A bíróság szerint több pénz jár a gazdáknak a BYD miatt kisajátított földjeikért

Kisajátítási mintaperben született ítélet a Szegedi Törvényszéken, ahova a földjeiktől megfosztott gazdák fordultak jogorvoslatért. A földtulajdonosok ugyanis egy aggályos értékbecslés alapján alig kaptak valamit a területeikért, amin most a BYD gyára épül. A bíróság szerint jóval több pénz járna a földtulajdonosoknak, de a szegedi önkormányzat és a kormányhivatal nem ért egyet az ítélettel: a Kúriához vitték az ügyet.

Ahogy azt korábban megírtuk, a szegedi önkormányzat négyzetméterenként nettó 444 forintot fizetett a helyi gazdáknak a kisajátított földjeikért, amelyeken a kínai autógyártó cég üzeme épül a város határában. Az önkormányzat azonban a gazdáktól elvett területeket 17-szeres áron adta tovább a BYD-nak.

Tavaly nyáron bemutattuk, hogy Szeged a gazdák földjeinek kisajátításakor egy olyan értékbecslést vett alapul, amely jóval távolabbi és sokkal olcsóbb területek alapján számolta ki a BYD miatt tőlük elvett földek értékét. Ami így persze rendkívül alacsony lett, ezért is indítottak pert a gazdák: szerintük a nekik kifizetett összegek sokkal alacsonyabbak a területeik valós értékénél.

A bíróság szerint jóval több pénz jár a gazdáknak

A „bíróság megállapította: a megelőző eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos és a szakvélemény aggályossága a perben nem küszöbölhető ki, ezért a perben új szakértő kirendelése mellett döntött” – a Szegedi Törvényszék úgynevezett mintaperben mondta ezt ki. A bírósági eljárást azok a földtulajdonosok indították, akik szerint a szegedi önkormányzat, valamint a megyei kormányhivatal áron alul sajátította ki területeiket a kínai autógyár építéséhez.

A szakértő kérdése azért lényeges, mert csak ő állapíthatja meg egy föld értékét, és ezt a bíróságnak el kell fogadnia. De az értékbecslésnek is vannak szabályai, amit a kormányhivatal által felkért szakértő nem tartott be.

A Szegedi Törvényszék ezért új szakértőt bízott meg a perben, aki újraszámolta a kisajátított területek értékét. Figyelembe vette, hogy

• a térségben speciális helyzetet teremt az ipari övezet közelsége, ami önmagában, a jövőbeni konkrét hasznosítástól függetlenül hatással volt a kisajátított ingatlanok kisajátításkori értékére,
• az ingatlanoknak az ipari övezet közelségéből adódó speciális elhelyezkedése, az ipari övezet alappal várható bővítése, amennyiben az az ingatlanárakban ténylegesen megmutatkozik, olyan szempont, amelyet a szakértőnek értékelnie kellett,
• az adásvételi előszerződés, a „Pick ingatlanok” alperesek által sem vitatott értékesítési árát, amik teljes mértékben a szakértői állítással összhangban vannak,
• a Gksz övezet keleti irányba történő növekedését, az annak lehetőségét alátámasztó, a perbeli kisajátítási eljárások előtt már ismert terveket (Szeged Megyei Jogú Város 2009-ben jóváhagyott Városfejlesztési koncepcióját).

Azt is hangsúlyozta a bíróság, hogy a per előtt készült szakértő a véleményét „kizárólag olyan értékadatokra alapozta, amelyeket a Szaktv. 40. § (5) bekezdésében foglalt kógens törvényi rendelkezés megsértésével használt fel, a szakvélemény a Pp. 316. § (1) bekezdés d) pontja alapján aggályos. A szakvélemény aggályossága a perben nem volt kiküszöbölhető, mivel az új értékadatok beszerzésén alapuló szakvélemény mindenképpen új szakvéleménynek tekinthető.”

A bíróság szerint kb. 670 forint járna a gazdáknak négyzetméterenként.

Az ítéletben az szerepel, hogy „a szakvélemény szerint az Má és Mv övezetbe tartozó 4 db összehasonlító ingatlan övezeti korrekciót követő átlagos fajlagos ára 285,07 Ft/m2. Az időtényező, a kisajátított ingatlanok kedvezőbb elhelyezkedése, a kedvezőtlenebb táblaméret, alak, valamint az eltérő talajminőség miatt korrigált fajlagos ár az ingatlan1 esetében 333,62 Ft, az ingatlan2 esetében 337,92 Ft, amelyet a szakértő az alternatív hasznosítás lehetőségére tekintettel további +100%-kal korrigált.”

Az így megállapított fajlagos ár az ingatlan1 esetében 667,247,- Ft/m2, az ingatlan2 esetében 675,849,- Ft/m2. Vagyis körülbelül másfélszerese annak a négyzetméterenként nettó 444 forintnak (bruttó 563 Ft), amit a szegedi önkormányzat és a kormányhivatal korábban fizetni akart a gazdáknak a kisajátított területeikért.

Az önkormányzat és a kormányhivatal nem akar többet fizetni

A szegedi önkormányzat és a kormányhivatal is elégedetlen a Szegedi Törvényszék ítéletével, ezért a Kúriához fordultak. A város arra hivatkozik, hogy jogszabálysértés történt a perben. Azt írják, hogy „a bíróság megsértette a bizonyítás szabályait és kifejezetten a Kp. 78. § (4) bekezdését.” Valamint, hogy „az elsőfokú bíróság szakértői kompetenciát korlátozott”. Emiatt azonnali jogvédelmet kértek, hogy ne kelljen fizetniük a gazdáknak.

A kormányhivatal az új szakértővel kapcsolatban nyújtott be kifogásokat. Mint írják: „A homályos, félreérthetően megfogalmazott szakértői állítások, a bizonytalan alátámasztással alkalmazott szakértői eszközök (jelen esetben: értékkorrekciók) a szakvélemény helyességét lehetetlenné, a szakvéleményt aggályossá teszik.” Ezért új eljárást és új határozatot kérnek.

Az ügyben a Kúria fog dönteni.

Korábbi cikkeink a BYD miatt kisajátított földekről:

• Szeged a gazdáktól elvett földeket 17-szeres áron adja tovább a kínai autógyárnak
• A győri önkormányzat háromszor annyit fizetett a kisajátított szántókért, mint Szeged a BYD-nek szánt területekért
• Szeged 60 millióért sajátítaná ki a BYD-nak a volt tehenészetet, ami a bank szerint legalább 400 milliót ér
• Távoli, olcsó földek ára alapján végeztek értékbecslést a BYD-gyár területének kisajátításához
• A Kúria elmeszelte a BYD kapcsán titkolózó szegedi önkormányzatot

Segesvári Csaba

Címlapkép: Átlátszó-montázs