2012 óta teszi közzé a Habitat for Humanity Magyarország nevű civil szervezet éves lakhatási jelentését. Az ideiből kiderül, hogy a lakosság harminc százaléka érintett a lakhatási szegénység legalább egy jellemzője által. A jelentés elemzi az elmúlt időszak kormányzati lakáspolitikai beavatkozásait is: a szerzők szerint a támogatások nem azt a réteget célozzák meg elsődlegesen, akinek valóban szüksége lenne a támogatásra.
Több mint tíz éve állítja össze lakhatási jelentését a Habitat for Humanity Magyarország. A szervezet jelentésében kiemelt figyelmet fordít az adott évi kormányzati, szakpolitikai környezet változására, a lakhatáshoz való hozzáférhetőségre, a megfizethetőségre, valamint a lakhatási szegénységre. A 2024-es jelentésben a fentieken túl megjelenik az ukrajnai menekültek lakhatási nehézsége is. A jelentés két fejezetét a mai napon mutatták be, az eseményen az Átlátszó is részt vett.
A jelentés első fejezete a lakáspolitikákról és költségvetési kiadásokról szól. A tanulmány megállapítja, hogy a magyarországi lakáspolitikai eszköztár nélkülözi a hosszú távú kiszámíthatóságot, nem szerveződik egységes rendszerbe, és ebben 2024-ben sem történt jelentős változás.
A fejezet bemutatja az elmúlt időszak lakáspolitikai intézkedéseit, például a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK), a babaváró hitelt, az új otthonfelújítási programot, a kedvezményes, öt százalékos lakásáfát, valamint a kamatstopot. A jelentés szerint a lakáspolitikai eszköztár átalakításai inkább rontották a lakhatási szegénységben élők helyzetét.
A CSOK Plusz program kapcsán megjegyzik az anyagban: habár az intézkedés a korábbiaknál magasabb összegű kamattámogatott (fix 3 százalékos) lakáshitelt ígér, a lakásszegénységben élő, gyermekvállalást tervező háztartások egy része nem, vagy nem a maximális összegig hitelképes.
A jelentés szerzői úgy vélik, hogy a falusi CSOK esetében a támogatási összegek növelése a lakásárak emelkedését eredményezheti a kistelepüléseken. A jelentés szerint új eladósodási kockázati csoportként jelentek meg a családtámogatásokhoz kötött gyermekvállalási feltételt nem teljesítő háztartások, azaz azok, akiknél nem született meg a kedvezményes hitel feltételeként vállalt gyermek.
A kamatstop pedig zömmel olyan adósoknak kedvez, akiknek nem okozna nehézséget a megemelt törlesztőrészletek megfizetése, így az eszköz társadalmilag igazságtalan.
A kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa, amely az új lakásvásárláshoz köthető kedvezmény, a jelentés szerzőinek értékelése alapján a tehetősebbek számára elérhetőbb, így az eszköz nem könnyíti érdemben a kevésbé tehetősek lakásvásárlását. Az új otthonfelújítási támogatási programról azt írják, hogy az a lakhatási szegénységben élők egy része számára nem hozzáférhető, mert a tulajdonukban levő családi ház állapota nem felel meg a pályázati feltételeknek, vagy mert a háztartás nem hitelképes.
A jelentés szerint lakástámogatásra reálértéken annyit költ most az állam, mint a 2010-es évek közepén a CSOK elindulása előtt és mint az első Orbán-kormány (1998–2002) idején. Ez a három időszak a lakástámogatások három mélypontja a rendszerváltás után.
A lakhatási szegénységnek több indikátora van: a megfelelő lakhatási infrastruktúra hiánya vagy problémája, a nem megfelelő fűtés, a túlzsúfoltság és a 40% feletti lakhatási költségek. A Habitat for Humanity adatai szerint a hazai háztartások közel negyede, a lakosságnak pedig 30%-a érintett a lakhatási szegénység legalább egy jellemzője által (nagyságrendileg 1 millió háztartás, 2 millió 877 ezer fő).
A jelentésben azokat a háztartásokat tekintették érintettnek, ahol a háztartás teljes bevételének 40 százalékát vagy annál is többet visznek el a lakhatással kapcsolatos költségek. A szervezet adatai szerint
a hazai háztartások 13 százaléka sorolható ebbe a kategóriába,
ami nagyságrendileg 106 ezer háztartást jelent.
A jelentésben az olvasható, hogy – logikus módon – a lakáshitellel rendelkezők vagy bérlőként jelenlevők nagyobb valószínűséggel tartoznak ebbe a csoportba: a jelzáloghitelt fizetők 45%-a, a bérlői jogviszonyba tartozók 36-44%-a. A szegénységben élők pedig természetesen még ennél is jobban érintettek: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók egyharmada, az inaktív háztartások 30-40 százaléka fizeti bevételeinek közel a felét lakhatási kiadásokra.
A szervezet adatai szerint 2023-ban 475 ezer háztartás (ami az összes háztartás 11,6%-a, és közel 1,2 millió főt érint) jelezte, hogy az általa lakott, használt ingatlan komoly problémákkal rendelkezik. Például beázik a tető, rohad a padló, penészes a fal, de a leggyakoribb probléma a nyílászárók rossz állapota volt. A műszaki problémákat legnagyobb arányban a községekben élők, az alsó jövedelmi ötödbe tartozók, valamint az inaktív háztartások jelezték.
A tanulmányból kiderül, hogy
közel 90 ezer olyan háztartás van Magyarországon, ahol nincs a házon vagy lakáson belül víz, fürdőszoba, WC,
és alacsony jövedelmi helyzetük miatt a lakók ezen önerőből nem is tudnak változtatni.
A lakhatásnál a túlzsúfoltság is gondokat okoz. A háztartások közel 9 százaléka minősült túlzsúfoltnak 2022-ben, ez a lakosság közel 17 százalékát jelenti. Elsősorban a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó, községekben élő, gyerekeket nevelő és nagyobb arányban munkanélküli vagy egyéb inaktív háztartások tartoznak ebbe a csoportba. A jelentésből kiderül: minél nagyobb egy háztartás, annál nagyobb az esélye, hogy a szükségesnél kisebb nagyságú ingatlant tudnak használni.
A víz/fürdőszoba/WC melletti másik nagyon fontos pont egy ingatlannál a fűtés: ez elsősorban az alsó két jövedelmi ötödbe tartozó, községekben élő, inaktív háztartások számára jelent problémát, túlnyomó többségük tűzifával fűti helyiségenként a használt szobákat.
Közel 328 ezer háztartás (több mint 680 ezer fő) nem tudja megfelelően fűteni az ingatlanát.
Lakhatási szegénység szempontjából nyilvánvalóan a leghátrányosabb helyzetben a fedél nélküliek vannak (minimum 10 ezer fő), de nagyon súlyos hátrányokkal rendelkeznek az alapvető infrastrukturális ellátottság nélküli ingatlanban élők is (számuk 260 ezer főre tehető).
A legnagyobb valószínűséggel a munkanélküli vagy egyéb inaktív háztartásfővel rendelkező háztartások tartoznak a lakhatási szegénységben érintettek közé, de a 25 év alatti tagokból álló háztartások is jelentősen veszélyeztettek a jelentés szerint.
A jelentésben helyet kapott az ingatlanok megfizethetőségének kérdése is. A vonatkozó tanulmány szerint Magyarországon évről évre csökken mind a lakástulajdonhoz, mind a lakásbérlethez jutás lehetősége. Ennek több oka van, a tanulmány a magas albérletárakat és az EU-s szinten elszálló lakásárakat említi elsősorban.
További ok az önkormányzati bérlakásszektor alulfinanszírozottsága és a lakásállomány folyamatos csökkenése is. Az áremelkedéseket nem követi a bruttó átlagbérek és reálbérek emelkedése. A jelentés szerint hiányoznak a lakásbérlet megfizethetőségét célzó állami stratégiák és források.
A tanulmány ezen részében helyet kapott az ukrajnai menekültek lakhatási nehézségét taglaló kisebb fejezet is. A tanulmány szerint az ukrajnai menekülteket is érinti a megfizethetőségi probléma, sokan csak segítséggel képesek lakást bérelni.
Habár az Európai Unió 2022-ben kiterjesztette a menedékes státuszt (temporary protection) az ukrajnai menekültekre, így az állam köteles segítséget nyújtani, a kormány ennek ellenére egy rendelettel megszüntette a közösségi szálláshelyeken élők döntő többségének állami támogatását. Nem csoda hát, hogy nagy a lakhatási bizonytalanság az ukrajnai menekültek körében: az UNHCR 2024-es jelentése szerint a magántulajdonú ingatlant bérlők 30 százalékának például nincs bérleti szerződése.
Bár a menedékes státusznak garantálnia kellene a menekült családok lakhatását, a megfizethetőségi problémák az ő esetükben is gyakran vezetnek hajléktalansághoz. Az egyik menekülteket segítő, a BMSZKI által üzemeltetett fővárosi közösségi szálláshely vezető szociális munkása szerint sok ukrajnai menekült – köztük kisgyerekes családok – él erdőkben, konténerekben, s ők nem feltétlenül láthatóak a szociális ellátórendszer számára.
A Habitat for Humanity szerint mivel a lakhatási problémák erősen helyhez kötöttek, fontos megvizsgálni a települési önkormányzatok lakhatási koncepcióit, lehetőségeit. A jelentés külön fejezetet szentel ennek a kérdésnek.
Ebben többek között megállapítják, hogy habár több közpolitikai intézkedés is nehezíti az önkormányzatok segítségnyújtási lehetőségeit (pl. adóelvonások, stb.), az önkormányzatoknak még így is sok lehetőség áll rendelkezésükre támogatni a településen élőket. A fejezetben olyan lehetőségeket mutatnak meg ezen cél megvalósításához, amelyek túllépnek az önkormányzati bérlakások koncepcióján.
Ilyen segítség lehet például az anyag szerint a megfizethetőség támogatása, a pályázati forrásokhoz való hozzájutás segítése, vagy az önálló lakásban maradás és az oda való visszatérés segítése, illetve a szociális tüzelőanyag-támogatás.
A teljes jelentés a szervezet honlapján érhető el.
Gödri Rita
Címlapkép: Istvánfi Mihályné az önkormányzat tűzifatartalékából kapott fát hordja be házába a Pest megyei Csemő határában 2018. február 27-én. (fotó: MTI/Ujvári Sándor)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Pintér Bence szerint a digitalizáció időbe telik, de addig is az a cél, hogy a közérdekből nyilvános adatokat az állampolgárok mielőbb megismerhessék.
Az OE-LOT idén szeptemberben jött ki a Bombardier kanadai gyárából, azóta a budapesti repülőtér a bázisa. Gyakran együtt mozog a többi neres repülővel, így egyértelmű a kötődés.
A Magyar Államkincstár nem akarja kiadni a Fulmer GmbH közel 1 milliárd forintos támogatásának iratait, de a bíróság első- és másodfokon is erre kötelezte.
40 milliárd forintot költenek el a palagázmezőkön, hogy minimális földgázt termeljenek ki, de a környezetvédők szerint ez szennyezi a fél megyét.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!