A szankciók ellenére tovább folyik a nemzetközi kereskedelem a Krím-félszigettel

Az utóbbi két évben több mint 600 hajó kötött ki az oroszok által megszállt félszigeten. Ukrajna eddig egyetlen hajótulajdonos vagy kapitány ellen sem emelt vádat.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

Miután két évvel ezelőtt az orosz csapatok megszállták a Krím-félszigetet, a kijevi kormány felfüggesztette a kereskedelmet a félszigeten levő kereskedelmi kikötőkkel – az ukrán példát ezt később az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok, valamint más országok is követték.

A szankciók ellenére az utóbbi két évben több mint 600 hajó kötött ki a Krím-félszigeten – derítette ki az Organized Crime and Corruption Project (OCCRP). Úgy nyugati, mind közel-keleti üzletemberek kereskednek a Krím-félszigettel. Könnyű dolguk van: Ukrajna eddig egyetlen hajótulajdonos vagy kapitány ellen sem emelt vádat.

A General eltűnt

2015. december elején egy General nevű, Palau Köztársaság kék-sárga zászlaja alatt futó hajó kelt át a Márvány-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Boszporuszon. A hajó Ukrajna fele tartott, hivatalos útvonala szerint a törökországi Izmir melletti Nemrut-öbölből az Ukrajna déli részén található Herszonba. December 4-én a hajót a Krím-félsziget délnyugati részén levő szevasztopoli kikötő mellett látták. A General ekkor tíz napra eltűnt a radarok kijelzőjéről, hogy december 14-én ismét megjelenjen. A hajó csakhamar visszatért a törökországi kikötőbe – úgy tűnik, nem is járt Herszonban.

A nemzetközi hajózási szabályok szerint minden, nemzetközi vizeken hajózó járműnek egy olyan berendezéssel kell rendelkeznie, mely megjeleníti pozícióját az ütközések elkerülését segítő, a radarnavigációt kiegészítő automatikus objektumazonosítási rendszerben (AIS), mely egyébként on-line is megjeleníti a hajók mozgását.

Az OCCRP újságírói ennek a rendszernek a segítségével közel egy évig figyelték a hajók mozgását a Krím-félsziget körül, és így figyeltek fel a General eltűnésére. Szakértők szerint az a hajó csak úgy „tűnhetett el”, ha kikapcsolja az AIS-navigátorát, mely viszont csak úgy lehetséges, ha az áramszolgáltatás az egész hajón megszűnik.

Dehogy tűnt el, ócskavasat rakodott Szevasztopolban

Az OCCRP kérésére szevasztopoli lakosok december 9. és 11. között egy sor fotót készítettek a Generalról, amint ócskavasat rakodott a kikötőben. Azt nem sikerült kideríteni, hogy ki engedélyezte az ócskavas rakodását, vagy a szevasztopoli látogatást. A hajó egy libanoni cég, a New Marine Co. birtokában van, azonban a libanoni cégjegyzékben nem sikerült további információt találni erről a cégről. A céggel való kapcsolatfelvétel is sikertelennek bizonyult.

2014. június 16-án, néhány hónappal azután, hogy Oroszország megszállta a Krím-félszigetet, Ukrajna felfüggesztette a félsziget fele tartó nemzetközi hajóforgalmat. Nemsokára az Európai Unió és az Egyesült Államok is követte példáját, Ukrajnához hasonló szankciókat vezetve be.

Ennek ellenére több száz, különféle zászló alatt hajózó vízi jármű látogatja a félszigetet – ezekről a hajókról úgy az ukrán kormány, mind a civil szervezetek rendelkeznek adatokkal. 2016 júniusa óta 602 hajó kötött ki a Krím-félszigeten – állítja Ukrajna Országos Hidrográfiai Szolgálata, Ukrajna Infrastruktúra Minisztériuma és a „Maidan of Foreign Affairs” nevű civil szervezet.

Ezen hajók többsége Oroszországban van regisztrálva, orosz zászló alatt hajózik, vagy olyan ukrán hajók, melyeket az oroszok lefoglaltak és használnak. Azonban a szankciók ellenére az európaiak is üzletelnek a Krím-félszigettel: az utóbbi két évben 24, EU-tagállamok zászlói alatt hajózó hajó, 43 EU-tagállamban regisztrált hajó, valamint 22, európai cég által birtokolt hajó kötött ki a Krím-félszigeten.

„Mi végezzük a szállítást, az ők dolguk a szállítmány”

A német Krey Schiffahrts GmbH tulajdonában levő MS Südkap 2014. július végén a kerchi kikötőben tartózkodott. Az OCCRP újságírói először levélben érdeklődtek a német cégnél, majd felhívták a cég ügyvezető igazgatóját, Daniel Grensemannt. Tőle annyit tudtak meg, hogy a cégnek óriási problémái lettek amiatt, hogy egy hajójuk kikötött a Krím-félszigeten. A cég azonban nem válaszolt a levélre.

Egy másik hajó, a Maxim Babenko kapitánya, Krey Schiffahrts felügyelő telefonon elmagyarázta hogyan működik ez a német cég: „a hajóinkat egy harmadik fél szerződteti le, akik aztán szállítmányt keresnek. Mi végezzük a szállítást, azonban az ők dolguk a szállítmány. Van egy listánk azokról a kikötőkről, ahova a hajóink – különféle okok miatt – nem mennek. Ez egy külön lista, melyet minden szállítmányozóval külön megbeszélünk.

Ami a Krím-félszigetet illeti, nem világos, hogy az Ukrajnához vagy Oroszországhoz tartozik, nekünk nincsen egy határozott álláspontunk erről, ugyanúgy, ahogy a világ többi részének sincsen, véleményem szerint.”

Az ukrajnai német nagykövetség ígéretet tett arra, hogy értesítse a német hatóságokat, amennyiben vádemelésre kerülne sor. „A német kormány és uniós partnerei többször is megmutatták, hogy határozottan elítélik és nem ismerik el a Krím-félsziget és Szevasztopol Oroszország általi annektálását. Ez az álláspontunk változatlan” – állt a nagykövetség írásos válaszában. A többi európai nagykövetség tétován, vagy egyáltalán nem válaszolt a szankciók megsértésével kapcsolatos megkeresésekre.

Görögország nagykövetsége például nem válaszolt a Kriti nevű tankerével kapcsolatos kérdésekre, mely 2014 júniusában kötött ki Kerchben. Bár ebben az időszakban Ukrajna még nem függesztette fel a Krím félsziget fele tartó kereskedelmi forgalmat, azonban az ENSZ közgyűlése már kiadta az Ukrajna területi integritásának megőrzéséről szóló határozatot, melyet Görögország is támogatott.

A Kriti ahhoz a flottához tartozik, melyről azt tartják, hogy a görög Vardinoyannis család tulajdona. Sem Görögország ukrajnai nagykövetsége, sem a hajót birtokló cég nem nyilatkozott arról, hogy mit keresett a hajó a Krím félszigeten.

Togói zászló alatt a romániai cég hajója

2015 októberében egy újabb hajó érkezett a Krím félszigetre, hogy az ócskavasból álló szállítmányát felvegye. A hajó neve Ramzi, és togói zászló alatt hajózott. A hajó egy romániai cég, a JSM Maritime Ltd. tulajdona, mely egy szíriai üzletemberhez, Johar Hasanhoz köthető. A Krím félszigetről a Ramzi Lebanonba hajózott, Bejrútban, Tripoliban és Jieh-ben kötve ki. A román nagykövetség szerint a Ramzi nem tartozik a hatáskörükbe, mivel Románia csak a saját zászlaja alatt hajózó járművekért felel.

A helyzetet bonyolítja, hogy egy hajónak hiába a tulajdonosa egy bizonyos országban bejegyzett vállalkozás, az egy másik ország zászlaja alatt hajózhat. Mi több, a zászlókat szabadon cserélgetheti, és így mindig azon ország törvényei érvényesek rá, melyek számára épp a legkedvezőbbek.

Eddig ukrán, most orosz zászlót húzzák fel

Ali Aliyev, a törökországi Palmali Group of Companies egyik volt alkalmazottja szerint hajóik zászlót cserélnek, amikor az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő – a Krím-félszigetet Oroszországtól elválasztó – Kerch-szoros fele hajóznak. „Annak idején a szoroson elkelve az ukrán zászlót húztuk fel, most az orosz zászlót” – mondta, tagadva, hogy hajóik kikötnének a Krím félszigeten.

A Palmali-csoport egyike Törökország legismertebb logisztikai cégének, flottája több mint 100 hajóból áll. Legfontosabb kliensei az orosz Lukoil és az azerbajdzsáni SOCAR. 2015 végén a nemzetközi média arról adott hírt, hogy a máltai hatóságok vizsgálják Palmali szerepét az Iszlám Állammal való olajbizniszben. Az utóbbi két évben a Palmali hat hajója kötött ki a Krím-félszigeten.

A Palmali tulajdonosa az azerbajdzsáni születésű török Mübariz Mansimov Gurbanoglu, aki így magyarázta cége sikerét a Forbes Russia-nak: „Mi egy nemzetközi cég vagyunk. Törökországban minket töröknek tartanak, Oroszországban orosznak, Azerbajdzsánban azerbajdzsáni cégnek. A stratégiánk az, hogy mindenhol hazai cégnek tartsanak”. Gurbanoglu nem válaszolt az OCCRP kérdéseire.

Amikor az OCCRP újságírói felkeresték a cég isztambuli irodáit, nem engedték meg, hogy filmezzenek, és azt az utasítást kapták, hogy keressék meg a sajtóosztályt. Onnan aztán pár hónapon keresztül hiába vártak választ.

„Törökország nem ismeri el a Krím félsziget annektálását. Nem dobjuk sutba elveinket azért, hogy egy kis félszigettel kereskedjünk, ez kezdettől fogva világos volt” – mondta Yönet Can Tezel, Törökország ukrajnai nagykövete. „Török hajók nem hagyhatják el úgy a kikötőt, hogy azt mondják, a Krím félszigetre tartanak. Azonban előfordulhat, hogy egyes, más országok zászlói alatt hajózó járművek azt állítják, Oroszország fele tartanak, azonban valójában a Krím félszigeten kötnek ki. Ehhez azonban Törökország hivatalos álláspontjának semmi köze.”

Négy ügyben nyomoznak az ukrán hatóságok

Jelenleg az ukrán rendőrség négy olyan ügyben nyomoz, mely a Krím-félszigetre való törvénytelen belépéssel függ össze. Herszon kikötőjében jelenleg egy török hajó, a Kanton vesztegel, mely 2014-ben kikötött a Krím félszigeten. Azonban azóta sem született ítélet az ügyben, a kapitány és a személyzet azóta elszöktek a hajóról.

Az ukrán ügyészek négy további törvénytelen belépési esetet vizsgálnak, négy személy ellen pedig körözést is indítottak. Az ukrán büntetőtörvénykönyv szerint azonban csak a személyzet ellen lehet vádat emelni. Amennyiben elítélik őket, akár 5 év börtönbüntetést is kaphatnak, azonban nincsen mód a hajót üzemeltető cég, vagy a hajó tulajdonosa ellen eljárni.

Az eredeti cikk 2016. augusztus 15-én jelent meg az OCCRP honlapján „International trade with Crimea ongoing despite sanctions” címmel. Szerzők: Oleksandr Humeniuk, Maksym Kytsiuk, Olena Loginova, és Andrii Ianitsky. Fordította: Sipos Zoltán

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.