Újabb 22 milliárdot önt a kormány a gödi Samsung-gyár infrastruktúra-fejlesztéseibe

Tovább növekedtek a gödi iparterület fejlesztési költségei. A kormány közel húszmilliárd forint plusz pénzt biztosít az akkumulátorgyár áramellátására, ami így mintegy 50 milliárdba fog kerülni. Szintén emelik az iparosítás miatti közútfejlesztés összegét: egy októberi rendelet erre 2,8 milliárd forint többletforrást biztosít. Az összköltségek az eredetinek több mint a duplájára nőttek: az akkumulátorgyár közmű- és útfejlesztéseinek összege 92 milliárd forintnál tart.    

A kormány nem spórol a közpénzzel, ha a távol-keleti akkumulátorgyár támogatásáról van szó. Összeszedtük, hogyan emelkedtek az üzem bővítéséhez nélkülözhetetlen infrastrukturális beruházások költségei. A közel 100 milliárdos összeg arra megy el, hogy a gödi iparterülethez kiépítsék a szükséges áram-, földgáz- és vízellátást, illetve, hogy minél több kamion tudja megközelíteni a terjeszkedő üzemet. 

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az áramellátás kiépítése két év alatt 27 milliárddal drágult

A november 24-i Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, ami közel 20 milliárd forinttal növeli meg a gödi iparterület villamosenergia-ellátásának költségét. Nem ez az első emelkedés, az elmúlt években igazán nagyvonalúan növelte meg a kormány az áramellátásra szánt támogatást: 

• 2020-ban még 22,5 milliárdot szántak rá.
• Az összeget tavaly decemberben 30,2 milliárdra emelték.
• A számláló idén novemberben 49,5 milliárd forintra ugrott. 

Mindezt a közös kasszából finanszírozzák. 

A Gödi Különleges Gazdasági Övezet (GKGÖ). A Samsung-gyárkomplexum kékkel jelölt, kb. 120 hektáros területe mellett a térkép egyrészt sárgával jelöli a 420 hektáros GKGÖ többi részét; a narancssárga szín egy újabb 40 hektáros ipari parkot jelöl, a sötétzöld szín pedig a véderdősítésre szánt területet jelöli. A lila szín a villamos energia-ellátást biztosító transzformátor-állomások számára újonnan kijelölt terület. (Forrás: god.hu)

2,8 milliárd forinttal megemelték az új utak költségeit 

A gödi iparterület infrastruktúra-fejlesztéseiről szóló eredeti kormányhatározat útépítésekre eredetileg 7,16 milliárdot szánt. Az összegből egyelőre az M2-es autóút mentén épül a második gyára számára egy új gödi félcsomópont és lehajtó. 

Emellett egy gyár körüli, gödi lakóövezeteket tehermentesítő útrendszer építése is a tervek közt szerepelt, ám úgy tűnik, erre sem volt elegendő az eredetileg szánt összeg. Ezért egy októberi határozat alapján az útépítésekre 2,8 milliárd forint plusz pénzt biztosít a kormány.  

A Samsung gigagyár infrastruktúra-fejlesztésének ára az elmúlt két évben összességében több mint duplájára, 92 milliárdra ugrott.

Ebbe belejátszik, hogy húszmilliárd forinttal kerül többe a 13 kilométer hosszú víz- és szennyvízvezeték megépítése valamint a napi 11 ezer köbméter szennyvíz befogadására alkalmas új váci szennyvíztelep létesítése.

A Samsung-gyár víziközmű-építését a Mészáros és Mészáros Kft. végzi, az állam erre 32 milliárd forintot ad. (Fotó: a szerző)

A rendeletmódosításokat követően jelenleg a költségek így oszlanak meg:

• 49,5 milliárd a villamos-energia ellátás,
• 32,2 milliárd a víziközmű-rendszer,
• 9,9 milliárd a közlekedés-fejlesztés,
• 415 millió a földgázellátás ára;
• 333 millió forint jut igazgatási feladatokra.

Az iparterülethez kapcsolódó közművesítések, útépítések folyamatáról egyébként semmilyen lakossági fórumot vagy közmeghallgatást nem tart sem a helyi, sem a megyei önkormányzat – holott a lakosság tájékoztatása ilyen horderejű, a lakott területeken is zajló építkezések esetén kötelező lenne.

Tíz dolog, amit nem mondtak el neked az akkumulátorgyártásról – összefoglaló videó | atlatszo.hu

Minderről most egy videót is készítettünk, ami összegzi a hazai akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó, a kormány által titkolni kívánt tényeket – a környezetszennyezés eltussolásától és a biztonsági előírások mellőzésétől kezdve a lakosság és az önkormányzat teljes jogfosztásán át a hazai természeti erőforrások kiárusításáig.

Napi 1500-2000 kamionhoz dukált volna egy hatástanulmány

Korábban arról írtunk, hogy a Samsung-gyárhoz kapcsolódó közúti infrastruktúra fejlesztések tervezésére kiírt közbeszerzést – melyet a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) indított el – a honvédelmi költségekre és rezsicsökkentés megvédésére hivatkozva eredménytelennek nyilvánították. Ez azt sejtette, hogy a gödi lakóövezeteket tehermentesítő, gyár körüli útrendszer nem fog megépülni. Ám az előbbiekben említett plusz 2,8 milliárdról szóló határozat szerint az útépítésre mégis sor kerül, s a megszűnő NIF Zrt.-től az Építési és Beruházási Minisztériumhoz (ÉBM) átkerülő projekt tervezésére új közbeszerzést fognak kiírni.

Az azonban továbbra sem világos, hogy milyen új utak terveztetéséről van szó. Az iparterület körüli utakra ugyanis már írtak ki egy közbeszerzést, amit a FLAVUS Mérnökiroda Kft. 206 milliós ajánlattal nyert meg. A Pest Megyei Kormányhivatal határozata pedig a FLAVUS előzetes tervei alapján szabad utat adott az úthálózat megépítéséhez, amihez környezeti hatásvizsgálatot sem tartottak szükségesnek.

A Göd-ÉRT Egyesület épp ezt a döntést támadta meg a bíróságon; az egyesület szerint a napi kb. 1500-2000 kamion forgalmával számoló utakhoz környezetvédelmi hatástanulmányt és zajvédő létesítmények megépítését is elő kellett volna írni. A civilek azt is kifogásolják, hogy a gyár működését kísérő, öt éve tartó zajszennyezés ellenére az új utak zajhatásainak vizsgálatát nem a jogszabályoknak megfelelően végezték el; emellett nem vették figyelembe a rendkívül hangos gyár és az új utak összeadódó zajhatását. A peres eljárás ebben az ügyben még folyamatban van.

Reggeli hangulat Göd-Újtelepen. A gyár a legközelebbi lakóingatlanoktól 15 (!) méterre épült. A légszennyező-anyagok kibocsátását évente egyszer mérik, a zaj miatti panaszokat a környezetvédelmi hatóság nem vizsgálja. (Fotó: a szerző)

Szerettük volna megtudni, hogy a közlekedés fejlesztésére biztosított közel 10 milliárdot pontosan mire fordítja az Építési és Beruházási Minisztérium. Emiatt közadatigénylést nyújtottunk be – ha választ kapunk, azt ismertetni fogjuk.

A gödi különleges gazdasági övezet fejlesztésére is nagy összegeket szánnak

A gödi iparosítás költségei azonban vélhetően tovább fognak növekedni. A Pest megye fennhatósága alatt álló 420 hektáros gödi különleges gazdasági övezetbe és vonzáskörzetébe ugyanis a kormány további cégek betelepülését várja. 

„A Gödi Különleges Gazdasági Övezet (GKGÖ) létrehozásának célja, hogy a telephelyi feltételek javításával a GKGÖ területén és vonzáskörzetében elősegítse a beruházásokat, a működő vállalkozások fejlesztéseit és új vállalkozások letelepítését” – olvasható abban a közbeszerzésben, melyet egy megvalósíthatósági tanulmány készítésére írtak ki idén szeptemberben. A közbeszerzés Ajánlatkérője a Pest Megyei Önkormányzat, amely a gödi különleges gazdasági övezet gazdája, s jogosult arra, hogy az övezetben lévő cégek adóját beszedje és elossza több település között. 

Az M2-es autóút új gödi lehajtója átadás előtt áll. A 420 hektáros gödi különleges gazdaság övezetbe további ipari beruházások betelepülése várható (fotó: a szerző)

A közbeszerzési kiírás szerint a megvalósíthatósági tanulmány feladata az is, hogy egy újabb, a gödi különleges gazdasági övezet területén kijelölt 40 hektáros gödi ipari park koncepciótervét elkészítse. A kormány viszont már gondoskodott arról, hogy mi épülhet meg ezen a 40 hektáron. Egy 2021-es kormányrendelet ugyanis nemcsak kiemelt beruházássá tette az új gödi ipari park fejlesztéseit, de megszabta az építmények célját és azok pontos építési követelményeit is: „A beruházással érintett ingatlanokon kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági, munkásszállás, valamint a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú építmények és azok kiszolgáló építményei helyezhetőek el” – olvasható a rendeletben.

Az új ipari park területének előkészítésére – a fakivágásokra, a telekkisajátításokra, az előzetes régészeti munkákra – eddig 1,7 milliárdot  adott a kormány; a földmunkálatok és fakivágások már meg is kezdődtek. Emellett a Dunakeszi vasúti rakodó terminál létrehozására is biztosított a kormány 1,9 milliárd forintot – ennek megvalósítását viszont 2023-ra és 2024-re ütemezték át. Ez utóbbi Göd közigazgatási határán kívül, a GKGÖ „vonzáskörzetében” fog megépülni; ám arról, hogy lesz-e ipari vasútvonala is a gödi iparterületnek, s az pontosan hol fog húzódni, semmit sem lehet tudni. 

S mindezek a beruházások vélhetően csak a kezdetet jelentik: a különleges gazdasági övezet fejlesztései előreláthatóan további közpénz-milliárdokat fognak felemészteni. 

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: Szijjártó Péter kezet fog a Samsung SDI elnökével, Choi YoonHo-val. 2022. július, Budapest. Forrás: Szijjártó Péter – Facebook