Tavaly ilyenkor írt ki közbeszerzést az Építési és Közlekedési Minisztérium Debrecen ivóvízellátásának fejlesztésére, hogy ki tudják szolgálni a növekvő lakossági és közületi igényeket. Azok ugyanis jelentősen emelkedni fognak, mert a városban két akkugyár is épül, a BMW üzeme pedig jövőre kezdi meg a termelést. Vízfejlesztés azonban a fideszes ígéretek ellenére mégsem lesz, mert a kormány maximum bruttó 36 milliárd forintot szánt rá, de a legolcsóbb ajánlat is meghaladja a bruttó 47 milliárdot. Az államkasszában pedig ennyi pénz erre a beruházásra „jelenleg nem áll rendelkezésre és annak biztosítására a jövőben sem kerül sor” az iratok szerint.
Az ivóvízfejlesztési tender eredménytelensége már szeptember végén eldőlt, amikor megállapították, hogy a legolcsóbb ajánlat is túl drága. Erről viszont nem kommunikáltak semmit az illetékesek: se a kormány, se a polgármester. Sőt, Lázár János építési és közlekedési miniszter múlt héten ellátogatott Debrecenbe, ahol arról beszélt, hogy a kormány néhány éven belül a „nemzet társfővárosává” szeretné tenni a települést, és abban érdekeltek, „hogy a debreceniek jobban és jobb körülmények között élhessenek”.
Egy évvel ezelőtt, 2023. október végén írta ki Lázár minisztériuma a „Keleti-Főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű Fejlesztése” elnevezésű projekt tervezési és kivitelezési feladatainak teljes körű ellátására vonatkozó közbeszerzést. Az eljárás nyílt volt, tehát bárki jelentkezhetett rá, aki megfelelt a feltételeknek.
A tenderleírás szerint a beruházásra azért van szükség, mert „Debrecen városában és vonzáskörzetében a lakossági és közületi ivóvízigény várható emelkedése jelentős. A felszíni vízbázisból történő víznyerés kiegészíti a Debreceni felszín alatti vízbázisokból termelt vízmennyiséget, fokozva az üzembiztonságot. A beruházás célja a felszín alatti ivóvízbázisokkal történő felelős gazdálkodás továbbvitele a felmerülő új vízigények tekintetében is”.
A műszaki tartalom szerint a projekt részeként a jelenleg is üzemelő felszíni vízkivételt fejlesztették volna: többek között vízvezetékek, vegyszeradagoló rendszerek, derítők felújításával, valamint további medencék építésével, ózongenerátorok telepítésével, valamint a meglévő tisztítástechnológia kapacitásának emelésével.
„A Keleti-főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű (KFCS) Magyarország egyik legnagyobb kapacitású és egyedülállóan mesterséges csatornára telepített állami tulajdonban álló tisztítóműve. Az évi 4 500 000 m3 előállított kiváló minőségű ivóvízzel 3 település és Debrecen város éves ivóvízigényének egyharmadát szolgálja ki” – olvasható a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. honlapján.
Az ajánlatokat eredetileg tavaly december elejéig várták, ám akkor kitolták a jelentkezési határidőt idén január közepére. Az eredményt végül csak most, kereken 9 hónappal később tették közzé a Közbeszerzési Adatbázisban.
A szöveg szerint a tender eredménytelen lett pénzhiány miatt. Ennek oka, hogy egy tavaly júniusi kormányhatározat maximum bruttó 36 milliárd forintot biztosított a fejlesztésre, ám most „megállapításra került, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban a legalacsonyabb ajánlati árnak megfelelő összegű
pénzügyi forrás jelenleg nem áll rendelkezésre és annak biztosítására a jövőben sem kerül sor,
így a szerződés hatályba lépésének feltétele nem valósul meg”. A közbeszerzést ugyanis tavaly feltételesen írták ki: ha nincs rá fedezet, nem kötnek szerződést senkivel.
Az ajánlatok értékelése szerint hárman pályáztak a feladatra:
A legolcsóbb ajánlatot tehát a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő cég tette, de még ez is bruttó 11 milliárd forinttal drágább annál az összegnél, amelyet a kormány erre a projektre szánt. Az ajánlatok összegzésén ugyan 2024. szeptember 30-i dátum szerepel, de már jóval korábban sejthető volt, hogy eredménytelen lesz a közbeszerzés.
Az ajánlatok bírálatát ugyanis május 2-án elvégezték, majd a Mészáros és Mészáros Zrt. május 9-én levelet kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM), hogy a tendert eredménytelennek tervezik nyilvánítani „a közpénzek hatékony és felelős elköltésének súlyos megsértésére tekintettel”. Erre Mészáros Lőrinc cége nem túl boldogan reagált másnap: a Kft. szerint az ajánlatuk megfelel a piaci áraknak, legalább egymilliárddal olcsóbb a másik kettőnél, és a minisztériumnak nem elég bemondania a közpénzek felelős költésének súlyos megsértésére való hivatkozást, hanem meg is kell indokolnia.
A Mészáros és Mészáros Zrt. május 10-i levele az ÉKM-nek (forrás: EKR)
Erre válaszul az ÉKM módosította a korábban kiküldött levelét, majd bő 4 hónappal később, szeptember végén elkészítették az ajánlatok hivatalos összegzését. Abba pedig ugye már azt írták, hogy a kormány maximum bruttó 36 milliárd forintot szánt a beruházásra, de a legolcsóbb ár is nettó 37,35 (bruttó 47,4) milliárd forint lenne.
Bár az ajánlatok összegzésére szeptember 30-án rányomták a pecsétet, és akkor meg is állapították, hogy pénzhiány miatt eredménytelen lett az ivóvízfejlesztési tender, erről azóta is hallgatnak az illetékesek.
Sőt, Lázár János építési és közlekedési miniszter – aki valószínűleg már májusban is tudta, hogy nem lesz semmi a projektből – múlt héten, október 16-án ellátogatott Debrecenbe, és hatalmas fejlesztéseket ígért a városnak. „Nekünk a kormányban ugyanis az a célunk, hogy Debrecen valóban a nemzet társfővárosa legyen. Úgy akarjuk a várost újraszervezni a debreceniekkel közösen, hogy a dinamikus gazdasági növekedés ne terhelje a városiak életminőségét.
Abban vagyunk érdekeltek, hogy a debreceniek jobban és jobb körülmények között élhessenek” – mondta Lázár többek között.
A várost 2014 óta vezető fideszes polgármesterrel, Papp Lászlóval történt egyeztetést követően Lázár arról is beszélt, hogy „Debrecen legyen a nemzet társfővárosa”. A miniszter elmondása szerint „a kormány támogatásával újra lendületet kap az ország új gazdasági erőközpontja. Az ipari parkok és gazdasági övezetek beruházásai mellett a legfontosabb szerepet kapják a lakosság igényeit és a városi életminőséget támogató fejlesztések”. Az ivóvízfejlesztési projekt lefújásáról egy szót sem szólt egyikük sem.
Lázár János és Papp László Debrecenben 2024. október 16-án (fotó: Papp/Facebook)
Pedig korábban – a városba települő akkugyárak elleni tiltakozások csúcsán – Debrecen fideszes országgyűlési képviselője, Kósa Lajos is hatalmas vízfejlesztési beruházásokat ígért. A települést 1998-2014 között vezető Kósa tavaly márciusban például ezt írta a Facebook-oldalán: „Modern, fenntartható ivóvíz-hálózatot biztosítunk a debrecenieknek. A kormány határozata értelmében, a következő években több mint 108 milliárd forintból fejlesztjük Debrecen víziközmű rendszerét, ezzel biztosítjuk a kiváló minőségű és mennyiségű ivóvizet a cívisvárosban élőknek”.
Tavaly májusban pedig Kósa Lajos volt és Papp László jelenlegi polgármester, valamint Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója együtt látogattak el a helyi szennyvíztelepre, ahol bejelentették ugyanezt a hírt.
Kósa ekkor a következőket írta a Facebook-oldalán: „Biztosítjuk a jövő debreceni nemzedékeinek városunk korszerű és megbízható vízszolgáltatását, a víziközmű és a szennyvízhálózat nagyszabású fejlesztésével. (…) Az álzöldek csak acsarkodnak, mi azonban felelősen gondozzuk, tudatosan óvjuk és fejlesztjük vízkincseinket.”
Gorján Ferenc, Papp László és Kósa Lajos a debreceni szennyvíztelepen 2023. május 5-én (fotó: Kósa/Facebook)
A tenderleírásban nagyon finoman fogalmaztak, és egy szót sem ejtenek a debreceni ivóvízigény „várható” növekedésének okairól, pedig azok egyértelműek. A város határában ugyanis – a hatalmas lakossági tiltakozás ellenére – két kínai akkugyár is épül: várhatóan a CATL és az Eve Power üzeme is jövőre készül el.
A CATL gyárának hatásvizsgálata szerint az átlagos napi vízigénye 3378 köbméter lesz, mely alkalmanként 6242 köbméterre nőhet. Az üzem biztonsági jelentése szerint azonban ennél sokkal több ivóvízre is szüksége lehet: „A telephely ivóvíz igénye max. 15 500 m3/nap és ~1500 m3/h értékek közötti tartománnyal jellemezhető”.
Az Eve Power esetében konkrét számok még nem ismertek, de a Portfolio becslése szerint az akkugyár napi vízigénye 4300 köbméter lesz. Nagyságrendileg ugyanennyi víz fog kelleni a BMW debreceni üzemének is, ahol az elektromos autók gyártása mellett az azokhoz szükséges akkumulátorok összeszerelése is zajlik majd.
Továbbá szintén a debreceni ipari parkban épül az EcoPro katódgyára és a szeparátorfóliákat gyártó Sempro üzeme, amelyeknek együttesen ugyancsak napi 4000 köbméter körüli vízmennyiségre lesz szükségük. A debreceni akkuipari beruházásoknak tehát óriási a vízigénye, holott a várost – hazánk egész területéhez hasonlóan – egyre inkább érintik a forró, csapadékmentes időszakok, amelyek a felszín alatti vízkészletek csökkenését okozzák.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Lázár János és Papp László Debrecenben 2024. október 16-án (fotó: Lázár/Facebook)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az ötezer lakosú Csongrád megyei falu fideszes polgármestere ennek ellenére bizakodó, a szintén fideszes országgyűlési képviselő viszont hallgat az ügyben.
Az adás itt újra meghallgatható.
Az állami tulajdonú Kincsem Nemzeti Kft. meghívásos tender keretében hat céget kért fel ajánlattételre, de eredménytelen lett az eljárás.
A Szűcs Fuvar Bt. a biztonsági előírásokat sem tartja be Csobánkán, de hiába szólították fel már 2018-ban a bánya bezárására, azóta se csinált semmit.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!