országszerte

Bács-Kiskun: megmutatjuk, mi lett a százmilliárdos fejlesztési ígéretekből

Hol van már a jövőre induló kiskunhalasi fürdőépítés, vagy a Kecskemétre érkező, munkahelyteremtő gyár? És ki látta a bugaci lepénygyárat, vagy a zsanai geotermikus fűtésrendszert? Esetleg a pálosszentkúti ásványvízpalackozót? A kormányról csupa jó híreket közlő Bács-Kiskun vármegyei napilap, a baon.hu 2019 és 2022 februárja között 77 lelkesítő cikket írt nagyszerű beruházásokról. Megnéztük, ezekből mi vált valóra.

„A pálosok életerejének titka a hit valóságteremtő erejében gyökerezik” – mondta Kövér László, a pálosszentkúti felújított kolostorépület és kegyhely, a kibővített zarándokház, a petőfiszállási felújított kápolna és a megépült ásványvíz-palackozó üzem átadásán Petőfiszállás-Pálosszentkúton 2021-ben. Az államtól az egyház erre 448 millió forintot kapott, de mint a Magyar Pálos Rend holnapjáról kiderül: a gyártás 2023-ig nem indult el, azt egy cégnek ki is szervezték. A Green Rabbit Kft. az Átlátszó megkeresésére azt közölte, hamarosan polcon lehet a termék, de még sokat kell dolgozniuk.

Nem ez az egyetlen olyan beruházás, melyről a Bács-Kiskun vármegyei Petőfi Népe online kiadása, a baon.hu cikket írt. A Google segítségével vizsgáltuk, hogy 2019. február 28-ika és 2022. február 23-ika között hányszor és milyen cikkekben jelent meg a „beruházás” kifejezés a portálon. A kereső 246 találatot mutatott. Olyanok is belekerültek a listába, melyek nem megyei beruházásról szólnak, de a keresőszó benne van. Kigyűjtöttük, a tényleges beruházásokra mutató címeket, és 77-re szűkült a lista.

Sok minden elkészült, de inkább az apróságok dominálnak

„Folytatjuk” – ez a Fidesz legfőbb mondanivalója 2014 óta. Nyolc évvel később, 2022-ben Szijjártó Péter úgy fogalmazott, „A magyar gazdaság ma már olyan formában van, hogy évről évre ki tudja termelni azokat a forrásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a határon túli magyarlakta területeken is finanszírozzanak beruházásokat a helyi vállalkozások számára”. Mivel a KESMA-kiadvány baon.hu leginkább kormánypárti politikusoknak ad teret, így az ő elmúlt években adott megszólalásai egyfajta programnak is tekinthetőek. Vagyis lemérhető, hogy amit bejelentettek, abból mi valósult meg.

A 77 egységet tartalmazó listán – a cikkek alapján – a beruházás értéket is feltüntettük, valamint azt, hogy mikor készül el, vagy éppen mikor fújtak le.

 

Az jól látható, hogy a 2019-2020-es években a már addigra elkészült beruházásokról írt a lap, ezek szinte kivétel nélkül uniós pénzből épültek. A 2022-es választás elé időzített ígéretek pedig sok esetben ígéretek maradtak.

Szijjártó Péter magyar gazdasági erőről beszélt, ám a valóság felülírta a kormány terveit, a brüsszeli eurók nélkül már nem annyira aktív építő. Olyannyira, hogy a pénzügyminiszter Varga Mihály nemrég bejelentette: a kormány újabb 625 milliárd forintnyi beruházást halaszt el.

De ennél furcsább esetekre is akadtunk. Pedig már volt megszorítás, a 2022-es választások után Lázár János minisztériuma 2100 milliárd forintnyi beruházás elhalasztásáról döntött.

„Kedden a Külügyminisztériumban jelentették be, hogy a svájci Flisom cég gyárat épít Kecskeméten. Az eseményen részt vett Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere is.” – 2020-as a cikk, melyben a polgármester azt mondta: „Egy ország, egy város életében vannak olyan történelmi pillanatok, amelyeknek részesévé válni nagy megtiszteltetés, és büszkeséggel tölthet el bennünket. Így élem meg a mai napot, a Flisom Kecskemétre településének bejelentését”.

Arról már nem írt a lap, hogy 2023-ra

gyakorlatilag tönkrement a vállalkozás,

a cégvezető lemondott, az MNB is hiába keresi őket. Pedig állami támogatást is kaptak, „a magyar kormány 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő készpénz-támogatást” adott. Természetesen a regnáló polgármesternek nincs köze ahhoz, hogy a cég tönkrement és felszámolják. Kerestük a céget, de a hivatalos email megszűnt, az anyavállalat sem reagált.

D5274550bcb14b9b818d441612dd88f7

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b), Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere (j) és Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (Hungarian Investment Promotion Agency, HIPA) elnöke
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A lista gazdag, meg lehet nézni, mi minden készült el – épp a fent emlegetett Kecskeméten is sok minden. De nézzünk pár olyan példát, ami kukában végezte.

Vasút, geotermia, halasztott fürdő

„Csak az előkészítés 4 milliárd forint, amely uniós forrásból történik, maga a beruházás több mint 100 milliárd forint lenne. A tervek jövő év végére készülhetnek el, 2022 végén-2023 elején kezdődhet az építkezés, ha az akkori kormány a mostanihoz hasonlóan támogatni fogja a beruházást, és a támogatás fenn tud maradni a következő ciklusra is, én biztos vagyok benne, hogy akkor az építkezéshez is rögtön hozzá fogunk tudunk látni” – ezt Vitézy Dávid 2021-ben mondta. A felújítás várat magára, Vitézy Dávid sem államtitkár már, a beruházást Lázár János közlekedési és építési miniszter meszelte el.

Az 5 milliárdos zsanai geotermikus fűtési rendszerről nem csak a helyi lap, az Átlátszó is írt. 2022 őszén bemutattuk, ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán.

Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt.

Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést,

a beruházás nem valósult meg,

a támogatási előleget pedig – úgy tűnik –, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.

 

Változtatunk a keresésen, és megnéztük, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt milyen cikkek jelentek meg. A cégek beruházásainál ebben az esetben ott kormánypárti politikusok, Szijjártó Péter külügyminiszter aktívan járta a megyét. Számos településnek ígértek nagyot, nézzük ezeket sorban.

„A jelenlegi kormány támogatja a halasi fürdőfejlesztést, ami hatalmas mérföldkő lehet a város fejlődése szempontjából, ez azonban nagyban múlik a jövő évi választások eredményétől is – fűzte hozzá a képviselő, aki bízik abban, hogy mindenkinek fontos Kiskunhalas, a térség fejlődése.” Az idézet Bányai Gábor országgyűlési képviselőtől származik, akit újraválasztottak, sőt, kormánybiztos is lett.

A fürdőről pedig megírtuk, a tervezők alapos munkát végeztek, több száz oldalnyi anyag készült. A költségvetés szerint maga a fürdő 18,2 milliárd forint lenne 2022 januári áron, az uszoda 7,4 milliárd, a kültéri medencék árát 413 millió forintra árazták, míg a parkolóházra 3,3 milliárd forintot számoltak. Ez összesen 29,3 milliárd forint, a kempinggel együtt viszont már 34,8 milliárd forintra becsülik a tervezők a beruházást, ez több mint 50 százalékos drágulás a 2021-ben tervezetthez képest. Nem is épül belőle egyelőre semmi.

Baja még a kivitelezési tervekig sem jutott. Ahogy megírtuk,

a terv már elkészült – kétszer is.

Az első után ugyanis az Építési Minisztérium rájött, hogy lehetetlen lenne üzemeltetni az energiazabáló komplexumot. A minisztérium azt írta az Átlátszónak, kormánydöntés szükséges az építkezéshez, és a beruházást időközben két részre bontották.

Valószínűleg sokan várták, hogy az 51-es út Kalocsánál megújuljon, de ebből sem lett semmi. Az előkészítésre 420 millió forint ment el, az építkezés elmaradt. De nem csak ez a projekt maradt a fiókban Kalocsán. Az egyházmegye építkezése miatt tizenéve lezárt Szentháromság tér elkerülőjéről is azt írta a baon.hu, hogy hamarosan elkészül. Megírtuk, a projekt 2024-ben ott tart, hogy utakat adnak át az államnak, miközben Filvig Géza polgármester (Fidesz-KDNP) korábban az ellenkezőjét ígérte.

 

„Kedves Kunszállásiak! A 2022-es év nagyszerű hírrel indult. Tegnap ugyanis kezembe vehettem az M5 autópálya kunszállási csomópontjának építési engedélyét. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy eddigi polgármesteri tevékenységem legnagyobb kihívása az autópálya lehajtó ügye. Az elmúlt több mint két esztendőben,

az ezzel kapcsolatos kommunikációm meglehetősen visszafogott volt.

Nem véletlenül! Tisztában vagyok vele, hogy felfokozott várakozásnak kell megfelelni, hisz a településen élők régi álmáról van szó. Hatalmas a felelősség, minden kimondott szónak súlya van, nem szerettem volna ígérgetésbe bocsátkozni – írta a község polgármestere 2022-ben a Facebookon.

De a kunszállásiak hiába várnak a félmilliárdos autópálya lehajtóra. Az önkormányzat az Átlátszó kérdésére azt írta, „A csomópont építésének időbeliségét illetően Kunszállás Község Önkormányzata nem kompetens, mivel az építési engedély jogosultja az Építési és Közlekedési Minisztérium.”

40 milliárdnyi elkészült, 177 milliárdnyi elmaradt

Ha összesítjük az elkészül és elmaradt – vagy függőben lévő – beruházásokat, akkor vegyes képet kapunk. Ha a beharangozott (100 milliárd forintnyira becsült) Kecskemét-Lajosmizse vasútvonalat kihagyjuk, akkor is 77 milliárd forintnyi beruházás az, ami nincs. Ám elkészült legalább 40 milliárd forintnyi.

A napokban újabb lelkesítő cikkek jelentek meg Bács-Kiskun vármegyei beruházásokról; kérdés, hogy azokból mi lesz. Ahogy korábban idéztük Varga Mihályt: a kormány újabb 625 milliárd forintnyi beruházást halaszt el.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Kiskunhalas, 2002. október 10., A kiskunhalasi fürdő, MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Megosztás