Támadnak az oroszbarát trollok – Információs háború Csehországban

Putyin nem titkolja nagyhatalmi ambícióit. Saját politikai érdekét az orosz nyersanyag, kémhálózat és a kelet-európai térségben aktivizált orosz “ötödik hadosztály” segítségével próbálja kikényszeríteni. Moszkva Ukrajnában fegyveres, Európában információs háborút indított, amelyben a dezinformáció, a propaganda, a hamis információk terjesztése és oroszbarát internetes troll-sereg bevetésével támadja a nyugati életformát.

A csehek háromnegyede Putyint szeretné elnöknek – harsogja a prágai orosz újság, az Inform Praha.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nevetséges nyugati szankciók. Putyin nukleáris fenyegetése bejött – nyugtat meg az Aeronet weblap.

A katyni mészárlásért nem Moszkva a hibás – állítja a Szláv Stratégiai Tanulmányok Intézetének weblapja.

Orosz nyelvű honlapot is indít a magyar közmédia cseh szélsőjobbos “sztárja”.

Ma már látszik, nemcsak Magyarországot, de Kelet-Európa más országait is váratlanul érte az orosz propaganda. Az elfogultan oroszbarát hozzászólások, cikkek megjelentek a magyar, cseh és szlovák internetes fórumokon, beleértve a mainstream médiát is. Két lehetőség merülhet fel: vagy Putyin népszerűsége nőtt meg váratlanul ezekben az országokban, vagy nagyon professzionális munkáról van szó. Közvetlen bizonyíték híján csak feltételezhetjük, hogy mindez az orosz titkosszolgálat műve.

Az orosz propaganda Kelet-Európában három irányból “támad”: új kontextus kialakítása (Oroszország kikényszerített háborúba lépéséről vagy a kijevi fasiszta juntáról), hamis hírek terjesztése Facebookon, Twitteren (az amerikaiak terjesztették el az AIDS-t) és a mainstream média híreinek állandó megkérdőjelezése (Katynért nem az oroszok felelősek).

KGBéla, Hídő.net és a tankszállítás, oroszbarát hungaristák, néhány alaposan feltárt ügy, amely Magyarországon az orosz titkosszolgálat propaganda jelenlétét, előretörését mutatja. A cikksorozatunk első részében azt olvashatták, hogyan foglalta el Putyin Csehországot. Ismert az orosz rezsim és Európa szélsőjobboldali pártjai közötti kapcsolat is. Mindez tehát nem magyarországi sajátosság, az oroszok elképesztő mennyiségű pénzt költenek információs háborúra Közép-Kelet-Európában, így Csehországban is.

Így foglalta el Putyin Csehországot – hogyan hálózták be az oroszok a cseh politikai elitet?

“Ha nem tévedek, a titkosszolgálat figyelemmel kíséri az eseményeket, de az orosz propaganda terjesztését senki nem kezeli szakszerűen, ezen változtatni kell.  – írta 2014 októberében Alexej Kelin történész, a cseh Nemzeti Kisebbségi tanács orosz tagja Jiří Dienstbier emberi jogi miniszterhez. A történész szerint egy jól szervezett és finanszírozott propagandával áll szemben Csehország, amely megkérdőjelezi azokat az értékeket, amelyen a cseh állam alapul. „Ezek profik. Ne várjatok tőlük semmi amatőrizmust”, tette hozzá vészjóslóan.

Jobbos vagy balos vagy? Mindegy, megkapod.

Csehországban Putyin hasznos idiótáit a jobboldalon Václav Klaus neve fémjelzi. Táborát az egykori “klausisták”, a Polgári Demokrata Pártból (ODS) kiváltak és a Szabadság Párt (Strana Svobodných) körül gyülekezők alkotják. Ide tartoznak a rasszista cseh szélsőjobboldali sejtek is, ők azonban erőteljes internetes megjelenésükön kívül, nem szignifikánsak a belpolitikai életben. Ez az euroszkeptikus, populista, ruszofil jobboldal magát ún. “igazi jobboldalinak” nevezi, így különböztetik meg magukat a szintén jobboldali liberálisként azonosítható, euroatlanti elkötelezettségű Schwarzenberg-féle TOP09 vagy a jelenlegi ODS EU-párti csoportosulástól.

A szélsőbaloldal és a kommunisták mellett a szélsőjobboldali, rasszista euroszkeptikusok is kivétel nélkül a jelenlegi moszkvai rezsim agendáját szajkózzák. Köztük, és a parlamentben tevékenykedő mérsékeltebbek táborát Petr Hájek személye, Klaus egykori sajtófőnöke kapcsolja össze, aki egyébként nagyot ment a magyarországi Fidesz-médiában is (MTV, mno.hu), a Nečas-kormány megbukásával kapcsolatos konteo-elméletével.

Baloldalon a ruszofil vonal megkérdőjelezhetetlen vezére Miloš Zeman, jelenlegi cseh köztársasági elnök. A káros szenvedélyéről, egészségügyi problémáiról is ismert elnököt egykori barátai brilliáns politikai tehetségnek tartották, aki a csehek számára oly ismerős svejki figurát hozza, miközben vicces bonmotokban fejezi ki magát. Ma már nem titok, hogy a Lukoil által támogatott Zeman az oroszok embere. Pártja, de mondhatjuk, szinte a teljes cseh baloldal, a Polgári Jogok Pártja-Zemanék (SPOZ) a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) és a Cseh Kommunista Párt (KSČM) többé-kevésbé orosz befolyás alatt áll.

2014 május 19-én számolt be a TASSZ a Nemzetközi Orosz Sajtókonferenciáról Kínából, Shanghajból. Az eseményenb többek között, arról is szó esett, hogyan kellene a külföldi sajtóban az orosz érdekeket jobban érvényesíteni. Kelin professzor információi szerint a rendezvényen részt vettek Csehországban élő orosz nyelvű újságírók is. Ami tény: az utóbbi egy-két évben gomba módra megszaporodtak az EU-, és Amerika-ellenes, oroszbarát internetes felületek, amely szinte kizárólag a Kreml hivatalos álláspontját tükrözik bújtatott vagy kevésbé bújtatott formában.

„Bocsánatot kér-e a Nyugat?” – Egy intézmény Prágában a szláv kölcsönösség jegyében

A prágai Szláv Stratégiai Tanulmányok Intézetét 2013 október 3-án alapították. Az új műhely alapítóokiratában deklarálta, hogy célja a szláv kölcsönösség és azonosságtudat megerősítése a térség szláv országaiban. Ahogy a weblapjukon is írják: „Különösen ma, a változó világban, fontosnak tartjuk, hogy újra megismerjük gyökerüket, amelyen a cseh, a morva és a sziléziai nemzet  alapul és ezt a tudást megismertetni az olyan nemzetekkel, akik saját vagy más szláv országokban élnek.” Az Intézet szerint a szláv országok történelmi és kulturális öröksége olyan stabil alapot nyújtanak, ami garancia lehet ezen országok további fejlődésére.

Hogyan képzeli ez a különös intézmény a szláv kölcsönösség propagálását a gyakorlatban? Az ISSTARS 2014 februárban “Mítoszok Oroszországról” címmel szervezett szemináriumot, a rendezvény fővédnökének Szergej Boriszovics Kiszelev orosz nagykövetet kérték fel. Ő egyben az ITAR TASS orosz állami hírügynökség igazgatóhelyettese is. Előadást tartott még a kommunista Soňa Marková, KSČM-tag, oroszbarát politológus, és az egykori állambiztonsági tag (StB), az amerikai radar csehországi elhelyezése ellen szervezett tiltakozások fő harcosa, Oskar Krejčí is. A rendezvény alcíme: “Valóban az emberi jogok elnyomója és valódi fenyegetést jelent a jelenlegi Oroszország vagy csak egy információs háborúról van szó? Kinek érdeke Oroszországról mítoszokat terjeszteni és hogy néz ki a valóság?”

Katyn? Nem az oroszok lőttek.

Az orosz propaganda átírja a történelmet is. 2014 júliusában az intézmény weblapján „Oroszország nem visel felelősséget a katyni mészárlásért” címmel jelent meg  egy cikk, amely, legalábbis a szerző szerint, egy történelmet alapjaiban átíró, szenzációs felfedezést tartalmaz”. Valójában egy 2013 októberi ítélet meglehetősen sajátos értelmezéséről van szó. Akkor az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban közzétett jogerős ítéletében elmarasztalta Oroszországot amiatt, hogy nem teljesítette együttműködési kötelezettségét a katyni vérengzés kivizsgálása ügyében. Strasbourg a katyni mészárlás áldozatainak utódai kezdeményezésére foglalkozott az üggyel.

A hozzátartozók szerették volna, ha a vérengzés szerzői és elkövetőit elítéli az európai bíróság. Csakhogy a bíróság nem érezte magát kompetensnek, hogy állást foglaljon az esetben, amely egy olyan korszakban történt, amikor Oroszország még nem írta alá az Európai Emberi Jogi Egyezményt, ugyanakkor soha kérdőjelezte meg, hogy a bűntettet a szovjet hatóságok követték el. Mindez az ún. “Szláv Intézet” cikkében már úgy jelenik meg, hogy az európai bíróság kvázi felmenti az oroszokat a katyni mészárlás alól.

A valóság torzításának elképesztő fokozata, hogy a cikk szerint a katyni tömeggyilkosság kapcsán, Gorbacsov és Jelcin idején előkerült iratok, tulajdonképpen hamisítványok. A cikk szerzője szerint „valaki Gorbacsov elnök tanácsadói köréből szükségét érezte, hogy kompromittálják az orosz történelmet és Sztalin személyét.” Ha valakinek kétsége támadna, hogy a szerző kire gondolt, a cikk utáni szerkesztőségi álláspont helyreteszi: „Ennyi a hír. Ha valaki rálép a lábadra, bocsánatot kér. De vajon mi fog történni most, hogy bebizonyosodott, a Nyugat több ezer ember legyilkolásával Oroszországot, miközben valaki más követte el? Vajon elhangzik-e bocsánatkérés?”

Kik állnak az ISSTRAS mögött?

Nem kellett sokáig keresgélnem. Az interneten is szabadon hozzáférhető alapító-okirat szerint a Szláv Intézetet hárman alapították: Iriná Šulc, Prágában élő orosz-cseh újságíró, az 1999-ben alapított, orosz nelvű Prágai Expressz újság főszerkesztője, Vladimír Hönig, egykori ČSSD-tag, a Zemanék Pártja elnökhelyettese és Radmila Zemanová-Kopecká újságíró, aki csak névrokonságban van az elnökkel, ugyanakkor Facebook oldala meglehetősen tanulságos: több orosz nyelvű, állami híroldalt, a ČSSD profilját, a “Nem akarjuk Schwarzenberget elnöknek!” vagy a “Csehország azonnali hatállyal lépjenki a NATO-ból” Facebook-csoportot is lájkolta. Minő meglepetés: a prágai orosz napilap szerkesztősége a Žitná utca 52-es szám alatt található, pontosan ott, ahová az ún. “Szláv Intézményt” is bejelentették.

A magyar köztévé cseh szélsőjobbos “sztárja”

Petr Hájek, Václav Klaus volt köztársasági elnök sajtósa 2013 márciusában indította útjára az „Árral szemben, egy ellenforradalmi magazin” (ProtiProud) elnevezésű weblapját. Cikksorozatunk előző részében részletesen bemutattuk, hogyan vált a volt elnök az orosz érdekek, illetve a Lukoil bábjává, így nem meglepő, hogy egykori munkatársa és jó barátja is hasonló tevékenységet folytat a cseh politika jobboldali térfelén. Izgalmas adalék, hogy tavaly a magyar közmédiában ez a Hájek nagyot ment, nyilatkozott a közszolgálati televíziónak, interjút adott Fidesz-közeli újságoknak.

A ProtiProud tematikájában nincs semmi meglepetés. Hájek keresztes háborút vív a cseh liberálisok ikonja, Václav Havel és követőivel szemben, támadja a „szocialista” Európai Uniót, miközben nyíltan kiáll a Kreml politikája vagy az ún. „keresztény értékek” mellett. Az oldal minden írását áthatja az EU- és Amerika-ellenesség és az antiszemita propaganda. A PP szerkesztősége rendszeresen részt vesz szélsőjobboldali sejtek megmozdulásán és az EU-ellenes, oroszbarát demonstrációkon rendszeresen együttműködik a csehországi szélsőballal is.

Az, hogy az orosz titkosszolgálat állhat Hájek és kollégáinak munkássága mögött,  közvetve bizonyíthatja, hogy az újságot 2014 november 17-től már orosz nyelven is olvashatják. Hájek az orosz változat elindításának dátumául, provokatív módon az 1989-es csehszlovák Bársonyos Forradalom évfordulóját, november 17-ét választotta. Mint mondja, nem véletlenül. Szerinte az emberek elvárásai a demokratikus rendszerváltással szemben nem teljesültek.

Ugyanakkor arra magyarázatot nem találtam az egykori sajtófőnöktől, hogy milyen összefüggés van a be nem teljesedett várakozások és az orosz nyelvű változat között. Hájek szerint az emberek többsége küzd a mainstream propaganda ellen, ezért weblapja teret ad minden olyan véleménynek, amely nem fér el a fősodratú médiában. Hájek elmondása szerint weblapjának orosz változatát a világon élő oroszoknak írja, de olvasottságáról megint nem találtam semmilyen adatot.

Egy csehszlovák hírportál Eindhoven mellől

Az Aeronet.cz „független hírportál”, amely állítólag „Hollandiában, Oroszországban és az USA-ban élő cseh és szlovák honfitársak készítenek. A grammatikailag hibátlan, cseh nyelven írott cikkek álnév alatt jelennek meg (pl: Figyelő). A cikkek tartalmának nagy része az ukrajnai történésekről szól, nyíltan a putyini hatalmi propaganda szemszögéből bemutatva. A portálon elvétve olvashatunk az Egyesült Államokból érkező híreket is, amelyek hangulata kísértiesen hasonlít az 50-es évek szovjet propagandájára (pl: Egy new yorki rendőr fényes nappal fojtotta meg speciális pórázzal hat gyermekes áldozatát).

Az Aeronet.cz portált egy bizonyos Lukas Brian Ross regisztálta AE News (American European News) néven, aki a host report szerint a Gerorgia állambeli Athens városában él, ugyanakkor az oldal már egy pozsonyi szerverről működik. Az AE News ügynökségről annyi derül ki a weblapról, hogy székhelye az eindhoveni repülőtértől nem messze található, Ross úrról nem lehetett semmit találni a neten, tökéletes információs fekete lyuk. Az Aeronet „nem cenzúrázott” híreit aztán fokozatosan elkezdték átvenni olyan, szélsőjobboldali publicistáknak is teret adó cseh weboldalak is, mint például az Europortál vagy a Parlamentní listy.

Az oldal kontakt mellékletben egy rövid angol nyelvű üzenetben megtudhatjuk, hogy egy találkozót minden esetben előre meg kell beszélni telefonon. Két telefonszámot láthatunk, egyik sem holland, hanem angol és amerikai, ezzel az üzenettel: „Hívjon és kérdezze Briant!”. A beszélgetéseket angolul, oroszul vagy hollandul lehet lebonyolítani, csehül csak írásban kommunikálnak. Többszöri próbálkozásom ellenére mindkét szám kicsöngött, senki nem vette fel.

Ahogy az ISSTRASS esetében láttuk, bár nem közvetlenül egy oroszországi intézményről van szó, hanem többségében csehek által szervezett műhelyről. De a tendencia észrevehető: a szervezet működtetői a jelenlegi moszkvai rezsim elkötelezett támogatói, a szociáldemokrata és kommunista párthoz közel álló személyek, vagy egyenesen a jelenlegi (és volt) köztársasági elnök által alapított párt környéki figurák. Arra vonatkozóan nem találtam bizonyítékot, hogy ezen emberek valamelyike együttműködne az orosz titkosszolgálattal is, de ugyanígy nem is zárhatjuk ki, hogy tudatosan vagy kevésbé tudatosan munkamegosztás van közöttük.

Háborúban állunk, az EU ellenlépést tervez

Oroszország fokozatosan növelte dezinformációs és propaganda tevékenységét, mint aszimmetrikus válasz a nyugati gazdasági szankciókra. Az orosz kampány célja, hogy minél több támogatót szerezzenek az orosz kormány politikai és katonai céljainak támogatására – írta 2015 januárjában Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Ezt követően a a témát részletesen megvitatta a Külügyminiszterek Tanácsa is. A tanácskozás résztvevői megállapodtak, „valamit ki kell találni”.

A tagállamok között abban egyetértés volt, hogy nem ellenpropagandával, hanem a szabad és nyílt információk terjesztésével kellene válaszolni az orosz kommunikációs offenzívára. Távolabbi célként megfogalmazódott egy uniós, orosz nyelvű tévécsatorna elindítása is, de végül csak ötlet szintjén maradt, mivel az Európai Bizottság költségvetésében nincs pénz az ötlet megvalósítására.

Katonai szakértők már régóta figyelmeztetnek a nem rendhagyó hadviselési módokra, amelyek nem felelnek meg a hagyományos katonai konfliktusnak és már most veszélyeztetik a nyugati társadalmakat. Az információs támadás, a cybercsapások lakosságra gyakorolt hatása demoralizáló és ugyanolyan komolyan kell venni, mint egy katonai támadást. Európa lakossága a mai napig nem vette észre, nem képes elfogadni, hogy bizonyos értelemben már háborúban áll.

Bőtös Botond

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.