Nem történt meglepetés, illeszkedve a régiós trendhez, a cseh köztársaságelnök-választás is az oroszbarát, radikális, jobboldali szólamokat puffogtató jelölt, Miloš Zeman győzelmét hozta. A két jelölt között 152 184 szavazat döntött. A régi-új elnök felért politikai karrierje csúcsára, Csehország ráléphet a lengyel és a magyar útra.
így kommentálta a választások eredményét Miloš Zeman, régi-új köztársasági elnök az eredményhirdetést követő első nyilvános szereplésén a prágai Top Hotelben, szombat este. A cseh alkotmány értelmében ugyanis egy elnököt csak egyszer lehet közvetlen úton újraválasztani.
A hivatalos végeredmény alapján Zeman a szavazatok 51,36 százalékát szerezte meg, kihívójára, Jiří Drahošra a választók 48,63 százaléka szavaztott. Ha felosztanánk Csehországot a történelmi cseh területekre és Morvaországra, előbbi területen Drahoš nyert 52:48 arányban, míg utóbbi esetben, nagy fölénnyel, 57:43 arányban, Zeman diadalmaskodott.
A ČTK, cseh hírügynökség felmérése alapján Zemanra leginkább a szélsőjobb Szabadság Közvetlen Demokrácia (SPD) pártja, a Cseh Kommunista Párt (KSČM) és Andrej Babiš ANO pártjának szavazói adták voksukat. Jiří Drahoš jelöltet leginkább a progresszív Kalózok (Piráti), a neoliberális Polgári Demokraták (ODS) és a jobbközép-liberális TOP09 párt szavazói támogatták. A szocdem szavazatok megoszlottak a két jelölt között.
Mi döntött Zeman javára és mit jelenthet győzelme Csehország jövője szempontjából? Akkor most vége a cseh demokráciának is? Ezekre a kérdésekre keresem a választ ebben a cikkben.
1. A televíziós viták és a gyenge kihívó fél
Kulcsszerepet játszott Zeman elnök győzelmében a két televíziós vita, amelyeken az elnök óriási politikai rutinjának és dörzsöltségének köszönhetően magabiztosan és jól szerepelt.
Zeman tudta, hogy ellenfelei egy arrogáns, megosztó személynek állítják be, ezért olyan taktikával lépett a kamerák elé, ami őt egy békülékeny hangú, hibáit elismerni kész politikusnak mutatta be a nézőknek. Bejött. A Babiš-közeli Prima televízióban megtartott első vitában Zeman lemosta Drahošt, a független köztévén a kihívó fél legalább nem szenvedett vereséget.
A tévéviták segítettek Zemannak mobilizálni első körben még passzív szimpatizánsait, míg Drahoš professzor nem tudta megszólítani a bizonytalan szavazókat, sőt, még integrálni sem tudta a Zeman-ellenes voksokat. A szlovák aktuality.sk elemzése foglalta össze legjobban: “Drahošnak nemcsak szónoki tehetsége nem volt, de saját véleménye sem”. Zeman legyőzéséhez kevés volt egy nem-Zeman jelölt kiállítása.
Drahošsal konkrétan az is baj volt, hogy óvatosan fogalmazott az euró ügyében, nem volt képes elmagyarázni egy kis közép-európai ország új helyét az Európai Unió közös projektjében, nem volt egyértelműen szolidáris a menekültekkel. Drahoš kampánya kizárólag a keleti orientációt és Babiš miniszterelnök korrupciós praktikáit kritizálta, de ez nem szólította meg a választókat.
2. A plebejus Csehország
A prágai liberális eliten kívüli világ döntött.
A Václav Klaus nevével összekötött nyugatbarát és reformok iránt elkötelezett Csehország mítosza nem létezik többé, ahogy évekkel korábban Klaus is megváltozott: ma már a szélsőjobb német AfD párt ünnepelt sztárvendége és a cseh dezinformációs weboldalak kedvelt interjúalanya.
A kampány során Zeman azt próbálta elhitetni az emberekkel – például több alkalommal negatív kontextusban említette meg a sportolást – hogy Csehország elnöke egy olyan ember is lehet, aki dohányzik, rendszeresen iszik és káromkodik – tehát “olyan, mint mi”, közülünk való. Ezzel szemben Drahoš professzor azt hangsúlyozta, hogy ő elismert tudós és hűséges férj, “több, mint mi”, azaz példát szeretne mutatni.
De a választók nem morális példaképet akartak, hanem olyan politikust, akivel azonosulni tudtak, aki olyan látszatot keltett, hogy megérti problémáikat.
Az ellenzék egy része mindenesetre romokban. Miroslav Kalousek, a Nečas kormány pénzügyminisztere szerint a remény lángja kialudt és bár túlélhetik a vereséget, az okozott károk helyreállítása nem lesz gyors és könnyű folyamat.
3. Zeman, Okamura és Babiš szövetsége
Folytatódhat a Zeman körüli illiberális szavazói blokk kiépülése.
Okamura és Zeman közötti kapcsolat mélyülése már a választások előtt is tapintható volt: a két politikust összeköti politikai ellenfeleik semmibe vétele, populista stílusuk, a közvetlen demokráciához fűződő viszonyuk. Tanulságos volt Zeman elnök győzelmi beszéde alatti ülésrend is. Zeman közvetlen rokonai mellett nem régi politikai harcostársai, hanem az “új fiú”, Tomio Okamura, a szélsőjobboldali SPD elnöke ült.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ma az elnök jelenlegi legszorosabb politikai szövetségese az SPD elnöke és nem egykori pártjának a szocdem párt konzervatív, maradi szárnyának képviselője, Milan Chovanec, aki egy-két sorral hátrébb állt a szombat esti győzelmi beszéd alatt.
Ne felejtsük el megemlíteni Csehország új miniszterelnökét sem, aki médiabirodalmával segítette a győzelemhez Zemant. A Barrandov nevű tv-csatorna manipulációi már a magyar közszolgálati tv és a Habony Árpád-féle propagandamédia legszebb pillanatait idézték. Ez Csehországban még újdonság, sokan egyáltalán nem is képesek értelmezni a helyzetet, hogy a cseh sajtó egy része is visszatért a rendszerváltás előtti időszak praktikáihoz.
A fenti szereplők – a Babiš-párt,a szélsőjobb SPD, a szocdemek konzervatív szárnya – kiegészülve a kommunistákkal a jövőben együtt szavazhatnak olyan ügyekben, amelyek a liberális demokrácia intézményeit fenyegethetik.
4. A generációs faktor
A felmérők szerint Zeman szavazói az idősebb generáció tagjai közül érkeztek.
A jelenlegi elnök szavazóira jellemző volt még az alacsonyabb iskolai végzettség. Köztudomású, elég csak rokonaink körében szétnézni, egy család idősebb tagjai egyre nehezebben ismerik ki magukat a modern és gyorsan változó kommunikációs technológia világában.
Ezzel összefüggésben az idősebb emberek könnyebben felülhetnek a hamis híreknek is. Itt most nem feltétlenül a ma már primitívnek ható lánc-e-mailekre gondolok, de a szofisztikáltabban összerakott álhírekre. A gyorsan változó világban ezek az emberek egy régi világot képviselő stabilitást akarnak. Nincs ez másképp Csehországban sem, ahol a 65 év feletti korosztályt senki nem szólította meg, Zemanon kívül.
Mi várható Zeman új elnöksége idején?
1. Az új cseh kormány felállása
A legaktuálisabb történés Csehországban – a hétvégi elnökválasztáson kívül – kétség kívül Andrej Babiš újabb kormányalakítási kísérlete.
Az első próba sikertelen volt, de Zeman azonnal bejelentette: másodjára is Babišnak ad bizalmat a kormányalakításra. Ami a kinevezett miniszterelnök számára kedvező fejlemény: a régi-új elnök váhatóan korlátlan időt biztosít számára a kormányalakítási tárgyalásokra.
A legutóbbi sajtóértesülések szerint kétféle kormány alakulhat Csehországban a következő négy évre. Az egyik változat szerint a KSČM vagy az SPD külső támogatásával egy kisebbségi ANO-kormány állhat fel, illetve benne van a pakliban a német forgatókönyv is. Újra összeállhat a korábbi kormánykoalíció két legerősebb szereplője, az ANO és a ČSSD, de a néppárt helyett a harmadik erő a kommunista párt lenne, kívülről.
Babišnak Zemanra tehát nem lenne hosszabb távon szüksége, ugyanakkor a korábbi cikkemben felvázolt Zeman körüli illiberális erőtér az elnök újraválasztásával tovább épülhet. Babiš hiába alakítana szívesebben kormányt a neoliberális Polgári Demokratákkal, Zeman erősebb elkötelezettsége a szélsőjobb, etnicista politikát képviselő SPD-hez és kommunistákhoz Babiš lehetőségeit is szűkítik. Nem lehet kizárni: Zeman megpróbál beleszólni az új kormány összeállításába is.
2. A Cseh Szociáldemokrata Párt átalakulása
Februárban újraosztják a lapokat a párton belül, a párt haladó szárnya elveszítheti az irányítást.
Több, mint egészséges feszültséggel várhatták az elnökválasztás kimenetelét a cseh szocdemek is. A párton belüli erőviszonyokat, a párt két szárnyának, a maradi és a haladó tábor egymáshoz való viszonyát is befolyásolhatja Zeman újraválasztása. Ismert: a 90-es években a ČSSD éppen Zemannak köszönhetően emelkedett fel Klaus Polgári Demokrata pártja mellé, és vált a cseh közélet meghatározó pártjává.
Zeman ma már nem párttag, de informális befolyása még így is jelentős a párt egy részére. Éppen ezért az elnök újraválasztásának köszönhetően a párt maradi szárnya várhatja magabiztosabban a februári pártkongresszust, ahol várhatóan megpróbálják átvenni a párton belüli vezetést a volt miniszterelnök nevével is jegyzett haladó szárnytól.
Megfigyelők szerint az sem véletlen, hogy Zeman választási győzelmét megelőző órákban több órán keresztül tárgyalt Milan Chovanec volt belügyminiszterrel, aki köztudomásúan a szocdem párt maradi csoportjához tartozik.
3. Változatlan külpolitika irány
Zeman várhatóan továbbra is különös hangsúlyt fog fektetni az Oroszországhoz és Kínához fűződő cseh kapcsolatokra.
Megteheti, a választók nagy számban álltak be politikája mögé. Esetleg új motívum lehet a Zeman-stáb kommunikációjában, hogy mostantól erőteljesebben elutasíthatják azokat a megbélyegző kijelentéseket, amelyek szerint Zeman az oroszok embere lenne.
Moszkva mindenesetre nem titkolja örömét Zeman győzelmével kapcsolatban. A Kreml közleményében úgy fogalmazott, hogy a választások végeredménye megerősítette a tapasztalt és felelősségteljes politikus, Zeman elnök nagy elfogadottságát, aki mindig a cseh nemzet érdekeivel és törekvéseivel összhangban cselekszik. Putyin elnök a közleményben értékelte Zeman elvi álláspontját a baráti cseh-orosz kapcsolatok sikeres fejlődése érdekében.
4. Demokrácia-ellenes lépések
Zemanékat láthatóan idegesíti az a 2,7 millió szavazótábor, amelynek egy jó része kifejezetten azért szavazott Drahoš jelöltre, hogy ne Zeman legyen az elnök.
A cseh társadalom ma jóval megosztottabb, mint öt éve, a belpolitikai hangulat is feszültebb. Ebben a légkörben elképzelhető olyan fejlemény, amely eddig ismeretlen volt Csehországban. Zeman legendás újságíró-gyűlölete tovább fokozódhat, ami a független cseh közszolgálati médiára jelenthet fenyegetést.
Mivel a következő elnökválasztáson Zeman már nem indulhat, várhatóan sokkal felszabadultabban és aktívabban fog politizálni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a cseh alkotmány kereteit minden eddiginél jobban fogja politikájával feszegetni. Ez persze csak egy tipp, de az elnök eddigi politikáját ismerve nem lenne váratlan fejlemény.
Várható még, hogy a Drahoš professzor győzelme esetén biztosan átvilágítandó személyek, Zeman titokzatos tanácsadói, Nejedly és Mynář urak üzleti érdekeltsége és kapcsolati rendszere a következő öt évben is háborítatlan maradhat. De hogy ez mennyiben valósul meg, az egyben a cseh hatóságok függetlenségének vizsgája is lesz.
Milos Zeman második elnöki beiktatását máricius 8-án tartják.
Nem csak Prága szavazott a nyugatbarát Jiří Drahoš professzorra, akire Csehország gazdaságilag legfejlettebb területein élők szavaztak.
Összefoglalva, a cseh elnökválasztás több fejleménnyel is szolgált. Csehország rálépett a lengyel és magyar útra, de egyelőre megjósolhatatlan, hogy végig is megy-e rajta.
Mert hiába nyert Zeman, a második kör után láthattuk: az EU-ellenes vagy euroszkeptikus hangulat mégsem olyan egyértelmű a cseheknél, mint azt korábban gondoltuk. Figyelem: nem csak Prágában szavaztak a nyugatbarát Jiří Drahoš professzorra. A nyugati orientáció hívei megtalálhatóak a cseh vidéken is. Ez egy olyan belső sáv, amely Hradec kralové-től, Liberecből indul, Prágán át le egészen a dél-cseh vidéken át, Brnoig – ez a sáv egyben Csehország gazdaságilag legfejlettebb része.
Ugyanakkor a pro-európai tábor sem olyan erős, hogy egyértelműen meghatározza az ország orientációját, viszont annyi ereje lehet, hogy egy teljes illiberális fordulatot, az oligarcha-berendezkedést és a cseh jogállam leépítését képes legyen a jövőben megakadályozni.
Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!
Akarsz róla beszélni? Kövesd olvasóink fórumát az Átlátszó-klub Facebook-oldalát!
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!