EKF: 22 milliárd plusz mellett sem futja digitális múzeumra, parkoló lesz helyette

Összehívták az Európa Kulturális Fővárosa program munkacsoportját, ahol az ellenzéki képviselők is tájékozódhattak a projekt egyes részleteiről. Kiderült, hogy az országos médiában ismert 88,5 milliárdos összeg nem volt elég az EKF-re, tavaly 22 milliárd forint plusztámogatást kapott a szervező cég. Arról is lehullt végre a lepel, hogy a digitális múzeumra már nem jutott a 111 milliárdos állami támogatásból. Az EKF évében így csak egy 120 férőhelyes parkoló lesz a 661 millió forintból megvásárolt veszprémi telken.

Jövőre Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. Pár hete írtuk meg, hogy megismétlődik a 10 évvel ezelőtti pécsi eset: ugyanis ezúttal sem a programokról fog szólni a projekt. Az előző cikkünkben még a 88,5 milliárdos összköltséggel számoltunk, amiből 67 milliárdot szórnak szét a beruházásokra. A hatalmas összeg egy részét a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. kapta, a másikat a Veszprémi Főegyházmegye.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Azóta összehívták az EKF-es munkacsoportot – ez az a közeg, ahol az ellenzéki képviselők is némi betekintést kaphatnak a projektekbe. A május 9-én a veszprémi polgármesteri hivatalban tartott esemény sajtónyilvános volt.

22 milliárdos drágulás, az előkészítésre is elment félmilliárd

„2021-ben kéréssel fordultunk a kormányhoz, mivel közben árrobbanás történt az építőiparban. A kormány plusz 22 milliárd forint támogatást ítélt meg nekünk: 8,55 milliárdot programokra, 13,5 milliárdot infrastruktúrára” – idézi a fideszes polgármestert, Porga Gyulát a veszprémkukac.hu. Az országos médiában korábban a fent említett 88,5 milliárdos összköltség volt ismert, a helyi veol.hu tavaly ősszel írt a plussztámogatásról.

A szervező cégnek juttatott 72 milliárd forintból, 29,7 milliárdot fordítanak programokra és 41,85 milliárdot infrastruktúrára. A prezentációból az is kiderült, hogy az előkészítésre kaptak 500 millió forintot.

A jövő évi EKF összköltségei 111 milliárdra emelkedtek a korábban ismert 88,5 milliárd forintról. A pénz többi részét a katolikus Veszprémi Főegyházmegye kapta. „Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggő intézkedésekről” elnevezésű 2020-as kormányhatározat alapján nekik 39 milliárd forintot adott az állam a veszprémi vár területén található műemlékegyüttesek felújítására.

Nem a programokról fog szólni a 2023-as EKF: 67 milliárdot szórnak szét a beruházásokra | atlatszo.hu

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen.

Porga Gyula ezt a költséget nem szereti az EKF-hez hozzáadni, a találkozón kiemelte: az érsekség beruházása egy várrekonstrukció, nem tartozik az EKF-hez. A veszprem.hu-n olvasható, hogy Porga Gyula szerint a „szerencsés együttállásnak” tudható be, hogy éppen az EKF-fel közösen zajlik ez a nagyszabású beruházás a városban. Az ülésen részt vevők szerettek volna arra is rálátni, hogy az érsekség hogyan költi el a közpénzmilliárdokat. A polgármester elmondta, hogy dr. Udvardy György érsekkel bár tervezték, valami miatt elmaradt ez a tájékoztató.

Az is kiderült a prezentációból, hogy a szervező cég 2019-ben öt, 2020-ban 29, 2021-ben 75 főt foglalkoztatott. Tavaly a bérekre 593 millió forintot fizetett ki, az egyéb, személyi jellegű kifizetések összege 55 millió, a járulékok összege pedig 104 millió forint volt.

Megtaláltuk Lamos Péternek, a Veszprém 2030 Kft. ügyvezetőjének a prezentációját, ahol az infrastrukturális beruházásokról beszélt. Kiderült, hogy projektek 70 százaléka Veszprémben, 30 százaléka a régióban valósul meg. Az is látszik, hogy a legtöbb pénz a megyeszékhelyre megy, a források 93 százaléka Veszprémbe, 7 százaléka a régióba kerül. Az EKF támogatásából 72 db infrastrukturális fejlesztés valósul meg – 50 Veszprémben és 22 a régióban. A projektek fenntartási időszaka 10 év.

Forrás: EKF 2023 beruházások/Veszprém Balaton 2023

Digitális élményközpont helyett 120 férőhelyes parkoló

Az áremelkedések miatt sok esetben csupán feltételes közbeszerzési eljárásokat indítottak, így több projektjük szerepelt ugyan a közbeszerzési értesítőben, de nem biztos, hogy megvalósulnak. Már 269 programra írtak alá támogatási szerződést 3,7 milliárd, és 38 infrastrukturális fejlesztésre 23,5 milliárd forint értékben.

Egy ideje már folynak a találgatások, hogy az EKF zászlóshajójaként emlegetett digitális élményközpont megvalósul-e. A polgármester elmondta a beszélgetésen, hogy a volt Szikvíz parkoló helyére tervezett digitális élményközpont (röviden CODE) nem fért bele az EKF költségvetésébe.

Az élményközpontnak keresnek másik területet. A telek az önkormányzat és egy magánszemély közös tulajdonában van. A társtulajdonosnak vannak elképzelései (irodák, lakóépületek), amiket meg is valósít, az önkormányzati terület pedig 2023-ban egy 120 férőhelyes parkolóként funkcionál majd.

Az ingatlan vételára egy előterjesztés szerint bruttó 661 millió forint volt. A területet egy helyi cégtől, a RÁTESZ Kft.-től (ügyvezetője: Fröhlich Ferenc) vették meg. A veszélyhelyzetben a döntést a polgármester egyedül hozhatta meg.

A dokumentum szerint 2020-ban még a digitális múzeum megvalósításának becsült költségvetése összesen nettó 4,5 milliárd forint volt. Ha kaptak volna támogatást, akkor a következő lett volna érvényben: „Vevő rögzíti, hogy a CODE megvalósításának legkésőbbi határideje 2023. I. negyedév.”

A közbeszerzési értesítő szerint a Digitális Élményközpont tervezése és kivitelezése nettó 9,4 milliárd forintba kerülne, ami az eredetileg tervezett összeg kétszerese. A feltételes közbeszerzés nyertese a Vemér-Szer Kft. és Swietelsky Magyarország Kft. párosa lett. A Vemév-Szer Kft. szintén egy (főként a közbeszerzési sikereinek köszönhetően) gyorsan gazdagodó vállalat. A párizsi digitális múzeumhoz hasonlót terveztek Veszprémben is.

Vincent van Gogh art ALIVE – Atelier des Lumières (Paris, France) STARRY NIGHT

🎼🖼️🖼️ Vincent van Gogh art ALIVE – Atelier des Lumières (Paris, France) STARRY NIGHThttp://www.ine-pps.nl/?page=movies&item=vincent__starry_starry_night?…

Az ellenzéknek nincs beleszólása a projektbe

A képviselőcsoportnak két ellenzéki önkormányzati képviselő Gerstmár Ferenc (LMP) és Hartmann Ferenc (MSZP) is a tagja. Hartmann Ferenccel telefonon beszéltünk, aki elmondta, ők kezdeményezték a munkacsoport ülés összehívását, aminek ugyan nincs döntési jogköre, de innen legalább némileg tudnak tájékozódni az EKF-es költésekről.

„Nem tudjuk, hogy a projektek mennyire tudnak majd önfenntartóan működni, a legsúlyosabb kifogásunk, hogy a komplett ellenzéknek nincs az EKF-fel foglakozó egyik cégre sem rálátása, sem beleszólása, sem igazgatósági, sem felügyelő bizottsági tagsága.”

Elköltenek infrastruktúrára 40 milliárdot, de a digitális élményközpont nem fér bele – kommentálta lapunknak Hartmann. A múzeumnál évi 150–200 ezer látogatóval kalkulált a város évente, így hozták fel önfenntartóvá a projektet, Hartmann szerint jó, ha ennek a fele összejött volna. Ráadásul a terület egy részét már megvásárolták a tulajdonostól. Jelenleg az ingatlan egy dzsumbujos terület, a városközpontban „egy éktelen seb”. Az önkormányzati képviselő azt is nehezményezi, hogy egy halom projekt az EKF év kezdetére nem készül el, ugyanis eleve így kalkuláltak.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: A Digitális Élményközpont látványterve (Tervező: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem 2020)  (forrás: Veszprém-Balaton 2023. Zrt.)