Oroszország megduplázná katonai költségvetését a háború miatt, ami súlyosabb gazdasági következményekkel járhat számára, mint a hidegháború végnapjaiban folytatott szovjet fegyverkezés.
A Free Press for Eastern Europe felmérése szerint mi vagyunk a kelet-közép-európai régióban a legkevésbé együttérzőek az ukránok iránt.
A hivatalos NATO-álláspont szerint egy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta csapódott be, de az eset körül sok a kérdőjel.
Herszon elvesztése megalázó vereség Moszkvának, hiszen ez volt a legnagyobb ukrán város, amelyet el tudtak foglalni, és az álnépszavazás óta Oroszország részének tekintik.
Ez a kiszolgáltatott csoport Magyaroroszágon egy szinte teljesen leépített menekültügyi ellátórendszerbe és egy előítéletekkel teli társadalomba csöppent, elhelyezésük és integrációjuk jelentős részét a civil társadalom próbálja megoldani – több-kevesebb sikerrel.
Az elmúlt hónapokban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük, pontosan kik és milyen logika alapján gyártják Magyarországon a Kreml narratíváit erősítő, hírnek kinéző tartalmaikat.
Az oroszok tovább támadják a civil infrastruktúrát, egyre súlyosabb energiaválságot okozva az ukrán városokban
A támadás kudarcai után az orosz hadsereg egyre jobban támaszkodik a Wagner Csoport zsoldosaira, így növekszik a csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin befolyása, aki egyre nyíltabban bírálja az orosz hadvezetés döntéseit.
Veszélyben Putyin legnagyobb ukrajnai zsákmánya, Herszon városa, az orosz állami propaganda megkezdte az emberek felkészítését a területi veszteségekre.
Az Európába irányuló ukrán cigarettacsempészettel szembeni magyar állami toleranciáért cserébe állíthatták helyre Kárpátalján a Turul-szobrot, amelynek lebontásához a jelenlegi magyar állam Ukrajnával szembeni politikája is hozzájárult.
A Szíriában is szolgáló Szergej Szurovikin kinevezése után számos rakétacsapást mértek az ukrajnai civil infrastruktúrára. Elemzők szerint az ilyen akciók stratégiai jelentősége csekély, inkább csak a civil lakosság szenvedéseit növelik.
