Béremelés a FIFÁ-nál – népszerűtlenek voltak, de kellett a pénz

Újabb erkölcsi magaslatokra hághatott a FIFA – amennyiben igazak a Sunday Times értesülései. A június 22-én megjelent lapszám arról tájékoztat, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) végrehajtó bizottságának tagjai diszkréten a duplájára emelték bérüket: évi 100 ezer dollárról 200 ezerre.

A 2022-ben Katarba tervezett világbajnokság odaítélése körüli korrupciós gyanúkról június eleje óta több dokumentumot közlő brit hetilap ezúttal azt állítja, hogy e nagylelkű béremelés azért látszott indokoltnak, mert a szervezet etikai bizottsága korábban az éves prémium eltörlését javasolta. A Sunday Times szerint ez a jutalom a világbajnokság évében szintén 200 ezer dollárig (147 ezer euróig) terjedhet, és eltörlése javíthatott volna a Blatter-csapat meghervadt hírnevén.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az elmúlt időszak korrupciós botrányai és a brazil rendezés körüli polémiák után a 25 tagú testület nyilván megspórolta volna ezt az újabb affért. Ráadásul, a Sunday Times úgy tudja, hogy a béreket a Szövetség svájci számláiról folyósítanák, adóoptimalizálás céljából.

Delia Fischer, a FIFA szóvivője nem kommentálta az újság értesüléseit, csak annyit jegyzett meg, hogy a szervezet pénzügyi mérlegét a maga idejében publikálják, és a végrehajtó bizottság tagjainak bérezéséről egy másik szerv dönt. Határozottan tagadta viszont, hogy a vezetők bére készpénzben kerülne a svájci számlákra, ahogy azt a Times írta.

A közérdek és magánérdek, a helyi lakosság és a multinacionális szponzorok egyenlőtlen versenyére számos példával szolgáló brazil játékok, minden idők legdrágább vb-je önmagában elég indokkal szolgálhatna a szervezet reformjára. Az utóbbi hetekben a korrupciós vádaktól indult, és egyre látványosabb küzdelem azonban a közjó és az etika helyett kemény politikai-gazdasági érdekekről is szól. Katar és a 2018-as vb-t rendező Oroszország, számos nemzetközi konfliktus meghatározó szereplői Iraktól Ukrajnáig, és bizonyára nem véletlen, hogy az emírség tavaly trónra lépett uralkodója nyugati turnéja első állomásaként Párizst választotta.

François Hollande köztársasági elnök és Tamim ibn Hamad ibn Halífa Al Tani sejk találkozóján állítólag szó esett Szíriáról, de Irakról is, ahol a látványos sikereket elérő ISIS, a kegyetlenségéről hírhedt szunnita szervezet, többek között a Canard Enchaîné hetilap szerint szaúdi támogatói mellett katari forrásokra is támaszkodik.  

Bár erről nem szól a fáma, de meglepődnénk, ha a foci nem került volna szóba: a franciák katari csatornákon nézik a vb-, a BL-, de a wimbledoni meccseket is, és maga Tamim alapította 2005-ben a Qatar Sport Investments-t, amely aztán megvásárolta a gall főváros futballcsapatát, a Paris Saint-Germain-t.

Az idén 34 éves uralkodó amúgy rendkívül sokoldalú figura, nemcsak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja (ahol végül a 2020-as játékok elnyerése kudarcba fulladt), de ő vezeti a Katari Befektetési Hatóság igazgatótanácsát, illetve a wikipédia információi szerint a Környezet és Természeti Erőforrások, a Legfelsőbb Oktatási, az  Információ és Kommunikációs Technológia, a Közművek Hatósága és a Várostervezési és -Fejlesztési Hatóság, a Katari Egyetem, a Gazdasági Kapcsolatok és Befektetések, illetve  a Koordinációs és Követési tanácsok/legfelsőbb tanácsok/igazgatótanácsok elnöke is.

E minőségeiben is hatékony tárgyalópartnere lehetett a francia elnöknek, akinek legfőbb feladata a sajtó szerint a Rafale vadászgépek értékesítése lett volna, mintegy a francia vállalatokkal eddig aláírt szerződések csúcspontjaként. Pl. a gall vasúttársaság és a párizsi „bkv” közös leányvállalata építi majd Doha első metróvonalát (170 millió dollár); az Alstom és Vinci villamost Lusailban; egy részben állami tulajdonban lévő bank pedig a katari állami pénzalapokkal együttműködve finanszírozhat majd innovatív vállalatokat.

A tudósítások arra nem tértek ki, hogy az emirátusban kvázi rabszolgasorsban tartott vendégmunkások, vagy a sportrandevú építkezésein szörnyethalt legalább 1200 ember jogai miatt aggodalmának adott-e hangot a szocialista államfő.

A katariak jelentős összegeket invesztáltak az Egyesült Királyságban is, ahol a FIFA korrupciós vitájába nagy lelkesedéssel beszálló David Cameron miniszterelnök egy újabb szavazás esetén a 2018-as rendezés jogát is megtámadná, hiszen ugyanazon a napon döntöttek róla, mint Katarról. Az átláthatóság és etika követelményei mellett ezúttal talán az sem mellékes, hogy Nagy-Britannia, úgy tűnik, ma sem mondott le arról, hogy mégis ő lássa vendégül a négy év múlva esedékes futballünnepet. Bizonyára azért, mert a szigetországban is nagyon szeretik a focit.

De hogy a ma leginkább érintettek véleménye se hiányozzon, epilógusként álljon itt a France Inter rádiónak nyilatkozó Cristopher, egy riói egyetem építész doktoranduszának néhány gondolata:

„A FIFA üzleti modellje egyszerűen zseniális, egyetlen dolgot árul, ez pedig a szenvedély. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a morált is el kell adnia, ezért jóval sérülékenyebb. A Copa az a pillanat, amikor felfüggesztjük a kétségeinket és félretesszük a kérdéseket addig, amíg a labda gurul. Azt is, hogy nem bízunk a futball nemzeti és nemzetközi vezetőiben…

A Maracana tulajdonosa Rió állam volt. Közpénzből rombolták le, közpénzből építették fel, és aztán a kormány privatizálta, 35 évre, ami alatt a befektetett összegek 18%-át fogja visszakapni. A környéken felmentek az árak, kiebrudalták a szegényeket, ma pedig ezek a szegények sem a stadionhoz, sem a városhoz nem tartoznak. … A FIFA könnyű célpont, sokkal könnyebb azt mondani, „FIFA GO HOME!”, mint megreformálni egy országot.”

Dobsi Viktória

Illusztráció innen.