
34,5 milliárd forintot költ a kormány Mészárosnál a gödi Samsung-gyár víziközmű-fejlesztésére
Az összeg az évek során az eredeti ár közel háromszorosára nőtt. A kivitelezést Mészáros Lőrinc egyik cége végzi.
Sok százmilliárd forintot fordít a magyar kormány a hazai akkumulátorgyárak infrastruktúrájának kiépítésére, köztük azok víziközmű-fejlesztéseire. Eközben a lakossági vízhálózat régóta esedékes teljes megújítására nem jut elegendő pénz, holott rendszeresek a csőtörések, és a szárazság miatt vízkorlátozásokra is számítani lehet. Megnéztük, hogy a legnagyobb hazai akkugyárak helyszínén, Gödön, Iváncsán és Debrecenben miként zajlanak a Mészáros és Mészáros Zrt. kivitelezésében történő vizes beruházások. Videóriport.
Az utóbbi hetekben több hír is megjelent a lakossági vízhálózat elöregedése miatti extrém meghibásodásokról – Nyergesújfalun és a környékén például az ismétlődő csőtörések miatt napokig víz nélkül maradtak a lakosok, Dunakeszin szintén egy csőtörés-sorozat miatt szünetelt a vízszolgáltatás. Az aszály is gondot okoz a vízellátásban; a szakemberek szerint a tartós vízhiány Magyarország egyik legsúlyosabb problémája, ám megoldására egyelőre hiányzik az állami koncepció. A hazánkba települt, nagy vízigényű távol-keleti akkugyáraknak azonban nem kell aggódniuk a vízellátás hiánya miatt.
Nemrég írtuk meg, hogy a gödi akkumulátorgyár víziközmű-fejlesztésének költsége az évek során 34,5 milliárdra nőtt. A Mészáros és Mészáros Zrt. kivitelezésében készülő beruházás révén akár napi 27 ezer köbméter víz is biztosítható lesz a gödi iparterület számára – habár a Samsung-gyár környezethasználati engedélyében ennek a mennyiségnek csak egy része, napi 7500 köbméter víz szerepel.
A vízkivételhez nemcsak ötven évre lezárt parti szűrésű kutakat nyitottak újra, hanem egy felszíni vízkivételi mű is létesült. A sződligeti Duna-parton épülő gigantikus vizes beruházás folyamatába azonban nem sok beleszólása volt a település önkormányzatának – mondta el az Átlátszónak Juhász Béla sződligeti polgármester. A terület ugyanis közigazgatásilag már Váchoz tartozik, és a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) tulajdona.
Juhász szerint viszont teljesen elhibázott döntés volt, hogy turisztikai beruházások helyett egy környezetterhelő, nagy fogyasztású ipari üzemet telepítettek a Dunakanyar kapujának is tekinthető települések – Göd, Sződliget, Vác – közelébe. A polgármester azt is rendkívül elkeserítőnek tartja, hogy
miközben ilyen nagy volumenű víziközmű-beruházás épül a gödi akkugyár kedvéért, Sződligeten havonta történnek csőtörések.
„A szívem szakad meg, hogy miután végre leaszfaltozunk egy utat, a szitává lyukadt vízhálózatban eldurran egy cső, és szedhetjük fel a frissen lerakott aszfaltot” – panaszolja Juhász Béla. Aki szerint az is furcsa és aggasztó, hogy a váci szennyvízteleptől – ahol a Dunába engedik az ipari szennyvizet – délre, attól csupán 700 méterre épült egy vízkivételi mű.
Mészárosék nemcsak a gödi gyár, hanem más akkus beruházás révén is jól jártak, hiszen többek közt az SK ON iváncsai akkumulátorgyára vizes fejlesztéseit is Mészáros Lőrinc cége végzi 39,5 milliárd forintért.
A beruházás keretében 10 km hosszú hosszú ivóvíz-távvezeték épült Ercsi és Iváncsa között, emellett el kellett végezni az ercsi vízbázison meglévő 19 parti szűrésű kút állapot-felmérését, és 6 új kutat kellett létesíteni. Így a vízbázisról – egy 2024-es új engedély szerint – az addigi kitermelhető napi 8000 köbméter víz mennyisége közel négyszeresére, 31 000 köbméterre nőtt.
Az „akkumulátorgyártó üzem vízigénye 10 ezer m3/nap, az üzem telepítése kapcsán a munkahelyteremtés várhatóan lakosságszám-növekedést is eredményez, mely további 2000–3000 m3/nap növekménnyel járhat” – olvasható az ivóvíz-távvezeték építését engedélyező határozatban. S bár a vezetékek építése Natura 2000 besorolású területeket is érintett, a hatóság a beruházáshoz környezethasználati engedélyt nem írt elő.
Az SK ON iváncsai akkumulátorgyára és a községi temető. (Olvasónk felvétele)
A gyárban keletkező napi 4000 köbméter szennyvíz tisztításának és elvezetésének költsége az eredetileg tervezett 7,3 milliárdról közel 10 milliárdra nőtt. A költségek növekedését az okozta – ahogy azt már korábban megírtuk –, hogy az eredeti tervektől eltérően a hatóság úgy döntött: a szennyvizet nem a Cikolai vízfolyásba, hanem a Duna sodorvonalába kell bevezetni. Információink szerint azonban a vezetéknek ez a Duna alatti része még nem készült el. Szintén költségemelkedést okozott, hogy
a végleges új szennyvízkezelő megépüléséig 1,5 milliárd forintért egy ideiglenes szennyvíztisztító-telepet is építettek,
hogy a gyár mielőbb megkezdhesse a működését. Annyiban viszont szerencsésebbek a közeli települések, hogy 25 kilométer hosszan állami és uniós forrásból lakossági ivóvíz-fejlesztések is történtek – amit szintén Mészárosék végezték 13 milliárd forintért.
Az iváncsai képviselő-testület egyik tagja, Ágoston Jácint szerint az akkugyár működéséről és a kapcsolódó építkezésekről kevés információt kap az önkormányzat. Az utóbbi egy hónapban viszont azt tapasztalják, hogy alig működik az üzem, a kémények, a hűtőtornyok szinte nem bocsátanak ki vízpárát, illetve szennyező-anyagokat. Amit a lakosok nem is bánnak, hiszen a gyár olyan közel épült Iváncsához, hogy egész település az üzem légszennyezési hatásterületén belül van.
Debrecenben és környékén szintén nagyon aktív a Mészáros és Mészáros Zrt., amely számos vizes közbeszerzés nyertese lett. A hajdúsági megyeszékhelyen „az ország legnagyobb víziközmű-fejlesztése van folyamatban”, írta tavaly ősszel a haon.hu.
Egy 2023 áprilisában megjelent kormányhatározat szerint
Azaz ebből az összegből nemcsak a városi vízhálózat és szennyvíztelep megújítását és bővítését, hanem az ipari övezetek vizes fejlesztéseit is megvalósítanák.
Így sor kerülne a CATL akkumulátorgyárnak, a EcoPro katódgyárnak és a Semcorp szeparátorfólia-gyárának is helyet adó déli gazdasági övezet szennyvíz-vezetékeinek építésére és az ipari szennyvíztisztítás kapacitásának növelésére is. Emellett új vezetékeket építenének az északnyugati gazdasági övezetben – ahol jelenleg a BMW gyára is épül –, és növelnék a Keleti-főcsatornához tartozó balmazújvárosi vízműtelep kapacitását.
A CATL épülő akkumulátorgyára és az EcoPro katódgyára a debreceni Déli Gazdasági Övezetben. (Olvasónk felvétele)
Az ígéretek szerint a fejlesztések lehetővé teszik a szennyvíz tisztításával nyert „szürkevíz” felhasználását is az ipari üzemek számára – ennek technológiájáról azonban konkrét információ nem látott napvilágot.
A vízmű-beruházások eredetileg 2026-ig valósultak volna meg, de a módosított kormányhatározatban már 2028-az költségek is szerepelnek. A tervezett beruházások közül egyelőre nem indult el a Keleti-Főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű Fejlesztése, írtuk meg tavaly októberben; eredménytelen lett ugyanis a projektre kiírt közbeszerzés.
A kudarcba fulladt közbeszerzésről szóló cikkünk nyomán a kormány közleményt jelentetett meg tavaly novemberben, miszerint újabb közbeszerzést fognak kiírni a meghiúsult projektre – ám eddig erre nem került sor. A debreceni önkormányzat is kiadott egy felháborodott hangú közleményt, mely szerint a debreceni víziközmű-fejlesztések a „megfelelő ütemben” haladnak.
Ebben felsorolják, hogy mi minden valósult már meg a tervezett beruházásokból: így elkészült a Keleti-főcsatorna víztisztítóművét és Hajdúnánást összekötő vízvezeték – az uniós és állami forrásból épült, 17 milliárdos beruházás kivitelezője a Mészáros és Mészáros Zrt. volt.
2023-ban lezárult a Civaqua-program I. üteme is, és 14,7 milliárd forint állami és uniós forrásból megtörtént a Debrecentől nyugatra fekvő Tócó vízfolyás revitalizációja. A Civaqua program 2. üteme viszont – melynek révén a Keleti-főcsatornából évente 38,6 millió köbméter vizet szállítanának Debrecenbe, amit öntözésre használnának és biztosítanák az erdőspusztai tavak, valamint a Nagyerdő vízutánpótlását – az uniós források befagyasztása miatt egyelőre el sem indult.
Dr. Fábián István, egyetemi tanár, vegyészprofesszor szerint egyelőre nem tisztázott, hogy miként fogják a nagy vízfogyasztású debreceni ipari üzemek és a lakosság igényeit egyaránt kiszolgáló vízmennyiséget biztosítani.
„Ki gondolta volna korábban azt, hogy a Tiszán lábbal át lehet kelni a folyam felső folyásvidéken? S mivel a Keleti főcsatorna a Tiszából kapja a vizet, ez azt is jelentheti, hogy a felhasználható vízmennyiség korlátozható lesz. Ugyanis
nem az a kérdés, hogy mennyi a vízhozam, hanem hogy mennyit lehet kivenni belőle”
– hangsúlyozza Fábián István.
A debreciner.hu a forrásai alapján idén februárban azt írta: az EVE Power akkugyárnak és a BMW-gyárnak otthont adó északnyugati gazdasági övezetben az üzemek számára maximálisan körülbelül napi 1900 köbméter, a CATL-akkumulátorgyár mellett más akkuipari beruházások helyszínéül szolgáló déli gazdasági övezetben pedig maximálisan körülbelül napi 5500 köbméter hígítóvizet biztosítanak. Ehhez pedig már kiadták a vízjogi létesítési engedélyeket.
A debreceni helyi lap arról is ír, hogy a hajdúböszörményi önkormányzatnak adott tájékoztatás szerint a vizet ivóvízminőségben fogják eljuttatni a cégek számára. Bár a debreceni városvezetés és a Debreceni Vízmű Zrt. ezt ebben a formában nem írta le, tájékoztatásuk szerint „a kimenő víz az 5/2023. (I.12.) Korm. rendeletnek megfelelő minőségű lesz” – ez pedig az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet.
A lap kiszámolta, hogy az akkugyárak engedélyei alapján az ipari üzemek éves vízigénye meghaladja majd a Nagyerdő, illetve az erdőspusztai tavak megmentésére szánt éves vízmennyiséget.
De emellett kérdés az is, hogy kik kapnak előbb plusz vizet a Tiszából: a vízzabáló akkugyárak, vagy a kiszáradással fenyegetett debreceni Nagyerdő és a környékbeli tavak?
Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Videó: Pápai Gergely
Címlapkép: Az SK ON iváncsai akkumulátorgyára (Olvasónk felvétele). A cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁSAz összeg az évek során az eredeti ár közel háromszorosára nőtt. A kivitelezést Mészáros Lőrinc egyik cége végzi.
Az akkumulátorgyárak vízigénye jelentős környezetterhelést jelent, de országos környezetvédelmi stratégia nem készült, ami felmérné ezeknek az üzemeknek a fogyasztási és kibocsátási hatásait.
Mészáros Lőrinc érdekeltsége építi a gödi Samsung-gyár víziközműveit, az építkezés természetvédelmi területeket is érint.
A Fejér megyei község, Iváncsa határában épülő gigaüzem tönkreteszi az egykor csendes települést - állítják a beruházás ellenzői.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!