárok Pártja, SPP (7,76%), ötödik a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (6,33%). A hagyományos pártok leszerepeltek. Ez az eredmény azért is fontos lehet a kalózoknak, mert idén Csehországban 400 ezer új választó adja le először voksát.
„Később visszahívom, munkában vagyok”
ilyen sms üzenetet kap az újságíró a párt elnökétől, ha napközben kér interjút. Ez a kis apró részlet mutatja, a még mindig fiatalos párt kampánya az önkéntesek lelkesedésén alapul. Bartoš a mai napig polgári munkáját végzi napközben, maradék szabadidejében foglalkozik csak a politikával és zenével.
A rasztahajú pártelnök egyébként a Károly Egyetem Könyvtár és Információs Tanulmányok szakján szerzett diplomát, később PhD fokozatot. Jelenleg vállalatok adatminőségével, adattárházak építésérével és információs rendszerek tervezésével foglalkozik a politika mellett, amelyben a Kalózpárt 2009-es megalakulása óta aktívan részt vállal.
A Nohama napřed zenekar énekese, és ha a dj pult mögött áll, akkor pszichedelikus trance bakeliteket pörget.
A Kalózpárt kikosarazott „természetes szövetségese”: Matěj Stropnický, a Zöld Párt elnöke, Prága polgármester-helyettese. A Zöldek nem jutnának be a parlamentbe, a párt népszerűsége, október elején, 3 százalékon áll.
Hasonlóan Magyarországhoz, az ellenzék Csehországban is töredezett. Az önálló indulást favorizáló kalózok, végül, úgy tűnik, lenyomják zöld riválisukat.
Van egy nagyjából tíz százalék városi, modern gondolkodású fiatal szavazó Csehországban, akikért évek óta a Zöld Párt (Strana zelených, SZ) és a Kalózpárt verseng. Az idősebb pro-európai, szabadelvű generáció szavazataira a Schwarzenberg neve miatt ismert TOP09 számíthat. A két kisebb párt évek óta rendszeresen megosztotta egymás között a szavazatokat, így egyik alakulatnak sem volt esélye bejutni a parlamentbe. A pártok mögött álló értelmiségi holdudvar a választási koalíciót sürgette, de a Kalózok vezére az ötletet rendszeresen elvetette.
A Zöld Párt élére 2016-ban a jelenlegi cseh védelmi miniszter Martin Stropnický fia, Matěj Stropnický került. A korábban inkább zöld politikát hangsúlyozó párt a karakteres balliberális, új baloldali politika – kisebbségi jogok védelme, környezetvédelem – irányába mozdult el. A 2016-os önkormányzati választásokon, részleges együttműködés jött létre a külső szemlélőként természetes ideológiai szövetségesnek tekinthető Kalózpárttal. 2016 őszén a zöldek teljes együttműködést ajánlottak fel az idei országgyűlési választásokra is, de ezt az ajánlatot végül Bartoš elutasította.
“Egy VIP család aranyifja”,
Ez volt a baja Bartošnak Stropnickýval, aki szerinte médiamegjelenéseivel rendre hozta az “ütnivaló milliomoscsemete” imázsát, aki csak úgy beszállt a politikába is. Bartoš régóta hirdeti magáról, hogy ő már az iskolái mellett is dolgozott, illetve a Kalózpártot is IT-s munkája mellett irányította. Később Stropnický úgy vágott vissza, hogy
„őt ne hibáztassák mások elbaszott élete miatt”.
Az igazság valahol középen van, de a színészettel is kacérkodó, menő, külföldi iskolákban diplomázott Stropnický egyszerűen nem passzolt Kalózékhoz. Bartošnak a Zöldek paternalisztikus témamegközelése nem tetszett, miszerint meghatároznak egy modellt, ami alapján megmondják az embereknek, hogy ez az egyetlen helyes álláspont és ez alapján kell gondolkozniuk a világról.
„Ez leginkább az internetes vitafórumokban érződött„, nyilatkozta Bartoš, aki szerint ez a megközelítés zsákutca és nincs esély az ilyen politika érvényesítésére.
Valójában Bartoš sokkal erősebb karakternek bizonyult, mint Stropnický, és nagyon jól kommunikál. Ezen kívül sokat számíthatott, hogy a plebejus elégedetlenséget a Kalózpárt hitelesebben képviseli és csatornázta be, mint a Zöldpárt, ez utóbbit egyébként Jaroslav Fiala, a zöldekkel szimpatizáló cseh „Kettős Mérce”, az A2larm.cz weboldal főszerkesztője ismerte el „Kire szavazok?” írásában.
A Kalózpárt egy rövid ideig közeledett az euroszkeptikus Szabad Polgárok Pártjához (Strana svobodných občanů, SSO), de végül sem az újbalos Zöldekkel, sem a libertariánus-euroszkeptikus SSO-val nem szövetkeztek, így egyedül kezdték meg a 2017-es választási felkészülést.
Bartoš taktikája az volt, hogy a zöldekkel (azaz: “havlista fasisztákkal” vö: a magyarul kb. ez a „liberálnáci” kifejezésnek felel meg) szemben jelölte ki ideológiailag pártját és ráment a SSO euroszkeptikus illetve a TOP09 hagyományos szabadelvű szavazóira. Mások szerint azért is tudtak ellépni riválisaiktól a mostani kampányhajrában, mert a 2014-es EP-választásokon a Zöldek és az SSO bejutottak az EP parlamentbe, de a Kalózpárt két tizeddel lemaradt. Ez végül azért bizonyult előnynek, mert a Kalózpárt fontos háttérmunkásai Csehországban maradtak.
„A legnagyobb hülyeség a munkát megadóztatni”, mondja Bartoš, aki az egészségügyet nem privatizálná a vállalkozók világát nem szabályozná és megadóztatná a nagy multikat.
Röviden így lehetne összefoglalni a Kalózpárt gazdasági és szociális programját, amely szerint az állam az alapvető állami szektorok működésébe (például: egészségyügy) beavatkozna, de a kisvállalkozókat békén hagynák.
„Ne lopjon senki!”, ezzel a jelszóval indította el a Kalózpárt idén júniusban választási kampányát, amely Andrej Babiš oligarcha, volt pénzügyminiszter és az őszi cseh parlamenti választások fő esélyese választási szlogenjének – „Mindenki lop!” – kifordítása. Az egyszerűbb államot, az oligarchák kontrollját, a szabadság védelmét és digitális társadalmat ígérő párt erősen indított az őszi parlamenti választásokat megelőző kampányban. Többek között,
az összes adónemet helyettesítő, 47 százalékos általányadót kívánnak bevezetni.
A párt adószakértője szerint a lakosság adóterhe 1,6 százalékkal csökkenne évente és a csehek fejenként 7500 koronát spórolnának meg. Ez 2 milliárd korona kiesést jelentene állami költségvetés számára. Az új adózási rendszer alapján a magasabb jövedelműek többet fizetnének.
Füvet, mindenkinek! Támogassák a legalizációt! – A Kalózpárt 2017-es választási szórólapja
A marihuana forgalmazásának legalizálása és megadóztatása is szerepel a párt programjában, amelynek elfogadására megnőtt az esély az azt ellenző szocdemek meggyengülése miatt.
A kalózok programja szerint a gyógyszertárakban is kapható lenne a kannabisz. De szeretnének kannabisztermesztéssel foglalkozó cseh cégeket látni, így azt nem Hollandiából kellene importálni.
„A kereskedőket érdekelté kell tenni, kiknek adnák el a kannabiszt”
mondta Bartoš, aki nem értett egyet azzal a nézettel, hogy a fű legalizálása a fiatalkorúakra negatív hatással lenne, mivel egy államilag engedélyezett vállalkozás nem fogja kockáztatni kereskedelmi engedélyét. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a kannabisz árulását az alkohol értékesítéséhez hasonló szabályokkal engedélyeznék.
A füvet jellemzően Csehországban is az erre szakosodott dealerektől szerzi be vevő. Igaz, a statisztikák szerint a fogyasztók több, mint 11 százaléka magának termeli meg saját fogyasztásra az árut. A Kalózpárt számításai szerint a legalizációval szabályozott kereskedelem működne az országban, ami 3 milliárd koronával (kb 36 milliárd forint) növelné a cseh állami bevételeket.
Sokáig kritizálta a Kalózpárt az észak-atlanti katonai szövetség világpolitikában betöltött szerepét, ami miatt a mainstream politikai pártok furcsán néztek rájuk és a mai napig magyarázkodhatnak.
Az elnök még 2017 márciusban is úgy nyilatkozott, hogy az ország NATO tagságát a cseheknek népszavazás útján kellene megerősíteni vagy elvetni. A párt alelnöke a NATO iraki, afganisztáni és líbiai beavatkozásával sem értett egyet, de nem fizetné be a nemzeti jövedelem két százalékát sem a szervezet költségvetésébe. Bartoš így fogalmazott:
„A katonai védelmet európai szinten tudom elképzelni, a NATO globális katonai beavatkozásaival problémáim vannak, pacifista vagyok”
A választások közeledtével Bartoš finomított álláspontján. Először kijelentette, hogy nem szeretne pálcát törni a NATO felett, és már ellenezte a párton belüli népszavazási szándékot. Október elején a cseh köztévében pedig már azt is tagadta, illetve egy egyszerű Facebook-vitának tartotta, hogy a témában pártja megosztott lenne és egyértelműen a NATO-tagság mellett foglalt állást.
Korábban Jakub Janda, az Európai Értékek Elemző Intézet munkatársa bírálta a Kalózpárt álláspontját: „amennyiben a Kalózpárt nem tisztázza álláspontját NATO-tagság ügyben, nem lehet felelős pártnak tartani. Az európai biztonsági környezet ma rosszabb állapotban van, mint egy generációval korábban, a cseh biztonság és szövetségeseink biztonsága közvetlenül fenyegetett.”
„A világ nem egy cool számítógép játék„, tette hozzá Janda.
Jandának nem tetszett az sem, hogy a párt rendszeresen támadja a „fasizálódott havlistákat” és az egyik pártelnök orosz dezinformációs weboldalakról oszt meg NATO-ellenes híreket.
A Kalózpárt idén júniusban külön nyilatkozatban erősítette meg, hogy támogatja Csehország Eu és NATO tagságát, de a párt témában tett ellentmondásos nyilatkozatait rendszeresen megemlítik a televíziós vitaműsorokban. Bartos legfrisebb interjújában már arról beszél, hogy Oroszország fizetett kampánnyal destabilizálja Európát.
A Kalózpárt választási „börtönbusza”. Balról jobbra: Babiš, Rath, Kalousek, Nagyova+Nečas, üres szék: „egy csaló mondjuk az ön körzetéből? es végül az álló figura: Igazságtevő Bartoš
Segíthet a Kalózpárt megértésében az is, ha gyorsan végignézzük kik és milyen érvekkel támadják őket. Vigyázat: ismerős állítások!
Állítás 1. Van a Kalózpártnak egy kampánybusza, amely az „Engedjetek rájuk!” jelszó mellett az elmúlt 27 évből válogatott politikusok alakjait ábrázolja. Lásd: a fenti kép. A kalózok szerint nem folytatható az elmúlt 27 év gyakorlata, a korábbi korrupciós ügyeket ki kell vizsgálni és meg kell büntetni.
Liberális kritika. A standard jobboldali pártok, például a TOP09 mögötti értelmiségi kör azzal támadja őket, hogy hiba összemosni a Babiš előtti korszak politikusait és botrányait a Babiš-féle garnitúrával. Bartoš ugyanakkor azt mondja, hogy Kalousek (a TOP09 Gyurcsány Ference) egykori neoliberális pénzügyminiszter és Babiš között nem érez rendszerszintű különbséget, ezért egyikkel sem tud együttműködni.
Állítás 2. A Kalózpárt – hasonlóan a cseh szélsőjobbhoz – a közvetlen demokrácia híve, azaz támogatnák a polgármesterek közvetlen megválasztását és visszahívását, állami népszavazás és a polgári vétó intézményének bevezetését.
Liberális kritika. A liberális ellenérvek szerint a közvetlen demokrácia felrúgja a képviseleti demokrácia alapelveit, és azt sugallja, hogy a politikai párt, mint olyan, az rossz.
Állítás 3. A Kalózpárt kampányának egyik fő eleme, hogy ők a szabadidejükben politizálnak, tehát a pártot nem egy oligarcha futtatta fel a háttérből, hanem hosszú évek dolgos munkájáról van szó.
Baloldali kritika. Például a zöldek szerint nagyon furcsa, hogy a kalózok a politikát „csak ellenőrizni” akarják. Ez ugyanaz a megközelítés amivel Andrej Babiš kampányolt, amikor berobbant a cseh közéletbe.
Állítás 4. A kalózok szerint a politika jobb-, és baloldali felosztása már meghaladott, ezért, ha bejutnak a parlamentbe, bármilyen javaslatot képesek lesznek támogatni, ha az jó célokat szolgál. Jöjjön az ötlet akár a kommunistáktól vagy Babištól.
Baloldali kritika. A Kalózpárt álláspontja zavaros és nem elvszerű, ezért valljanak szint, hogy nem fognak a választások után együttműködni Babišsal vagy titokban támogatni az ANO pártot.
Állítás 5. A menekülteket be kell fogadni, de az illegális migránsok befogadását senki nem írhatja elő Csehországnak. Kvóta-ellenesek, de realisták: a migráció egy létező jelenség, amit európai szinten kell megoldani. A status quo hívei, szerintük a jelenlegi bevándorlási rendszer működőképes.
Háttérinfó: Csehország lakossága a rendszerváltás óta félmillió emberrel nőtt, már 10,5 millióan vannak, döntően a bevándorlásnak köszönhetően, mivel a születési/halálozási trend hasonlít a magyarországi helyzethez.
Szélsőjobb kritika. Valójában a kalózok „migránssimogatók”, mert programjuk szerint befogadnák a Csehországnak előírt 1500 menekültet, mert szerintük ezt az ország gazdasága elbírná, ráadásul a kvóta szám emelését sem tartják örödögtől valónak, ha azt az ország gazdasága bizonyíthatóan elbírja.
Állítás 6. A Kalózpárt nem fog együttműködni a parlamentben a kommunistákkal és a fasisztákkal, illetve az olyan „bujkáló” pártokkal, amelyek fasiszta tendenciákat mutatnak. Melegházasság-pártiak, a gyermekek örökbefogadásának kérdését egyénileg kell elbírálni.
Szélsőjobb kritika. Ha képesek voltak megyei szinten a Zöldekkel együttműködni, akkor rájuk nem szavaz rendes jobbos. Különben is, drogpártiak, nincs bajuk az iszlámmal, támogatják a melegek jogait, multikulti-párt. Ja, és egy képviselőjük volt meleg pornószínész!
Ami biztosnak tűnik: két hét múlva az ANO nyerheti a választásokat, de jó eséllyel koalíciós partner után kell néznie.
Egyelőre senki nem tudja biztosan megmondani, hogy a nem sok politikai tapasztalattal rendelkező Kalózpárt hogyan lesz képes együtt dolgozni a parlamentben egy Andrej Babišsal vagy Miroslav Kalousekkel. Bartoš egyelőre kizárta az együttműködést az ANO-val, a kommunistákkal és a fasisztákkal (SPD).
A standard pártok egyelőre nem tudják, mire számíthatnak a kalózoktól. Korábban Babiš azt mondta, el tudja képzelni az együttműködést velük, mert a pártjaik programjaiban sok a hasonlóság. Más pártok, például az ODS, attól félnek, hogy Bartošék megkérdőjelezik Csehország EU és NATO tagságát. Ez utóbbi félelmet az elmúlt hónapokban Kalózpárt nem győzi cáfolni.
Írta: Bőtös Botond
A nyomor ellen hívják hónapok óta tüntetni a cseheket a koronavírus idején aktivizálódott dezinformátor színtér szereplői, akik valójában Csehország nyugati geopolitikai fordulatát és az ukrán-ügy támogatását ellenzik.
A párt több kulcsfontosságú figurája befejezte az együttműködést az elnökkel, mások szembefordulnak politikájával. A folytatás egyelőre bizonytalan, Babiš maga dönt róla.
Három tüntetést szerveztek az elmúlt hetekben a cseh kormány politikája ellen Prágában. Vajon megnyílik-e az elszegényedő cseh társadalom a szélsőséges...
Kitört az új cseh kormánykoalíciót is érintő, első nagyobb korrupciós botrány Csehországban. Petr Fiala kormányának oktatási minisztere lemondott, a rendőrségi razzia során tizenhárom, az egyik cseh kormánypárthoz és a prágai fővárosi önkormányzathoz köthető politikust és vállalkozót vettek őrizetbe.
