Négy éve adták át, ma sincs ETCS-engedélye a 160 milliárdból felújított hatvani vonalnak

Továbbra is csak álom a 160-as tempó a 80a-vasútvonalon: a MÁV évek óta azt válaszolja az Átlátszó érdeklődésére, hogy a pályának csak ideiglenes használatbavételi engedélye van. Emiatt nincs nagyobb sebesség, de az ETCS sem üzemel, és információink szerint káosz van a rendszer körül. Pedig ez a megoldás biztosítaná a Budapest-Belgrád vonalon is a gyors haladást, ám mint látható, Hatvan felé sem tudják lassan 4 éve életre kelteni.

„Immáron magas színvonalú, korszerű és az utazóközönség igényeit maximálisan kiszolgáló vasútállomási környezet, valamint utazási élmény várja a felújított 80. sz. vasútvonalon közlekedőket. A NIF Zrt. beruházásában 2017 telén indult fejlesztés 4 külön szakaszban valósult meg, és a vasúti pálya korszerűsítésén túl ETCS 2, biztosítóberendezési és távközlési munkákat is végrehajtottak” –  közölte majdnem 4 évvel ezelőtt a MÁV.

2022 őszét írtuk, amikor öt évnyi felújítás után átadták a felújított Budapest-Hatvan vasútvonalat. A MÁV honlapja akkor azt írta, hogy „a Gödöllő – Hatvan szakaszon 27,3 km hosszon újult meg a vasúti pálya, ezzel biztosítva a jövőben a 100-120-160 km/h-s sebességet”.

Hozzátették: „Az utazóközönség számára szemmel kevésbé látható, de a vasúti infrastruktúra tekintetében kiemelkedő szerepet játszanak a teljes Rákos – Hatvan vonalszakaszon elvégzett biztosítóberendezési, távközlési és ETCS 2 kivitelezési munkák, mely eredményeképp két távvezérlő központtal kialakított központi forgalomirányító rendszer (KÖFI) jött létre, illetve elektronikus biztosítóberendezés, utastájékoztató és térfigyelő kamera rendszer létesült a teljes szakaszon. Pécel, Isaszeg és Gödöllő vasútállomásokon biztosítóberendezési, Hatvan állomáson pedig új távközlési üzemi épület létesült. Az új biztosítóberendezések telepítésével egyaránt javul a vonatok pontossága és a vasútbiztonság.

Az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer 2-es szintjének (ETCS 2) telepítése után

és annak vasúthatósági engedélyezésével Aszódtól Hatvan irányába a 160 km/h pályasebesség is elérhetővé válik.”

A vonat nem lett sokkal gyorsabb

Ki ne örülne, ha 160-nal száguldó vonattal közlekedhetne Magyarországon? Nincs ilyen ember, de a magyar vasútfelújítás a jelek szerint akkor sem képes erre, ha a feltételeire rengeteg közpénzt elköltöttek. Márpedig a 80a vonalra mintegy 160 milliárd forint ment el: először 2023-ban írtuk meg, hogy nem lett meg sem a 160, de sok helyen még a 120 km/h sebesség sem.

Akkor a MÁV azt írta az Átlátszó kérdésére, hogy „a pályasebesség 120 km/h-ra emelése a végleges használatbavételi engedély birtokában történhet meg.”

Balról jobbra: Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ (NIF) Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese, Szűcs Lajos (Fidesz), Vecsés és térsége országgyűlési képviselõje, Dunai Mónika (Fidesz), a főváros XVII. kerületének országgyűlési képviselője, Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelõs államtitkára, Vécsey László (Fidesz), Gödöllő és térsége országgyűlési képviselője, Pafféri Zoltán, a MÁV elnök-vezérigazgatója a Budapest-Hatvan vasúti vonalszakasz átadóünnepségén a gödöllõi vasútállomáson 2022. október 7-én. (Fotó: MTI/Kovács Anikó)

2024-ben pedig arról számoltunk be, hogy „két évvel az átadás után elmondhatjuk, hogy a korábbi ígéretek, miszerint „nő a pályasebesség, csökken az utazási idő” teljesültek – csak nem éppen úgy, ahogy az utasok várnák”, mivel

a vonatok Hatvanig 1 percet gyorsultak a 160 milliárdos beruházással.

A MÁV akkori kérdésünkre azt válaszolta, hogy „az Aszód–Hatvan közötti vonalszakaszon az ETCS rendszer tanúsítása még folyamatban van. A hatósági használatbavételi engedély kiadása a jelenlegi ütemterv alapján a nyár második felére várható. Amennyiben a vonalszakasz minden feltételnek megfelel és rendelkezik a szükséges engedélyekkel, akkor emelhető tovább a sebesség”.

Nem árulok el nagy titkot: azóta sem történt semmi.

Közel négy évvel az átadás után sincs végleges engedély

Most 2026-ot írunk, vajon van-e már a hatvani vonalnak ETCS-e, és végre 160-nal mennek-e már rajta a vonatok? Dehogy.

Ahogy a MÁV az Átlátszó újabb kérdésére fogalmazott: „A Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti harmadik vágány, valamint a Rákos és Hatvan közötti szakasz ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik. A végleges engedély kiadása még zajlik, jelenleg a megfelelősségi eljárás keretében kiadandó végtanúsítás beszerzése van folyamatban”.

Majd úgy folytatták:

„az ETCS engedélyezése várhatóan 2026 nyarára befejeződik.

Aszód és Hatvan között a sebességemelés feltétele a kapcsolódó ETCS átadása, valamint vasúti hatósági használatbavételi engedély birtokában annak üzemszerű működése. A pályafelújítás és nyomvonalkorrekciók eredményeképpen Gödöllő és Aszód között a kiépítési sebesség 90 km/óráról 100 km/órára, egyes szakaszokon 120 km/órára nőtt.  A teljes hosszon a 120 km/órás engedélyezett sebesség elérése a vonalvezetés és települési beépítettségi kötöttségek miatt nem lehetséges.

Az átépítéssel nem érintett szakaszokon, azaz a Keleti pályaudvar és Rákos között (kivéve a Kőbánya felsőig kiépített harmadik vágányt és a Keletinél ősszel felújított vágányokat) a műszaki állapotból adódóan jelentős hosszon van érvényben sebességkorlátozás, célunk, hogy a következő években ezeket is megszűntessük”.

Csak találgatják, miért nem használható

Vasúti forrásunk szerint nincs abban semmi meglepő, hogy 4 év alatt sem történt semmi. Ahogy fogalmazott: „a 80a-vonalon nem egyértelmű még, hogy mi hiányzik a hatóságnak. Olyan, mintha egy fekete lyukban lenne. Forgalomszabályzó próbaüzem megy, de még nincs használatbavételi. Van egy hatósági hiánypótlás, de többkörös beszélgetés után sem tudják, hogy mi hiányzik még. Keresik, de igazából egyik illetékes se tudja már, hogy mire várnak – a beruházó dolga lenne tudni, de az ugye nem létezik a NIF megszűnése óta.”

Vagyis senki sem tudja, mikor éri el a 160-as sebességet a hatvani vonat. Pedig pont azzal az indokkal költöttek 160 milliárd forint közpénzt a pályára, hogy ennyivel mehessenek rajta a szerelvények.

Az ETCS kálváriája pedig már csak azért is tanulságos ezen a vonalon, mert  a teherforgalomnak átadott – 800 milliárdból – épült Budapest-Belgrád vasútvonalon is működnie kellene a rendszernek. Hogy miért csak kellene, és miért gondoljuk, hogy nem fog működni, azt ebben a videóban mutattuk be.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Átlátszó-montázs