Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A főigazgató kivizsgálását a belga ügyészek kérték, mivel azzal vádolják, hogy 2012-ben, a “Dalligate” néven ismert dohánylobbi-botrány idején törvénytelenül vett fel egy telefonbeszélgetést.
Március 2.-án a belga ügyészek kérésére a biztosok testülete (College of Commissioners) felfüggesztette Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal (ismertebb nevén: OLAF) főigazgatójának a mentelmi jogát.
Az ügyészek az elmúlt évben háromszor is kérték Kessler mentelmi jogának felfüggesztését, ez azonban – az OLAF mint nyomozóhatóság státuszából, illetve Kessler funkciójából fakadóan – egyáltalán nem egyszerű.
Nem lehet áthelyezni vagy kirúgni
Az OLAF vezetőjeként ugyanis Kessler különleges státuszt élvez: ő a Bizottság egyedüli főigazgatója, akit nem lehet elmozdítani, áthelyezni vagy kirúgni. Mi több, az OLAF főigazgatója perelhet is, ha úgy érzi, a Bizottság valamely intézkedésével megkérdőjelezi a függetlenségét.
A Bizottság döntését hosszas kötélhúzás előzte meg, mely során a színfalak mögött állítólag megpróbálták rávenni Kesslert, hogy maga mondjon le. A POLITICO szerint ügyészek által benyújtott első, 2014-es kérést a Bizottság azzal dobta vissza, hogy az rosszul van megszövegezve.
A második, 2015 júliusában benyújtott kérésben a belga nyomozók azt kérték, hogy Kessler mellett négy másik OLAF-nyomozó immunitását is függesszék fel.
Precedens teremtődik?
A Bizottság jogi osztálya akkor azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy ne függesszék fel Kessler immunitását, mert félő, hogy egy ilyen precedens után a nemzeti hatóságok sorozatban indítanak eljárásokat, ha egy bizottsági döntés miatt úgy érzik, hátrányba kerültek.
2015 július 15.-én, amikor a biztosok testülete arra készült, hogy megszavazza a Kessler immunitásának megtartásáról szóló ajánlást, a belga ügyészek egy harmadik, részletesebb kérést nyújtottak be. Ezúttal a belga hatóságok a Kessler Dalligate-ben játszott szerepének a kivizsgálása helyett egy konkrét mozzanatra – egy telefonbeszélgetés állítólagos lehallgatására – voltak kíváncsiak.
Titokban felvett telefonbeszélgetés
Ennek a lényege az, hogy 2012 júliusában Kessler segített titokban felvenni egy telefonbeszélgetést egy dohányipari lobbista és egy máltai vendéglőtulajdonos, Silvio Zammit között.
A lobbista az OLAF székházában tartózkodott, amikor személyes telefonszámán felhívta a vendéglőtulajdonost, akit azzal vádolnak, hogy több millió eurót kért cserébe azért, hogy rávegye a szintén máltai John Dalli-t egészség- és fogyasztóügyi biztost, törölje el a „snus” néven ismert dohánytermékek forgalmazásának tilalmát.
A telefonbeszélgetések lehallgatását nem csak a belga törvények tiltják, hanem az EU Alapjogi Chartájának a 7. cikkelyébe is ütközik. 2014 októberében Kessler erről úgy nyilatkozott, hogy a vádak alaptalanok. Az OLAF ugyan valóban felvette a telefonbeszélgetést úgy, hogy arról az egyik fél nem tudott, de ez nem minősül telefonlehallgatásnak, mivel ez az ők értelmezésük szerint ún. „poloska” elhelyezését jelenti.
Találka a pizzázóban
A Dalligate (idővonal itt) az utóbbi évtizedek legfontosabb brüsszeli lobbibotránya. Lényege, hogy dohányipari vállalatok, az European Smokeless Tobacco Council valamint Swedish Match megpróbálták eltörölni a snus forgalmazásának a tilalmát. Ehhez egy máltai vendéglőtulajdonos, Silvio Zammit közbenjárását vették igénybe, aki nyíltan dicsekedett azzal, hogy nagyon jó viszonyban van John Dalli-t egészség- és fogyasztóügyi biztossal.
Dalli, aki abban az időben épp a dohányipari termékek forgalmazásával kapcsolatos törvénykezés szigorításán dolgozott, egy Peppi’s Kiosk nevű pizzázóban találkozott a lobbistákkal 2012-ben. Az OLAF 2012-ben vizsgálni kezdi a találkozót, miután egyes források szerint Dallinak egy hat számjegyű összeget ajánlottak fel a snusforgalmazás tiltásának eltörléséért cserébe.
Kapcsolódó cikkek
Megírtuk, nyomoznak: OLAF-vizsgálat indult vakszoftverügyben
Átlátszós cikksorozat alapján készült a magyar esettanulmány az OLAF éves jelentésében
Könnyen jött, könnyen megy: így költöttük az uniós pénzt 2015-ben
Ha ön is találkozott kamugyanús uniós finanszírozású projektekkel a környezetében, írja meg nekünk az [email protected] címre!
A nyomozás folyományaként José Manuel Barroso akkori bizottsági elnök lemondásra kényszerítette Dallit (a hivatalos verzió szerint maga mondott le). A Bizottság október 17.-én hozta nyilvánosságra az OLAF nyomozásának eredményét: ebből kiderül, hogy nincsen bizonyíték arra, hogy Dalli mozgatta volna a szálakat, azonban számos egyértelmű bizonyíték van arra, hogy Dalli ismerte a lobbisták kérését.
Dalli lemondása kapcsán az EP-képviselők a csalásellenes hivatal szerepéről is vitázni kezdtek. 2013 májusában Kesslernek az EP Költségvetés-ellenőrzési bizottsága előtt kellett számot adnia tevékenységéről, miután a bizottság szerint az OLAF aránytalanul sok figyelmet fordított a „Dalligate”-re, és ez bizonyítja azt, hogy az OLAF rosszul gazdálkodik.
Hajtóvadászat Kessler ellen?
Kessler leghangosabb kritikusa Brüsszelben egyébként Ingeborg Grãssle, az EP Költségvetés-ellenőrzési bizottságának német elnöke. A POLITICO szerint Grãssle 2012 óta valóságos hajtóvadászatot indított Kessler ellen, többször is felszólítva a főigazgatót lemondásra.
Mi több, előfordulhat hogy a belga hatóságok kérése mögött is Grãssle áll. Erre utal, hogy a belga rendőrség nemrég kihallgatta az EP-képviselőt az ügyben. A POLITICO újságírója látott egy olyan számlát is, mely Grãssle egy volt munkatársa, Cristina Fancello nevére lett kiállítva, és mely arra utal, hogy Grãssle irodája bizonyítékokat gyűjtött Kessler ellen.
A francia nyelvű számla szerint májusban a szabadúszó Fancello a 2015 május 19.-én a „Kessler/OLAF” iraton dolgozott, május 14. és 22. között pedig azzal foglalkozott, hogy összegezze, elemezze és kommentálja Kessler Dalli-ügyben elkövetett hibáit egy, a belga állammal zajló per számára.
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!