Elutasította a bíróság az ácsi katódgyár környezethasználati engedélye elleni keresetet

Az Ács község határában épülő, évi 100 ezer tonna katódport előállító veszélyes üzem környezethasználati engedélyét bírósági úton támadta meg egy civil szervezet. A minap lezajlott tárgyalás azonban el sem jutott az érdemi – például a levegő-, víz- és zajszennyezés felmérésével kapcsolatos – kifogásokig. A Győri Törvényszék szerint ugyanis a civilek a 21 napos engedélyezési eljárás során „elmulasztottak” észrevételt tenni, ezért a bíróságon már nem támadhatják meg a kiadott engedélyt. Videóriport.

November 14-én került sor a Győri Törvényszéken a Komárom-Esztergom megyei Ács mellett épülő katódgyár ügyében benyújtott kereset tárgyalására. Az évi 100 ezer tonna katódpor előállítását tervező ácsi üzem egységes környezethasználati engedélyét a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége támadta meg. A civil szervezet az eljárást és a kiadott engedélyt is jogsértőnek tartja: többek közt a levegő- és zajvédelmi hatásterület felmérésének hiányosságait, valamint a felszíni vizek elégtelen védelmét kifogásolták. A bíróság azonban ezeket a kifogásokat nem tárgyalta. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Májusban indította meg a kínai Huayou-csoport magyarországi leányvállalata, a Bamo Technology Hungary Kft. az ácsi katódanyag-gyár építését. Az üzemben a hazai akkumulátorgyárak számára állítanak majd elő katódport: az első ütemben felépülő üzemben évi 50 ezer tonnányi mennyiségben, melyet a későbbiekben a duplájára emelnének.

Gőzerővel épül a gyár

A projekttábla szerint 2023 december elején kezdték el a beruházást, melynek befejezése 2025 április végére várható. A kivitelezést a Bauer Magyarország Specális Mélyépítő Kft., a Pallér Csarnok Kft., az STS Engineering & Construction Kft., valamint a Market Építő Zrt. végzi. Az utóbbi cégnév ismerősen csenghet a hírolvasók számára, a Market Zrt. ugyanis már sok közpénzes beruházást nyert el, többségi tulajdonosa (a GARHARTT Invest 2014 Zrt.-n keresztül) pedig Garancsi István, a miniszterelnök jóbarátja.

A beruházáshoz május 3-án adták meg az egységes környezethasználati engedélyt, majd május 21-én az építési hatóság is engedélyezte a kivitelezést. S bár a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége megtámadta az üzem környezethasználati engedélyét, a bírósági pernek – mivel ez kiemelt beruházás – nincs halasztó hatálya az építkezésre, mely hónapok óta nagy erőkkel zajlik. 

Az ácsi katódgyár projekttáblája 2024 novemberében (fotó: Átlátszó/Balogh Dénes)

Nem vizsgálta a bíróság a kifogásokat

Korábban már beszámoltunk arról a lakossági fórumról, melyen az Ács térségében 1,3 milliárd euróból megépülő, katódport gyártó gigaüzem környezeti és egészségügyi ártalmai miatt fogalmazták meg aggodalmaikat a helyiek.

Abban a márciusi cikkünkben megírtuk, hogy az ácsiak kiemelték: bár a cég azt állítja, hogy a katódgyár nem terheli majd szennyező anyagokkal a környezetet, az engedélyezési eljáráshoz készült hatástanulmányban közzétett kibocsátási adatok mást mutatnak. A 33 légszennyező pontforráson keresztül

a mérgező nehézfémekből, a nikkelből és a kobaltból évente összesen körülbelül négy tonna anyag kerül ki a környezetbe

– még a határértékek betartása esetén is.

Az engedélyezési eljárás során 21 napig lehetett írásbeli észrevételt tenni, és a kötelező közmeghallgatást is írásos formában bonyolították le. Ennek során többen nyújtottak be egyéni észrevételt, ám a hatóság ezeket nem vizsgálta érdemben – állítják azok, akik a kiadott engedélyt helyi környezetvédelmi egyesület híján az országos hatáskörű Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége segítségével támadták meg jogi úton. 

Az épülő ácsi katódgyár 2024 novemberében (Fotó: Átlátszó/Balogh Dénes)

A civil szervezet bírósági keresetében többek közt az alábbi hatósági mulasztásokat és jogsértéseket kifogásolta:

• a beruházás helyszínéül semmilyen alternatívát nem vizsgáltak, holott ezt jogszabály írja elő,
• csak az első ütemben felépülő, évi 50 ezer tonna kapacitású üzem hatásaival foglalkoztak, holott a teljes beruházás később 100 ezer tonna katódport fog előállítani, s ennek összhatását is vizsgálni kellett volna,
• megsértették a lehető legjobb technológia alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket,
• nem vizsgálták megfelelően, hogy a légszennyező anyagok a környező mezőgazdasági területekre milyen hatással lesznek, a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket milyen mértékben szennyezhetik,
• nem foglalkoztak a 33 légszennyező pontforrásból kibocsátandó anyagok – köztük a rákkeltő nehézfémek – együttes hatásával,
• nem végezték el a légszennyezésre, valamint a zaj- és rezgésterhelésre vonatkozó alapállapot-felmérést.

Ezeknek a lényegi kérdéseknek a tárgyalására azonban nem került sor november közepén a Győri Törvényszéken.

A bíróság szerint ugyanis a civil szervezetnek mindezeket a kifogásokat az eljárási szakaszban kellett volna megfogalmaznia, hogy az engedélyező szakhatóságok érdemben foglalkozhassanak vele. A bíróság ugyanakkor arra nem reflektált, hogy a kereset egyik pontjában a civilek épp azt kifogásolták: az eljárás során benyújtott, egyéni észrevételeket ignorálta a hatóság.

Fellebbezést fontolgatnak a civilek

Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke úgy látja, a döntés arra utal, hogy a bíróság szerint a civileknek kellene átvennie a hatóság szerepét és felhívnia a figyelmet a szakmai mulasztásokra. 

„Mindössze 21 napunk lett volna arra, hogy észrevételeket tegyünk az eljárás során; de egy több mint száz oldalas dokumentáció vizsgálatához környezetvédelmi szakértőt kell felkérni, ehhez pedig ez az idő meglehetősen kevés. Szerintünk a hatóság feladata, hogy alaposan eljárjon, s ne engedélyezzen egy beruházást, ha a benyújtott kérelem nem megfelelő. Mi csak az engedély kiadása után látjuk, hogy milyen szakmai kifogásokon emelkedtek felül” – mondta el Kun Zoltán lapunknak.

A civil szervezet vezetője úgy gondolja: a kereset elutasítása miatt a Kúriához fordulnak, ha pedig kell, az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik az ügyet. 

Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Fotók, videó: Balogh Dénes, Pápai Gergely

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Győri Törvényszék és az épülő ácsi gyár látképe (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó-montázs)