Így trollkodta szét Abe a hirosimai megemlékezést

Idén 70 éve, hogy először vetettek be háborús konfliktusban atombombát: Hirosimában, majd néhány nappal később Nagaszakiban. A világ 1945 augusztusa óta nem tud megegyezni azon, hogy vajon az atomfegyvereket meg kell-e semmisíteni vagy sem. Japán mindenesetre a háborút követően pacifista útra lépett, és teljes mellszélességgel beállt az nukleáris arzenál ellenzői mögé. Sokak szerint ezt a békepárti politikát akarja most felrúgni Abe Sinzó, Japán jobboldali miniszterelnöke.

Habár voltak korábban próbálkozások, Japánt a történelemben először az Amerikai Egyesült Államoknak sikerült megszállnia. Addig az úgynevezett Meidzsi alkotmány volt érvényben, mely többek közt istenként kezelte a mindenkori japán császárt. Ahhoz azonban, hogy Japán is a nyugati demokráciák útjára léphessen, lényegében egy új alkotmányra volt szüksége. Douglas MacArthur a megszálló erők tábornokaként közreműködött  az új konstitúció megalkotásában, amely a békét helyezi középpontba. A végül 1947-ben hatályba lépett alkotmány, melyből talán a 9-es cikkely a legismertebb, ennek értelmében a szigetország nem tarthat fenn semmilyen jellegű haderőt, illetve nem vehet részt háborús offenzívákban. Saját biztonságát egy kis létszámú önvédelmi erő (amely leginkább békefenntartást végez más országokban), illetve az USA-val kötött katonai egyezmény garantálja, mely alapján amerikai erők állomásozhatnak Japán területén – az egyik legnagyobb ilyen katonai bázis Okinava szigetén található, és állandó súrlódási pont az USA és Japán közt. A 9. cikkelyt egyébként a mai napig nagy tisztelet övezi, Japán az atomfegyverek elleni harc szószólója.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A szigetország félelme egyébként megalapozott. Az International Campaign to Abolish Nuclear Weapons nemzetközi szervezet szerint ma a világon 15000 atomfegyver létezik, ebből 1800 magas készültségben – az USA és Oroszország birtokában. Emellett a nemzetközi Atomcsend-egyezményt megszegve, mely előírja, hogy nem lehet atomfegyverekkel kísérletezni, van ország, mely rendszeresen tesztel nukleáris töltettel felszerelhető rakétákat. A közel-keleti helyzetről való tudósítások is rendre megemlítik az atomfegyverek jelenlétét, hisz az államok számára ezek a fegyverek bevett eszközei a külső támadások megelőzésének.

A hetvenedik évforduló és Abe Sinzó irányváltása miatt is fokozottabban figyelt a világ az augusztus 6-i hirosimai megemlékezésre, illetve a miniszterelnök beszédére, melyet a japán Miniszterelnöki Hivatal oldalán lehet angol nyelven elolvasni. Az eseményt a hirosimai emlékparkban tartották, ami a bomba epicentrumától és a híres Gembaku dómtól alig pár száz méterre található. Körülbelül 55 ezer ember, köztük száz ország elöljárói voltak jelen, olyan országoké is, akik a mai nukleáris arzenál büszke tulajdonosai. A nemzetközi képviselők mellett természetesen megjelentek a hibakusák is, az atomcsapást túlélők, akik ma már csak csekély számban élnek.

A japánok szívügye

A megemlékezés beszédekkel és koszorúzással kezdődött. Majd 8 óra 16 perckor (a bomba robbanásának pillanatában) egy perc néma csendet tartottak az elhunytakért, melyet Hirosima polgármesterere, majd Abe Sinzó miniszterelnök beszéde követett. Ez utóbbi volt az, ami többek rosszallását is kiváltotta, köztük a hibakusákét és az ellenzékét is. Abe ugyanis minden évben beszédet mond mind Hirosimában, mind Nagaszakiban, ezekben pedig konstans Japán három alapelve a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban. A hikaku szan genszoku szerint az ország nem birtokol, nem készít, illetve nem enged a területére nukleáris fegyvereket. Ez a három alapelv lényegében csupán egy ígéret, és nem tényleges törvény, mely az 1960-as évektől kezdve befolyásolja a szigetország nukleáris politikáját; Szató Eiszaku, 1964 és 1972 között Japán miniszterelnöke, Nobel-békedíjat is kapott 1974-ben antinukleáris kezdeményezéseiért.

A kétezres évek végén azonban kiderült, a negyven évvel korábbi dokumentumok nyilvánosságra hozatalával, hogy a Kína miatt különösen aggódó Szató Eiszaku több titkos megállapodást kötött az USA-val. Az 1970-ben az Atomsorompó-egyezményt (Non-Proliferation Treaty, NPT) is aláíró politikus engedélyezte, hogy az amerikaiak atomfegyvereket tároljanak Okinawán, hogy atomtöltetekkel felszerelt hajóik kikössenek a szigetországban, illetve a két ország között olyan egyezmény is született, amely szerint egy Japánnal létesülő konfliktus esetén az USA felkészül arra, hogy Kínát atomfegyverekkel is támadja.

„[…] Fokozzuk az erőfeszítést annak érdekében, hogy egy nukleáris fegyverektől mentes világot ismerhessünk. […]”

Mondta Abe Sinzó, viszont elmulasztotta kihangsúlyozni a három alapelvet, és 1994 óta ő az első miniszterelnök, aki így tett. Sokan, köztük a nukleáris csapás túlélői és azok leszármazottai vagy az őket képviselők, ezt úgy látják, mintha az ország letérne az eddig követett békés ösvényről. A The Asahi Shimbun napilap értesülései szerint a miniszterelnöki hivatal próbálta menteni a menthetőt, a kabinet szerint egyértelmű, hogy a kormány továbbra is erősen ellenzi a nukleáris fegyvereket, és a tény, hogy kimarad egy beszédből a három alapelv, nem jelent semmit. A beszédét ért számtalan kritika miatt Abe végül rákényszerült, hogy augusztus 7-én, tehát egy nappal a ceremónia után, az alsóház költségvetési bizottsága előtt biztosítsa a japán népet arról, hogy az ország még mindig hű a három alapelvhez. Mellette megígérte azt is, hogy a nagaszaki megemlékezésen, augusztus 9-én, mindenféleképpen említést tesz az alapelvekről. Az nem derült ki, hogy pontosan miért nem említette meg a japán embereknek sokat jelentő alapelveket.

Biztonsági törvényjavaslat

Abe kormánykoalíciója egyébként a Fideszhez hasonlóan kétharmados többségben van, így az általuk elfogadott alsóházi törvények felülírják a felsőház ítéletét. Ennek köszönhető, hogy az ellenzék és a közvélemény által is támadott, az ország biztonságára vonatkozó, júliusi törvényjavaslata könnyedén csúszott át az alsóházon. A Bloomberg értesülései szerint Macumoto Dzsun, Abe pártjának egy törvényalkotója úgy véli, hogy valóban szükség van erre a törvényre, mivel a szigetországot körülvevő helyzet drasztikusan változik. Itt Észak-Korea rakétakísérleteire, valamint a japán-kínai viszony elmérgesedésére utalhatott.

Korábbi cikkeink a témában:

A japán bevándorlás kidobóemberei

Minden, amiről semmit sem tudunk Japánról

Fukusima után 4 évvel Japán újraindítaná néhány atomerőművét

Napi 300 tonna sugárszennyezett tengervíz, a Jakuza és az atom cigányai

Csernobil után Fukusimát is szőnyeg alá sepri az atomlobbi

Kritikusai szerint ez a törvényjavaslat viszont egyértelműen az elmúlt 70 év pacifista politikáját irányítaná egy teljesen más irányba, hisz az önvédelmi erők számára biztosítana egy sokkal pro-aktívabb hozzáállást. A nukleáris csapás túlélői valamint az ellenzéki politikusok egyenes úgy vélik, hogy az új önvédelmi törvény alkotmányellenes, hisz a korábban említett 9-es cikkellyel áll szemben. Macumoto szerint azonban nemcsak nem alkotmányellenes az új törvény, hanem egyenesen a békéhez járul hozzá a védelmi haderő kiszélesítése, legalábbis Abe Liberális Demokrata Pártjának oldala ezt írja.

A miniszterelnök egyébként szélsebesen vitte keresztül a törvényjavaslatot az alsóházon, mely most a felsőház ítéletére vár (60 napja van rá), többen úgy vélik, azért, mert érzi, hogy forrósodik a lába alatt a talaj: a törvényjavaslat ellen ezrek tüntettek, Abe támogatottsága pedig erősen esik. Ez mutatkozott meg a hirosimai megemlékezésen is: kérdőre vonták, hogy nem változtatott a törvényen annak ellenére sem, hogy a közvélemény erősen bírálja.

Így telt tehát idén Japánban a hirosimai megemlékezés, félelemben, hogy a kormányuk mindent megtesz annak érdekében, hogy ismét beálljanak a háborúzó országok klubjába.

Katona Fruzsina

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1077 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen.Tudnivalók itt.