Víz- és levegőszennyezés, fapusztítás és vegyszerbűz: öt nagy visszhangot kiváltó környezetkárosítási ügy 2024-ből

A korábbi évekhez hasonlóan idén is sokat foglalkoztunk olyan ipari beruházásokkal, melyekhez számos botrányos ügy kapcsolódott. Írtunk rákkeltő anyagokkal való veszélyeztetésről, víz- és levegőszennyezésről, balesetekről, és egy napelempark körüli fapusztításról is. 

2024-ben ismét számos olyan környezetvédelmi jogsértést tártunk fel, melyekben nemcsak a beruházó cég, de a szabályos működésért felelő hatóságok is súlyos mulasztásokat követtek el.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

1, Rengeteg méreganyag a levegőben

Februárban írtuk meg, hogy a légszennyezettségi adatok alapján a Samsung SDI gödi akkumulátor-gyára 2019 és 2022 között rendkívül nagy mennyiségű, 88 tonna mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe. Az Országos Környezetvédelmi és Információs rendszer (OKIR) adataiból kiderült az is, hogy Göd levegőjét egyébként is jelentős mértékben terheli az akkugyár működése, a szén-dioxid mennyisége például 2018 óta a hétszeresére nőtt.

De az igazán aggasztó adatnak az elektróda-gyártás során használt mérgező szerves oldószer, az N-metil-2-pirrolidon (NMP) kibocsátott mennyiségét találtuk. Az anyag reprodukciót károsítónak minősül, belélegzése elsősorban terhes nőkre jelent veszélyt: az NMP-nek való tartós kitettség vetélést is okozhat, illetve a magzat rendellenes fejlődését eredményezheti. Kiugróan nagy mennyiségű kibocsátás 2021-ben történt: ekkor 81,468 tonna NMP távozott a gyár légszennyező pontforrásain.

Cikkünkben feltártuk azt is, hogy a Samsung-gyár számára 2023 nyarán készült hatásvizsgálati dokumentáció szerint nem a jogszabályban előírt kibocsátási határértéket alkalmazták az NMP-re a gyár működésének első öt évében. „Rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagokra vonatkozó véggáz” esetén ugyanis 2mg/m3 az előírt határérték, ám a gödi üzem számára ennek 75-szörösét engedélyezték, és a kibocsátási határértéket csak 2023-tól szigorították. A hatóságok pedig azóta sem vizsgálták ki, hogy hová és mennyi juthatott el a nagy mennyiségű, levegőbe kikerült oldószerből, s ez milyen környezeti és egészségügyi veszélyt okozhatott.

2, Dolgozók veszélyeztetése rákkeltő anyagokkal

Akkuipari beruházásokhoz kapcsolódtak azok a munkavédelmi vétségek is, melyekről szintén az év elején írtunk. A SungEel Kft. szigetszentmiklósi és bátonyterenyei akku-feldolgozó üzemeiben ugyanis a légtérben lévő veszélyes anyagok mennyisége sokszorosa volt a megengedettnek – a nikkel koncentrációja például 2000-szeresen haladta meg az előírt határértéket. A fokozott expozíciónak kitett dolgozók esetében éveken át elmaradtak a kötelező egészségügyi vizsgálatok, miközben a légszűrő berendezések nem működtek megfelelően.

A bátonyterenyei üzemben ráadásul egy eldugult darálógépet a munkások úgy bontottak meg, hogy a veszélyes anyagokat egyszerűen a levegőbe fúvatták. Ez nemcsak a munkavállalókra lehetett súlyosan egészségkárosító hatású, de a szabad levegőbe kikerülő rákkeltő anyag komoly környezetkárosítást is okozhatott. A súlyos vétségekért csupán 2-3 millió forintos bírságokat szabtak ki a cégre.

De ugyanilyen veszélyeztetésnek voltak kitéve a dolgozók a gödi akkumulátorgyárban is, ahol viszont három alkalommal is a legmagasabb, tízmillió forintos munkavédelmi bírsággal büntették a céget. A bírságok összege azonban eltörpül a Samsung SDI több mint ezer milliárdos forgalma és több tízmilliárdos nyeresége mellett.

3, Magzatkárosító anyag a szennyvízben

2024. február 21-én értesítette a Greenpeace-t a helyi Göd-ÉRT Egyesület, hogy a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi akkumulátorgyára közelében csőtörés miatt szennyvíz ömlik ki a környezetbe. A csőtörést rövid időn belül elhárították, ám a közeli termőföldön, kiterjedt méretű tócsákban ott maradt a szennyezés.

A Greenpeace által végzett vízminta-vizsgálatok 200 mikrogramm/liter mennyiségben mutatták ki az akkumulátor-gyártásban is használt N-metil-pirrolidon (NMP) nevű vegyület jelenlétét. A mérgező oldószer belélegezve súlyos légúti, valamint szem- és bőrirritációt okozhat és károsíthatja a születendő gyermeket; használatát az EU-ban külön engedélyhez kötik. A szennyezési ügyet azóta sem vizsgálták ki a hatóságok.

Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője az ügy kapcsán lapunknak úgy nyilatkozott: „Az adófizetői milliárdokkal támogatott akkumulátorgyáraknál történő sorozatos balesetek, szennyezéses ügyek kezelése mind arra utal, hogy a magyar kormány elsősorban a nagyvállalatok érdekeit nézi, és nem képes megóvni a lakosságot a környezeti ártalmaktól.”

4, Fapusztítás a Kínában „Victor projekt”-ként emlegetett naperőműnél

Szakszerűtlenül irtották a gyomot a 156 hektáros inárcsi naperőmű területén, emiatt a környéken elsárgult és kiszáradt az akácfák egy része. A helybélieket nem először érte kár az időközben kínai tulajdonba került és „Victor projekt” néven emlegetett inárcsi naperőmű-biznisz miatt. A napelempark miatt korábban kiirtottak 89 hektár erdőt, a magasfeszültségű távvezetéket pedig az inárcsi és ócsai gazdák földjei felett vezették el – hiába tiltakoztak ez ellen a helyi gazdálkodók.

A napelempark környezetében lévő földek tulajdonosai az Átlátszónak elmondták: semmilyen értesítést nem kaptak a vegyszeres gyomirtásról, holott a közelben nyaranta gyermektábor is működik. Az egyik helyi gazdálkodó beszámolt arról, hogy érezte is a permetező traktorról a széllel messzire eljutó vegyszer szagát, ami az ő erdejében is pusztított ki fákat.

Az inárcsi két kiserőmű építtetője eredetileg a VIRGIN Solar Kft. és az EZRT-Solar Finance Kft. volt, majd a létesítmény a német Greencells Group-hoz került, amely 2023 elején az összesen 132 MW kapacitású klasztert a kínai Shanghai Electric Power Co. tőzsdei energetikai vállalatnak adta el 37 millió euróért.

A 2024 májusában közzétett Kína – Magyarország beruházási jelentés a két ország közti együttműködés pozitív példájaként emeli ki az inárcsi „Victor fotovoltaikus projektet”. A kínai tulajdonosok által jelentősnek ítélt inárcsi naperőmű-projekt azonban a helyi lakosság számára eddig előnyt nem jelentett, csupán kárt okozott.

5, Vegyszerbűz az ipari parknál

Évtizedes probléma a sajóbábonyi ipari parkból érkező bűz, állítja sok helyi lakos a Bükk-vidéki településen. Nyár végén és ősszel azonban még a Sajóbábonytól 13 kilométerre lévő Miskolcon, és több másik településen is panaszkodtak a penetráns szagra, ami – mint  később kiderült – az indiai tulajdonban lévő SPL Europe Kft. vegyi üzeméből származott. A régóta gondot és aggodalmat okozó szaghatások mellett rendszeresek az ipari balesetek is Sajóbábonyban: augusztusban egy raktártűz füstje borította be a környéket, novemberben pedig klórgáz-szivárgás miatt kellett két sérültet kórházba szállítani.

A város polgármesterének kezdeményezésére egyeztetések zajlottak le a hatóságok és az ipari park cégeinek képviselői közt. Ám igazán hatékony intézkedések eddig nem történtek, a jogsértéseket elkövető, növényvédőszereket gyártó SPL Europe Kft.-re eddig kirótt 4,5 millió forint összegű bírság nem bírt visszatartó erővel.

Az ipari parkban egyébként 26 vállalkozás, köztük több vegyi üzem működik. Az ipari parkot működtető Sajóbábonyi Vegyipari Park Nonprofit Kft.-nak három tulajdonosa van: 19%-os tulajdonrésze van benne a helyi önkormányzatnak, 3 %-os a Pajzs 94 Biztonságtechnikai Kft.-nek, a maradék 78%-ot pedig a Kis Szerelő és Kereskedő Kft. birtokolja. Utóbbi ahhoz a Kiss Cégcsoporthoz tartozik, melynek tulajdonosa, Kiss László a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) alelnöke is.

Nincsenek vérmes reményeink: sajnos biztosak vagyunk benne, hogy jövőre is lesznek hasonlóan botrányos környezetkárosító ügyek, hiszen ezek kéz a kézben járnak a hatalmas beruházásokkal és pláne az akkuipari projektekkel, amelyeket a kormány szorgalmaz. Annyit tudunk ígérni, hogy jövőre is beszámolunk a hasonló esetekről, hogy ne tudják eltitkolni őket az illetékesek, és értesüljön róluk a lakosság.