Az olasz maffia ATM-nek használja a máltai online szerencsejátékokat

A tavaly októberben meggyilkolt máltai újságírónő, Daphne Caruana Galizia gyanította, hogy kapcsolat van a szárnyaló máltai online szerencsejátékipar és az olasz szervezett bűnözés között. Az olasz hatóságok tíz éve vizsgálják, hogyan használják profitszerzésre és pénzmosásra a máltai onlineszerencsejáték-ipart különböző maffiaszervezetek. A nyomozók több esetben is megállapították, hogy a maffia beszivárgott a szektorba.

Az online szerencsejátékipar 2004-ben kapott szárnyra Máltán, amikor Lawrence Gonzi Nemzeti párti miniszterelnök kormánya az EU-ban elsőként vezette be az online szerencsejáték szabályozását. Emiatt az EU-tagoszágok közül jelenleg Máltán az egyik legmagasabb az online szerencsejáték-licenccel rendelkezők száma, és az ágazat évente 1,2 milliárd eurónyi (kb. 380 milliárd forintnyi) bevételt termel.

Az alacsony adóterhek, valamint a lehetőség, hogy a licenccel az EU bármelyik tagállamában működhetnek, szerencsejátékcégek százait vonzotta Máltára. A Máltán regisztrált cégek bármelyik uniós országban nyithatnak fogadóirodákat, ha az irodákban található terminálok máltai szerverekhez csatlakoznak.

Az online szerencsejáték adja a szigetország GDP-jének tizenkét százalékát.

Elméletileg az online szerencsejátékok üzemeltetői csupán olyan weboldalakhoz biztosítanak hozzáférést, ahol az ügyfelek a saját felhasználói fiókjukba jelentkeznek be, és a saját pénzüket felhasználva, közvetlenül játszanak.

Ám a gyakorlatban ATM-ként használhatják a bűnözők az online szerencsejáték-platformokat.

Pénzmosás a fogadóirodákban

Az olasz hatóságok szerint Vincenzo Romeo 2015-ben érkezett Máltára, hogy meggazdagodjon a szerencsejátékokból. Romeo – aki Nitto Santapaolának, a Cosa Nostra egyik főnökének unokaöccse – egy közvetítőn keresztül 38 000 eurót (kb. 12 millió forintot) fizetett egy Máltán élő szlovén szoftverfejlesztőnek, hogy fejlesszen neki online szerencsejátékplatformokat.

A közvetítő egy szintén Máltán élő szicíliai, bizonyos Massimo „Nunzio” Lagana volt, akinek a neve már a kétezres évek közepén felbukkant illegális szerencsejáték-ügyletekkel és maffiakapcsolatokkal foglalkozó olasz nyomozati dokumentumokban. Romeo megkapta a licenct a játékokhoz, amelyeket aztán telepített is szicíliai üzletek és bárok számítógépes termináljaira.

Az online szerencsejátékok általában úgy működnek, hogy a játékosok felhasználói fiókját összekapcsolják a bankkártyájukkal, vagy egy online fizetési rendszerrel (pl. Emoney, Skrill). Ezeket a tranzakciókat a felügyeleti szervek elméletileg nyomon tudják követni.

Azonban Olaszországban a legtöbb játékos személyesen megy be a fogadóirodákba, készpénzzel fogad, és a nyereményét is készpénzben veszi át. Ez ugyan az olasz hatóságok által kibocsájtott licenc hiányában illegális, ám gyakran szemet hunynak a gyakorlat fölött.

A nyomozók szerint ilyen esetekben előfordul, hogy ahelyett, hogy minden ügyfél a saját felhasználói fiókjába jelenetkezne be, a fogadóirodák tulajdonosai egyetlen felhasználói fiókot hoznak létre, és minden ügyfelük ezen a fiókon keresztül játszik a szerencsejátékokkal.

A játékosoktól begyűjtött készpénz a fogadóiroda közös felhasználói fiókjában, összesítve jelenik meg, ami lehetetlenné teszi az egyéni fogadások nyomon követését.

Az illegális szerencsejátékiparban dolgozó források szerint havonta egyszer az olasz fogadóirodát felkeresi egy személy, aki elviszi a pénz maffiacsaládoknak járó részét.

A pénz egy részét ezután olasz és külföldi bankokon mossák át, egy részét pedig Máltára küldik a közvetítőknek, hogy továbbra is működtessék a rendszert.

Más esetekben a maffiózók még ennél is nehezebben nyomon követhető módszereket alkalmaztak: a készpénzt egy véletlenszerűen kiválasztott játékos felhasználói fiókjába fizették be Olaszországban, majd egy másik országban vették fel az összeget. Kirívóan nagy összegeknél pedig megbíztak valakit, hogy összegyűjtse és Svájcba, Máltára, vagy más országokba szállítsa a készpénzt, ahol az biztonságos számlákon tartható.

A szerencsejátékos módszer egyik előnye a maffiózók számára, hogy a például kábítószercsempészetből vagy zsarolásból szerzett pénzeket is hozzá tudják csapni a szerencsejátékokon szerzett bevételeikhez, amelyeket így szintén tisztára lehet mosni.

Ezekkel a széles körben elterjedt módszerekkel játsszák ki a bűnszervezetek az olasz törvényeket, míg a hatóságok folyamatosan azzal küzdenek, hogy a maffia terjeszkedését megállítsák, és a kieső adóbevételeket visszaszerezzék. Romeót és Laganát 2017 júliusában letartóztatták Szicíliában, maffiakapcsolatok és illegális szerencsejáték vádjával.

Szabályozd, ha tudod

Az olasz hatóságok Game Over nevű műveletének nyomozati anyaga szintén azt példázza, hogyan vette át az irányítást a maffia az olaszországi szerencsejátékágazat fölött, Máltát kiskapuként használva.

A művelet részeként 2018. január 26-án a palermói bíróság 26 elfogatóparancsot adott ki. Az egyik letartóztatott személyt, Benedetto Bacchit azzal vádolják, hogy a maffiával együttműködve próbálta félreállítani szerencsejátékipari riválisait Palermóban. A bírósági iratok szerint Bacchi és az őt segítő, a ‘Ndranghetával kapcsolatban álló brókerek havi 16 millió euró (kb. 5 milliárd forint) bevételre tettek szert máltai szerencsejáték-licenceiknek köszönhetően.

A letartóztatások után a Máltai Szerencsejátékfelügyelet (MGA) felfüggesztette a palermói bíróság vádiratában megnevezett cégek szerencsejáték-licenceit, és széles körű vizsgálatot ígért minden, olaszországi kapcsolatokkal rendelkező, szerencsejátékban utazó cég ellen.

Néhány héttel később három szerencsejátékban utazó cég inkább önként visszaadta a licencét, semmint hogy vizsgálatnak vessék alá. Egy negyedik, LB Group nevű cégnek, amelyet név szerint említettek a palermói nyomozati anyagban, az MGA érvénytelenítette a szerencsejáték-licencét. A bírósági iratok szerint az LB Group szerencsejátékbizniszét Palermóban egy, a Cosa Nostrához köthető személy üzemeltette.

Egy hónappal azután, hogy az LB Group licencét felfüggesztették, a cég korszerű máltai irodája még mindig üzemel. A cég húzómárkáján, a Leaderbeten keresztül pedig továbbra is lehet fogadásokat kötni számos olaszországi fogadóirodában.

A máltai székhelyű egyéb szerencsejáték-szolgáltatókhoz hasonlóan az LB Group tulajdonosi struktúrája is átláthatatlan. A cég részvényeinek tulajdonosa egy máltai cég, amely 2016-ig a GVM Holdings tulajdonában volt. Mint kiderült, a GVM Holdings egyik tulajdonosa David Gonzi, a volt máltai miniszterelnök, Lawrence Gonzi fia.

Ez nem azt jelenti, hogy Gonzi lett volna a tulajdonosa az LB Groupnak, hanem inkább arra utal, hogy a céget annak valódi tulajdonosa helyett részben Gonzi nevén tartották. Az LG Group valódi tulajdonosa egyelőre ismeretlen.

A szerencsejáték-felügyelet volt emberei segítik a maffiát

Máltán a szerencsejáték-felügyelet (MGA) néhány egykori alkalmazottja tanácsadóként segíti azokat, akik az országban szeretnék regisztrálni a szerencsejátékbizniszüket.

A Daphne-projektben részt vevő újságírók négy olyan esetet is találtak, ahol egykori MGA-alkalmazottak tanácsadóként tevékenykedtek Málta online szerencsejáték-ágazatában.

Anthony „Tony” Axisa máltai ügyvéd korábban az MGA vezérigazgatója volt, majd 2006-ban virágzó tanácsadói karrierbe kezdett. Axisa egyik ügyfele a Bet1128, egy online szerencsejátékmárka, amely az olasz nyomozók szerint feltételezhető valódi tulajdonosán, Francesco Martiradonnán keresztül a ‘Ndranghetával áll kapcsolatban. Martiradonna apját jogerősen elítélték maffiakapcsolatai miatt.

A Bet1128 márka tulajdonosa papíron egy Centurionbet nevű máltai cég, amely egészen 2017 májusáig működött. Ekkor Francesco Martiradonnát – a Centurionbet feltételezett tulajdonosát – letartóztatták maffiakapcsolatok vádjával, egy hónapra rá pedig az MGA felfüggesztette a Centurionbet összes szerencsejáték-licencét.

Noha a licencek felfüggesztése után a Centurionbet online szerencsejátékplatformjai már nem működtek, a szerencsejáték-felügyelet akciója nem minősült bűnüldözési intézkedésnek, tehát a cég vagyonát nem foglalták le.

Az olasz hatóságok attól tartottak, hogy a cég tulajdonosai át fogják csoportosítani a vagyonukat, ezért azonnal hivatalos kérvényt nyújtottak be a máltai főügyész hivatalába, hogy a Centurionbet vagyoni eszközeit foglalják le. Ám a máltai hatóságok hetekig nem léptek.

2018 januárjában az olasz bíróság ismét kérvényezte a cég  vagyoni eszközeinek lefoglalását, azonban erre is csak akkor érkezett válasz, amikor újságírók nyilatkozatot kértek a máltai hatóságoktól az ügy kapcsán.

Ekkor Málta főügyésze, Peter Grech közölte olaszországi kollégáival, hogy a vagyoni eszközök lefoglalása megtörtént – azonban a cikk megjelenéséig erről semmilyen bizonyítékot nem adtak át az olasz rendőrségnek.

Írta: Matteo Civillini és Cecilia Anesi (IRPI)

Fordította: Orosz Kata

Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja. 

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom