Dézsi Csaba Andrásnak, Győr fideszes polgármesterének szívügye a 600 milliárd forintra saccolt kulturális negyed felépítése a városban. A kormány azonban a nehéz gazdasági helyzet miatt egyelőre kihátrált a projekt mögül, ami annyira grandiózus, hogy „még Budapestnek is sok lenne”. Regisztráltunk az éves közmeghallgatásra, hogy végre választ kapjunk arra a kérdésre, hogy Dézsi továbbra is kitart-e a projekt mellett. Mindeközben kiderítettük, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő város az elmúlt években 90 milliót költött a kulturális negyed előkészítésére. A régi színház felújítása és az új mélygarázs együttesen 40 milliárdra becsült építése pedig épp amiatt maradt el, mert a Borkai Zsolt helyébe lépő új polgármester a kulturális negyedben képzelte el az új színházat.
A Győrben élők már sokat hallhattak a kormánypárti városvezető, Dézsi Csaba András nagyszabású tervéről, országszerte azonban kevésbé. A polgármester 2020-ban egy 600 milliárd forintba kerülő új kulturális negyedet álmodott meg. A projekt megvalósításához a korábbi Rába-gyár területét szemelte ki.
A Mosoni-Duna partján egy teljes városrész épülne. Nemcsak a színház költözne át a belvárosból, hanem a bábszínház, a balett, a filharmonikus zenekar, a korábbi ifjúsági ház is. Lenne ott még közlekedési múzeum, hajókikötő, továbbá irodaházakat és szállodát terveztek ide. Az egyik legnagyobb attrakció a fejlesztési terület közepén kialakított hajózható csatorna lenne, ami által a fás terület egy mesterséges szigetet alkotna.
Kulturális negyed helye (forrás: Dézsi Csaba András / Facebook)
„Építünk egy új városközpontot. Olyat, mint Párizsban, ahol, ha megállunk a Diadalívnél, egyik oldalra eltekintünk, ott van az új Párizs, a hátunk mögött pedig a Concorde tér és a Tuileriák” – ecsetelte lapunknak a grandiózus tervét Dézsi, – amikor még szóba állt az Átlátszóval.
„Bármikor megmondhatom a véleményem a fociról” – interjú Dézsi Csaba András győri polgármesterrel | atlatszo.hu
Az Átlátszónak ritkán ad ilyen részletes, hosszú interjút országosan ismert Fidesz-politikus. Dézsi Csaba András, az idén januárban, Borkai Zsolt lemondása után megválasztott győri polgármester azonban válaszolt a kérdéseinkre. – Ön nemrég azt nyilatkozta, hogy valójában csak mostantól, az ön megválasztásával lett igazán fideszes városvezetés Győrben.
Az álmok azonban nem találkoztak a valósággal. A gigantikus beruházást normál körülmények között még lehet, hogy támogatta volna a kormány az adóforintokból. Viszont 2020-ban jött a koronavírus, 2022-ben az orosz-ukrán háború, amelyek nehéz helyzetbe sodorták az országot és Győrt is. 2021 elején pedig már arról beszélt Dézsi, hogy nem kizárt: az önkormányzatnak hitelt kell felvennie.
Mindez a fideszes győri városvezetőt nem tántorította el a kulturális negyedtől: 2021 elején, a koronavírus-járvány egyik csúcspontján is bizakodó volt, ősszel pedig a kulturális negyedről készült látványvideót osztott meg.
Egy hajózható kanálist és egy mesterséges szigetet is kialakítanának (forrás: Dézsi Csaba András / Facebook)
A polgármester csak a gazdaság fellendülésében és a kormányzati támogatásban reménykedhet, amire egyre kevesebb a remény. A kormány álláspontjáról annyit lehet tudni, amit Gulyás Gergely kancelláriaminiszter mondott a választások utáni kormányinfón: „vannak olyan vélemények, hogy az elképzelés olyan mértékben grandiózus, hogy még Budapestnek is sok lenne.” „A tervek és a racionalitás viszonyáról vannak még viták” – tette hozzá a miniszter. Nagyon komoly (és drága) munkálatokat igényelne tehát a rozsdaövezeti pusztaságból kulturális paradicsomot teremteni.
Szerettük volna megkérdezni a polgármestert arról, hogy továbbra is kitart-e a terve mellett, és hogy eddig mennyi pénzt költöttek a beruházásra.
A kulturális főépület látványterve (forrás: Dézsi Csaba András / Facebook)
Személyesen Dézsinél először tavaly november 24-én próbáltunk a fenti témában érdeklődni. Odamentünk a helyi közszolgálati média, a Győr Plusz székházához, hogy elcsípjük a reggeli műsorban való szereplése után, de nem állt szóba velünk. Azért kényszerültünk erre, mert 2022-ben Győrben nemigen voltak olyan minden tudósító számára nyilvános, előre meghirdetett sajtótájékoztatók, ahol a polgármesternek élőben lehetett volna kérdést feltenni.
Így aztán jeleztük kérdezési szándékunkat a tavaly november 29-én megtartott közmeghallgatáson. Itt a jogszabály szerint, a helyszínen történt regisztráció után bármelyik ott megjelenő helyi lakos hozzászólhat, illetve kérdést, észrevételt fogalmazhat meg.
Dézsi Csaba Andrást, Győr polgármesterét a közmeghallgatáson sikerült végre elcsípni (Dézsi Csaba András / Facebook)
A polgármester a közmeghallgatáson az Átlátszó tudósítójának kérdésére elmondta, hogy még 2021 decemberében is úgy tűnt a kormánnyal való tárgyalásokon, hogy biztosítanak a tervezésre forrást, „de végül a válság idején ez a támogatás elmaradt.” Arra kérdésünkre pedig, hogy a jelenlegi helyzetben is kitart-e a terve mellett, a városvezető úgy fogalmazott:
„Nem, nem mondunk le róla, mert fantasztikus adottságai vannak a területnek”.
Szaksz Vince győri főépítésznek a közmeghallgatáson adott válasza szerint eddig nagyságrendileg körülbelül 80 millió forintot költöttek a kulturális negyed tervezésére. Szaksz szerint a geodéziai felmérés, a talajmechanikai és a környezetvédelmi vizsgálat 45 millióba került, a koncepcióterv, a telepítési tanulmányterv pedig körülbelül 30-33 millió forint volt.
Kulturális negyed látványterve (forrás: Dézsi Csaba András / Facebook)
A pontos számokat, összegeket az Átlátszó ezután e-mailben megkérdezte a polgármestertől, arra egyelőre nem jött válasz. Átnéztük a város Üvegzseb felületét, ahol megtalálható, hogy
Az ügyvédi díjjal együtt a költségek közel 90 millióra rúgnak.
A RAS Design Kft.-nek nem elérhető a 2021-es beszámolója, az azt megelőző években 37 milliós nettó árbevételt értek el. A kft. jelenleg működik, de a cégről számos negatív információ található a cégadatbázisban, számos végrehajtást rendeltek el, majd szüntettek meg ellenük.
90 millió forint a 600 milliárd forinthoz képest nem tűnik soknak, azonban Győr jelenlegi anyagi helyzetében ez is komoly összeg. Az energiaválság miatt ugyanis jó pár helyi állami és/vagy önkormányzati, közpénzes beruházás elmaradt vagy csúszik.
Győr már az energiaválság előtt befékezett: több beruházás is elmaradt vagy késik | atlatszo.hu
Idén nyárra tervezték a megújult győri Adyvárosi Sportcentrum átadását, ez azonban elmaradt. Rákérdeztünk a beruházónál ennek okára, illetve arra is, hogy mikor fejeződik be a felújítás. Fűzy András, a Széchenyi Kosárlabda Akadémia és az UNI Győr kosárlabdacsapat elnöke az Átlátszó kérdésére elmondta, „a létesítmény 2023 első negyedévében lesz átadva”.
Győrben a megszorítások már a 2022-es választás előtt elkezdődtek: az óvodai dolgozóknak az étkezési lehetőségét, aztán a ruhapénzét vették el. Mindez a távfűtéshez beszerzett földgáz drasztikus megdrágulása miatt történt. A választások után, ősszel pedig jó néhány helyi kulturális intézmény, sportlétesítmény átmenetileg bezárt, illetve csökkentett, rövidített nyitvatartással üzemel. A győri adventi vásár díszkivilágításának elmaradásáról, az elsötétült ünnepi rendezvényről pedig még a New York Times is írt. (Végül a lakossági elégedetlenségre reagálva egy szerényebb díszkivilágítást mégis biztosított az önkormányzat.)
A kulturális negyed terve onnan indult, hogy a helyi színházat akarták felújítani az előző polgármester idején. A Borkai-korszak utolsó éveiben részletes tervek születtek a színház, valamint a körülötte lévő tér felújítására, illetve egy mélygarázs építésére. Aztán a fideszes Borkai Zsolt szexbotrány miatti lemondása után, 2020 januárjában megválasztott Dézsi Csaba András leállította (pontosabban el se kezdte) a beruházást.
Fotó: Győri Nemzeti Színház (a szerző felvétele)
Kérdés, mennyire volt racionális döntés 2020-ban a jóval kisebb összegből megvalósítható színház-, és térfelújítást lefújni, és a helyére egy ekkora gigaprojektet beharangozni. A kulturális negyed érezhetően más nagyságrend, mint a színházfelújítás. Utóbbi a volt igazgató, Forgács Péter szerint önmagában (a mélygarázs és a tér nélkül) eredetileg 9 milliárd forint lett volna, a kulturális negyed viszont a polgármester elmondása szerint 600 milliárd forint.
Összehasonlításképp: 40 milliárd forintba került volna a mélygarázs, a színház, és a tér megújítása.
Fotó: Győri Nemzeti Színház oldalát Viktor Vasarely kerámiaképe burkolja (a szerző fotója)
Az 1978-ban átadott, tehát több mint negyvenéves régi színházépület rossz állapotban van, ezt senki nem tagadja. Forgács Péter, volt színházigazgató szerint az épület állapota katasztrofális.
„Számtalanszor hozta be nekem a színház mérnöke a csöveket, amiket a vizesblokkokból kiszedtünk. Ha azt megmutatnám valakinek, olyan csövet látna, amin van hetven lyuk. (…) Most ez az épület a pengeélen táncol: ha egy nyomócső, vagy bármi eltörik, akkor a színházat azonnal be fogják zárni”
– összegezte a problémákat tavaly nyáron az intézmény korábbi vezetője.
Dézsi Csaba András a nekünk adott 2020 nyári interjújában azzal indokolta a Borkai idején indult színházfelújítási beruházás lefújását, hogy
„Egy olyan mélygarázst terveztek a színházhoz, amit, ha én megépítenék, mint polgármester, akkor utána azt mondanák, hogy ki volt az a hülye, aki ezt megépítette? Mert senki nem venné igénybe ezt a garázst, senki nem fog a színházból kilépve másfél órát várni arra, hogy megkapja az autóját. Addig ott ácsorogjon? Ez egy nonszensz, elhibázott dolog, és nagyon-nagyon komoly költségekbe került a tervezés is, és komoly költségekbe kerülne ezt megépíteni”.
Ezt a közmeghallgatáson is elmondta a fideszes városvezető, de akkor már háromórás várakozási időről beszélt a mélygarázs esetén. (Az automata mélygarázsban nem a gépkocsivezetők parkolják le az autójukat, hanem a rendszer helyezi be azokat az üres helyekre.)
Levélben több kérdést feltettünk Dézsi Csaba Andrásnak. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a másfél vagy a háromórás várakozási idő-e a helytálló, megismerheti-e a nyilvánosság a hatásvizsgálatokat. Megkeresésünkre azonban nem jött válasz.
Fotó: A régi színház felújításának látványterve (forrás: teatro.hu)
Máshonnan viszont kaptunk érdemi információt.
„A tervezők azt is modellezték, hogy mennyi idő alatt lehet teljesen »leüríteni« az automata mélyparkolót. A Dézsi Csaba András által említett másfél órás várakozás erre vonatkozhatott, hogy az utolsó autós ennyi idő után jutna az autójához. Ez nyilván csak elvi lehetőség lett volna, hogy a teljes mélyparkolót a színház látogatói foglalták volna el és ők az előadás után egyszerre is akartak volna távozni. Hozzátenném, modellezésre került egy hagyományos (nem automata) mélygarázs is, amelynek a teljes leürítése ennél lassabban történt volna meg a tervezők szerint”
– mondta el az Átlátszónak a beruházás előkészítésének folyamatára belülről rálátó forrásunk.
A projekt munkálataiban részt vevő szakember elismeri, hogy ez egy rendkívül költséges, akkori áron 40 milliárdosra saccolt építkezés lett volna.
„Ekkora méretű parkoló létesítése ott másképp nehezen lett volna kivitelezhető, ugyanis a felszín alatt a győri vár fala nem tette volna lehetővé a hagyományos mélygarázs építését. Vagyis ha egyszerre kívánjuk megoldani a színház felújítását és a parkolást, akkor műszaki szempontból ez lett volna az optimális megoldás. Nem véletlen, hogy a közgyűlés által korábban, még jóval a tervezés előtt elfogadott győri belvárosi parkolási koncepció is tartalmazta azon a ponton egy mélyparkoló létesítését”
– mondja a tervezés egyik bennfentese.
Forrásunk szerint a terv mellett és ellene is szólnak érvek, azt azonban nem tartja jó döntésnek, hogy Dézsi Csaba András úgy vetette el a beruházást, hogy azt érdemben megversenyeztette volna. Megkérdeztük a polgármestert, hogy terveznek-e bármilyen felújítást a színház jelenlegi épületében, azonban erre a kérdésünkre sem érkezett válasz.
A kulturális negyed helye még egy jó darabig üresen fog állni (fotó: a szerző felvétele)
Papp László Tamás
Címlapkép: Dézsi Csaba András polgármester és a kulturális negyed látványterve (fotó: Átlátszó szerkesztés, Dézsi Csaba András / Facebook). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A nyertes Observer Budapest Médiafigyelő Kft. alvállalkozóként bevonja a Mráz Ágoston Sámuel tulajdonában álló Ceper Central European Perspectives Zrt.-t is.
A Debrecen szomszédságában lévé Mikepércs a leginkább érintett a tervezett akkumulátor-gyár ügyében, információt azonban alig kapnak az ott élő lakosok.
A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház közadatigénylésünkre nem csak a 2021-ben ápolt betegek számát, hanem a rezsikiadásokat is közölte.
Szaunás székház, nemzetközi politikai dzsembori, milliárdok ingatlanra, mutatós jobboldali folyóiratok, interjú Orbán Ráhellel — közpénzes alapon.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!