Dalligate: felfüggesztették az OLAF főigazgatójának mentelmi jogát

A főigazgató kivizsgálását a belga ügyészek kérték, mivel azzal vádolják, hogy 2012-ben, a “Dalligate” néven ismert dohánylobbi-botrány idején törvénytelenül vett fel egy telefonbeszélgetést.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Március 2.-án a belga ügyészek kérésére a biztosok testülete (College of Commissioners) felfüggesztette Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal (ismertebb nevén: OLAF) főigazgatójának a mentelmi jogát.

Az ügyészek az elmúlt évben háromszor is kérték Kessler mentelmi jogának felfüggesztését, ez azonban – az OLAF mint nyomozóhatóság státuszából, illetve Kessler funkciójából fakadóan – egyáltalán nem egyszerű.

Nem lehet áthelyezni vagy kirúgni

Az OLAF vezetőjeként ugyanis Kessler különleges státuszt élvez: ő a Bizottság egyedüli főigazgatója, akit nem lehet elmozdítani, áthelyezni vagy kirúgni. Mi több, az OLAF főigazgatója perelhet is, ha úgy érzi, a Bizottság valamely intézkedésével megkérdőjelezi a függetlenségét.

A Bizottság döntését hosszas kötélhúzás előzte meg, mely során a színfalak mögött állítólag megpróbálták rávenni Kesslert, hogy maga mondjon le. A POLITICO szerint ügyészek által benyújtott első, 2014-es kérést a Bizottság azzal dobta vissza, hogy az rosszul van megszövegezve.

A második, 2015 júliusában benyújtott kérésben a belga nyomozók azt kérték, hogy Kessler mellett négy másik OLAF-nyomozó immunitását is függesszék fel.

Precedens teremtődik?

A Bizottság jogi osztálya akkor azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy ne függesszék fel Kessler immunitását, mert félő, hogy egy ilyen precedens után a nemzeti hatóságok sorozatban indítanak eljárásokat, ha egy bizottsági döntés miatt úgy érzik, hátrányba kerültek.

2015 július 15.-én, amikor a biztosok testülete arra készült, hogy megszavazza a Kessler immunitásának megtartásáról szóló ajánlást, a belga ügyészek egy harmadik, részletesebb kérést nyújtottak be. Ezúttal a belga hatóságok a Kessler Dalligate-ben játszott szerepének a kivizsgálása helyett egy konkrét mozzanatra – egy telefonbeszélgetés állítólagos lehallgatására – voltak kíváncsiak.

Titokban felvett telefonbeszélgetés

Ennek a lényege az, hogy 2012 júliusában Kessler segített titokban felvenni egy telefonbeszélgetést egy dohányipari lobbista és egy máltai vendéglőtulajdonos, Silvio Zammit között.

A lobbista az OLAF székházában tartózkodott, amikor személyes telefonszámán felhívta a vendéglőtulajdonost, akit azzal vádolnak, hogy több millió eurót kért cserébe azért, hogy rávegye a szintén máltai John Dalli-t egészség- és fogyasztóügyi biztost, törölje el a „snus” néven ismert dohánytermékek forgalmazásának tilalmát.

A telefonbeszélgetések lehallgatását nem csak a belga törvények tiltják, hanem az EU Alapjogi Chartájának a 7. cikkelyébe is ütközik. 2014 októberében Kessler erről úgy nyilatkozott, hogy a vádak alaptalanok. Az OLAF ugyan valóban felvette a telefonbeszélgetést úgy, hogy arról az egyik fél nem tudott, de ez nem minősül telefonlehallgatásnak, mivel ez az ők értelmezésük szerint ún. „poloska” elhelyezését jelenti.

Találka a pizzázóban

A Dalligate (idővonal itt) az utóbbi évtizedek legfontosabb brüsszeli lobbibotránya. Lényege, hogy dohányipari vállalatok, az European Smokeless Tobacco Council valamint Swedish Match megpróbálták eltörölni a snus forgalmazásának a tilalmát. Ehhez egy máltai vendéglőtulajdonos, Silvio Zammit közbenjárását vették igénybe, aki nyíltan dicsekedett azzal, hogy nagyon jó viszonyban van John Dalli-t egészség- és fogyasztóügyi biztossal.

Dalli, aki abban az időben épp a dohányipari termékek forgalmazásával kapcsolatos törvénykezés szigorításán dolgozott, egy Peppi’s Kiosk nevű pizzázóban találkozott a lobbistákkal 2012-ben. Az OLAF 2012-ben vizsgálni kezdi a találkozót, miután egyes források szerint Dallinak egy hat számjegyű összeget ajánlottak fel a snusforgalmazás tiltásának eltörléséért cserébe.

Kapcsolódó cikkek

Megírtuk, nyomoznak: OLAF-vizsgálat indult vakszoftverügyben

Olajozott gépezet – az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéses munkái az OLAF csalás-indikátorok tükrében

Átlátszós cikksorozat alapján készült a magyar esettanulmány az OLAF éves jelentésében

Könnyen jött, könnyen megy: így költöttük az uniós pénzt 2015-ben

Ha ön is találkozott kamugyanús uniós finanszírozású projektekkel a környezetében, írja meg nekünk az [email protected] címre!

A nyomozás folyományaként José Manuel Barroso akkori bizottsági elnök lemondásra kényszerítette Dallit (a hivatalos verzió szerint maga mondott le). A Bizottság október 17.-én hozta nyilvánosságra az OLAF nyomozásának eredményét: ebből kiderül, hogy nincsen bizonyíték arra, hogy Dalli mozgatta volna a szálakat, azonban számos egyértelmű bizonyíték van arra, hogy Dalli ismerte a lobbisták kérését.

Dalli lemondása kapcsán az EP-képviselők a csalásellenes hivatal szerepéről is vitázni kezdtek. 2013 májusában Kesslernek az EP Költségvetés-ellenőrzési bizottsága előtt kellett számot adnia tevékenységéről, miután a bizottság szerint az OLAF aránytalanul sok figyelmet fordított a „Dalligate”-re, és ez bizonyítja azt, hogy az OLAF rosszul gazdálkodik.

Hajtóvadászat Kessler ellen?

Kessler leghangosabb kritikusa Brüsszelben egyébként Ingeborg Grãssle, az EP Költségvetés-ellenőrzési bizottságának német elnöke. A POLITICO szerint Grãssle 2012 óta valóságos hajtóvadászatot indított Kessler ellen, többször is felszólítva a főigazgatót lemondásra.

Mi több, előfordulhat hogy a belga hatóságok kérése mögött is Grãssle áll. Erre utal, hogy a belga rendőrség nemrég kihallgatta az EP-képviselőt az ügyben. A POLITICO újságírója látott egy olyan számlát is, mely Grãssle egy volt munkatársa, Cristina Fancello nevére lett kiállítva, és mely arra utal, hogy Grãssle irodája bizonyítékokat gyűjtött Kessler ellen.

A francia nyelvű számla szerint májusban a szabadúszó Fancello a 2015 május 19.-én a „Kessler/OLAF” iraton dolgozott, május 14. és 22. között pedig azzal foglalkozott, hogy összegezze, elemezze és kommentálja Kessler Dalli-ügyben elkövetett hibáit egy, a belga állammal zajló per számára.

Sipos Zoltán

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.