Egy éve tárolják illegális raktárakban a SungEel Kft. veszélyes akkuhulladékát

Akkugyárakból és a bátonyterenyei akkufeldolgozóból származó, hulladékkal teli újabb hordókra és fekete porral teli zsákokra bukkantunk azokon a vidéki helyszíneken, ahol már egy éve folyik az illegális raktározás. A veszélyes anyagok több helyen tűzvédelem nélküli, nyitott raktárakban vagy a szabadban vannak. A hatóságok szerint több intézkedés is „folyamatban van”, eddig azonban nem történt semmi érdemi változás. Videóriport.

Tavaly nyáron elsőként az Átlátszó számolt be arról, hogy több magyarországi helyszínen tárolnak engedély nélkül akkumulátorgyártásból származó hulladékot. A maró vegyszerszagot árasztó, veszélyes anyagokat paradicsomos hordókba tették, és faluszéli, elhagyatott ipari telephelyeken vagy raktárakban rejtették el. 

Az egyik ilyen helyszín a Mátra tövében lévő, szőlő- és bortermesztéséről híres Abasár, ahol az egykori szovjet laktanya épületeiben 11 000 hordónyi, összesen 1700 tonna veszélyes hulladékot helyeztek el. Az abasári illegális raktározást és a hatóság által megállapított környezetveszélyeztető állapotot azonban az elmúlt egy év során nem sikerült felszámolni, sőt, a helyszínen most újabb vegyszerszagú hordókra bukkantunk.   

Pedig korábbi cikkeink hatására az illegális raktározást végző egyéni vállalkozót, Karácsony Tibor Lászlót százmilliós bírsággal sújtotta a Heves megyei kormányhivatal. Egy ekkora büntetés hatására joggal remélhettük, hogy az illegális hulladék eltűnik a településről, de tévedtünk.

Bár a Kormányhivatal eddig összesen 50 alkalommal szólította fel Karácsony Tibor Lászlót a hulladék elszállítására, ez nem vezetett eredményre. Annak ellenére sem, hogy a felszólítások mellé minden egyes alkalommal félmilliós végrehajtási bírságot is kiszabtak a vállalkozóra. 

 

Újabb hordókat töltenek meg selejtes akkuval 

Idén augusztusban pedig az abasári helyszínt felkeresve azzal a megdöbbentő ténnyel szembesültünk, hogy a hulladékkal teli hordók száma nem csökkent, hanem tovább nőtt. Nemcsak két raktár van dugig tömve velük, de már a szabadba is kitettek belőlük. 

Az egykori szovjet laktanya, ahol az illegális raktározás folyik, csak az abasári főút fel felől zárt. Oldalról a kapuja nyitva van, bárki bemehet. A jelek szerint az ott lévő focipályát és gokart-pályát használják is, bár nem tudni, milyen rendszerességgel. Ezektől csupán 100-200 méterre találhatók a gyúlékony és mérgező anyagok.

A hordókon tavaly még a nem-veszélyes hulladékot jelölő, hamis kód szerepelt. A hatóság azonban cikkeink megjelenése után átminősítette az anyagot, s a hulladék veszélyességét jelző, 19 12 11 számú kód feltüntetését írta elő. A hordókon megjelentek a veszélyességet jelző piktogramok is, a raklapokon pedig több helyen a Samsung SDI feliratot láttuk feltüntetve.

Viszont úgy tűnik, Abasáron nemcsak átcímkézik és lefóliázzák az eredeti hordókat, hanem továbbiakat is megtöltenek – bár az is lehet, hogy a régiekből új hordókba pakolják át a hulladékot. De hogy ezt kik végzik, milyen hatósági ellenőrzés mellett, s hogy eközben a mérgező anyag kijut-e a környezetbe, nem tudni.

Mindenesetre a lefóliázás ellenére a rengeteg hulladék rendkívül erős, orrfacsaró vegyszerszagot áraszt az épületek környezetében is. Ráadásul a hordók mellett és azok tetején nagy zsákokban 15 01 10 kóddal jelölt, veszélyes anyagokat tartalmazó csomagolási hulladékot is felhalmoztak – és a zsákok a hordókkal ellentétben lezáratlanok.

Idén júniusban az abasári polgármester, Kazsu Attila azzal a hamis reménnyel kecsegtette a helyieket, hogy a község végre megszabadul a veszélyes anyagoktól. Ahogy korábban megírtuk, a polgármester a Facebook-oldalára kitett bejegyzésben közölte, hogy a hulladék elszállítása megkezdődött. Az általa mellékelt fotókon a teherautókra pakolt hordók is látszottak. 

Most megpróbáltuk megtudni Kazsu Attilától, hogy honnan kapta a képeket, és mit tud a szállítás folyamatáról. De Kazsu kitérő választ adott, miszerint a helyszín magánterület, s az ügyben az abasári önkormányzatnak „nincs érintettsége”. A polgármester a környezetvédelmi hatóságot jelölte meg illetékesként. 

A Heves Megyei Kormányhivatal honlapjára ugyanakkor a nyár folyamán csak újabb végzések kerültek fel, melyekben megállapították, hogy

Abasáron „továbbra is nagy mennyiségben megtalálható a 19 12 11 HAK azonosító kóddal jelölt hulladék.”

Mivel megkeresésünkre a kormányhivatal nem reagált, közadat-igénylésben küldtük el neki a kérdéseinket. Azt szerettük volna megtudni, hogy ha valóban megkezdődött a hulladék elszállítása, az mikorra fejeződik be, s hogy mennyi ideig áll még fenn az általuk leírt környezetveszélyeztető állapot. 

A kormányhivatal viszont 30 nap után is csupán annyit válaszolt, hogy „a hulladékok elszállítása folyamatban van”, s hogy a környezetveszélyeztetés szerintük „folyamatosan csökken”. A helyszínen azonban nem ezt tapasztaltuk. Arra sem kaptunk választ, hogy a tűzveszélyes anyagokat tároló raktárakban van-e tűzvédelem – a kormányhivatal szerint ők ebben nem illetékesek. 

 

A SungEel Kft. is felelős az illegális hulladéktárolásért

Az engedély nélküli raktározásért ugyanakkor nemcsak a megbírságolt Karácsony Tibor László a felelős. Az egyéni vállalkozó ugyanis a SungEel Kft. bátonyterenyei akku-feldolgozójából hozta a hordókat. Ez az az üzem, amelynek működését hulladékkezelési vétségek miatt tavaly augusztusban a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal felfüggesztette, majd idén júliusban újra engedélyezte.

A felfüggesztő határozat pedig kimondta, hogy a SungEel Kft. és a megbírságolt vállalkozó egyaránt felelős az akkuhulladék engedély nélküli tárolásáért, és a hulladék tulajdonosa továbbra is a dél-koreai cég: 

„Tekintettel arra, hogy a Kötelezett a Ht. 31. § (2) bekezdését megszegve, a hulladékot tárolási és logisztikai szolgáltatás céljára, arra hulladékgazdálkodási engedéllyel nem rendelkező jogi személynek adta át, így a Karácsony Tibor László egyéni vállalkozónak átadott hulladékok tulajdonosa továbbra is a Kötelezett maradt, azonban

a hulladék kezeléséért a Kötelezett és Karácsony Tibor László egyéni vállalkozó egyetemlegesen felelős.”

A SungEel bátonyterenyei üzemének újbóli működését engedélyező határozat szerint a cég most már minden hatósági előírást teljesített. A hatóság emellett megtiltotta a 19 12 11 kód alá sorolt veszélyes hulladék – amilyet jelenleg Abasáron tárolnak – Bátonyterenyére vitelét, és a cég vállalta, hogy a jövőben ilyet nem kezel, és nem fogad olyan anyagokat sem, amiből ilyen típusú hulladék keletkezik. 

Csakhogy a SungEel szigetszentmiklósi telephelye július 23-án új, módosított hulladékgazdálkodási engedélyt kapott a Pest megyei kormányhivataltól. Ebben pedig kibővítették a gyűjthető anyagok körét, és engedélyezték a 19 12 11 kóddal jelölt veszélyes hulladék gyűjtését, előkezelését és hasznosítását is. Vagyis

miközben az egyik megyei hatóság megtiltotta a hordókban lévő hulladék Bátonyterenyére vitelét, egy másik hatóság engedélyezte, hogy Szigetszentmiklóson ilyen típusú hulladékot kezeljen a cég.

A szigetszentmiklósi hulladék-feldolgozónak egyébként – ahogy azt korábban megírtuk –, környezetvédelmi és iparbiztonsági engedélye sincs, a hatóságok szerint ugyanis az évente több mint 7000 tonna hulladékot feldolgozó üzemnek „nincs jelentős környezeti hatása”.  

Az üggyel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a SungEel Kft.-nek, de a cég nem reagált a megkeresésünkre. 

 

Ikladon és Mohorán is egy éve rejtegetik a veszélyes anyagokat 

A SungEel azonban nem csak Abasáron, hanem a Pest megyei Ikladon és más helyszíneken is szétszórta a szemetét – minderről a 444.hu is részletes riportban számolt be néhány hete. Az ikladi elhagyatott ipartelep – az abasári helyszínhez hasonlóan – nincs rendesen körbekerítve, oda gyakorlatilag bárki bemehet, ahogy mi is tettük.

A telep csarnokaiban a katasztrófavédelmi hatóság tudtával tárolt Karácsony Tibor László hosszú időn át, engedély nélkül a SungEel üzeméből származó, selejtes akkucellákkal teli hordókat. Ezeket tavalyi cikkünk megjelenése után meglehetősen gyorsan elszállították, mint később kiderült, Bátonyterenyére. Viszont továbbra is nagy mennyiségben maradtak ott koreai feliratú, fekete porral teli zsákok és dobozok, melyeket azóta sem szállítottak el, és nem vizsgáltak be.

A fekete por (a „black mass”) az akkufeldolgozás köztes terméke, amiből egy külön eljárással értékes anyagok (lítium, nikkel, kobalt, réz és grafit) vonhatók ki. A zsákok és dobozok oldalán a „Made in Korea”, az „SDI Hungary” és a „Mitsubishi Chemical Corporation” felirat látható, egy zsákra pedig valaki ráírta, hogy abban „Fekete por” található. 

Az egyik dobozon pedig egy iratcsomagot is hagytak korábban. Ez egy analitikai tanúsítvány, mely egy összesen 14,5 tonna súlyú rakomány laboratóriumi vizsgálati adatait tartalmazza, s feltünteti a Samsung SDI Ltd. nevét is. Emellett szerepel a dokumentumban a Qingdao Lingda Kasei Co Ltd. cég neve is – ez a vállalat lítium-ion akkumulátorok anódanyagát gyártja és értékesíti, s a Mithubisi Chemical Corporation leányvállalata.

De felbukkantak fekete porral teli zsákok Aszódon és a Nógrád megyei Mohora községben is, ahol a megbírságolt Karácsony Tibor Lászlónak szintén voltak telephelyei. A hatóság pontosan tudott ezekről a helyszínekről és az engedély nélküli hulladék-tárolásról, hiszen a SungEel Kft. működését felfüggesztő, 2023 augusztusi határozatban leírták:

„A Kormányhivatal 2023. július 18. napján a Mohora 05/21. hrsz. alatti ingatlanokon hatósági ellenőrzést végzett, mely során a mohorai ingatlanon nagy mennyiségű, jelölés nélküli carbon port talált.”

Az Aszódon fellelt hulladékot a hatósági határozat szerint visszaszállították Bátonyterenyére, a Mohorán talált „carbon por” elszállítása azonban tavaly nyár óta nem történt meg. 

Itt egy kukoricamező mellett, a falu egykori libatelepének félig romos mezőgazdasági raktárában tárolják az akkus anyagokat tartalmazó, nagy méretű zsákokat. Ezeken a koreai feliratokat részben áthúzták, a tartalmuk nincs feltüntetve, de az egyik raklapon az Anode Active Materia, egy másikon a Cathode Active Materia felirat olvasható. A helyszínen több mint ezer fémhordót is felhalmoztak, ezek azonban most üresek. A zsákokban lévő fekete por mennyisége viszont több ezer kilogramm is lehet.

A mohorai illegális raktározást Csárdi Antal, az LMP politikust tárta fel, aki a zsákokból kapott mintákat akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatta. A vizsgálati jegyzőkönyvek szerint az egyik mintában lítium, kobalt, nikkel, valamint az NMP nevű magzatkárosító anyag volt kimutatható. Az Átlátszónak Csárdi Antal elmondta, hogy a katasztrófavédelmi hatóság szerint a zsákokban lévő anyagkeverék nem szerepel a jogszabályok szerinti veszélyes anyagok listáján.

Az ügyben Mohorán lakossági fórumot is tartottak, ahol viszont a felháborodott lakosok szerint azonnali intézkedésekre lenne szükség. Lapunkat is megkeresték mohorai lakosok, akik szerint kétségbeejtő, hogy az egészségüket veszélyeztetik a falu határában ellenőrizetlenül, nyitott raktárakban tárolt veszélyes anyagokkal. Csárdi Antalnak viszont sikerült elérnie, hogy a katasztrófavédelem új hatósági eljárást indítson, aminek lezárultát szeptemberre ígérik. 

 

Összességében tehát elmondható, hogy a SungEel akku-hulladékának illegális tárolását a hatóságok nemcsak nem számolták fel, de asszisztáltak ahhoz, hogy a mérgező és gyúlékony anyagokat jelenleg is tűzvédelem nélküli raktárakban tárolhassák. Az ugyanis nehezen megmagyarázható, hogy Aszódról miért sikerült elszállíttatni a hulladékot, és a többi helyszínről miért nem. Úgy tűnik, csak az volt a cél, hogy a bátonyterenyei és a szigetszentmiklósi telephelyekről eltűnjön az ott felhalmozott hulladék, s az akkufeldolgozó üzemek újrakezdhessék a működésüket.  

A MOL is beszállna a bizniszbe

De arra sincs válasz, hogy a SungEel Kft. mellett a Samsung SDI milyen módon felel a veszélyes hulladék különböző magyarországi helyszíneken való elhelyezéséért. A dél-koreai sajtó viszont tájékozottabbnak tűnik az ügyben. A The Elec hírportál videójában egy szakértő – aki a dél-koreai cégek magyarországi helyzetét elemzi  – arról beszél, hogy a Samsung gödi gyárának egyik munkatársát két év börtönbüntetésre ítéltek a hulladékkezelési vétségek miatt. Erről azonban a magyar hatóságok semmilyen hírt nem tettek közzé. 

A kormánynak egyébként további tervei vannak az akku-feldolgozás magyarországi kibővítésével kapcsolatban. Erre utal, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Dél-Koreában egyeztetett több akku-ipari cég vezetőjével, és a SungEel Hitech képviselőit is fogadta júniusban. A Nemzetgazdasági Minisztérium augusztus 21-én megjelent közleménye (1. rész, 2. rész) pedig megerősíti a SungEel magyarországi bővítési terveit.

Emellett a minisztériumi közlemény arról is hírt ad, hogy „az akkumulátorok újrahasznosítása kapcsán a MOL Csoport is aktívan érdeklődik üzleti lehetőségek iránt”. A tájékoztató szerint „A gazdasági együttműködés a MOL Csoport és egy világszinten jelentős akkumulátor feldolgozó és újrahasznosító vállalat között kölcsönösen előnyös lehet a magyar gazdaság számára.”

Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Fotó, videó: Balogh Dénes

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: nyitott raktárban tárolják a veszélyes akku-ipari anyagokat több mint egy éve Mohorán, egy elhagyott libatelepen. (fotó: Átlátszó/Balogh Dénes)