Sok évre nyúlik vissza az ország egyetlen, Szombathelyen működő faforgácslapgyártó üzeme, a FALCO Zrt. és a helyi lakosság közti ellentét: utóbbiak régóta panaszkodnak az egyre nagyobbra növő üzem zajkibocsátása és légszennyezése miatt, a cég viszont folyamatosan bővíteni szeretné a kapacitását. Az évek során számos vizsgálat történt, bírósági perek zajlottak le, a FALCO pedig környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre. Úgy tűnt, lassan csillapodik az üzem működése miatti hangos elégedetlenség. Csakhogy az utóbbi évek lakossági panaszai és hatósági végzései arról tanúskodnak, hogy a gyár okozta környezetterheléssel továbbra is bajok vannak.
Több mint másfél évtized óta tart az a vita, ami a helyi lakosság és szombathelyi FALCO-gyár között zajlik. A lakók nyugalmukat és az egészségüket féltik a házaik közelében lévő fafeldolgozó üzem káros hatásaitól, a cég viszont bővülni, terjeszkedni szeretne. A vitában fontos szerepet játszottak – és játszanak most is – a politikai élet szereplői: szombathelyi városvezetők, országgyűlési képviselők és az őket támogató politikai pártok. Az évek során persze egyes politikusok és pártok eltűntek a süllyesztőben, más szereplők esetleg pártot cseréltek, vagy épp oldalt váltottak a vitában. A FALCO és a lakók konfliktusa viszont megmaradt.
A FALCO közvetlen közelében nem véletlenül vannak lakóházak. A mostani gyár helyén ugyanis az 1920-as évektől kezdve egy fűrészüzem állt, az üzemet alapító Pick György szombathelyi vállalkozó pedig lakásokat is építtetett a munkásai számára. Ezt a körülbelül 80 házból álló, a Kolozsvár, Sziget, Szabadka, Torockó és Sárvár utcák alkotta területet nevezik ma is Pick-telepnek.
Az iparterület terjeszkedésével aztán az 1960-as években építési tilalmat rendeltek el a lakóövezetre, és a meglévő házakat is szanálni akarták. Végül mégsem került sor az ingatlanok szanálására, sőt, 1998-ban az építési tilalmat is visszavonták. Addigra viszont a Pick-telepet jócskán körbenőtte a FALCO-gyár.
Az iparterület körbeveszi a Kolozsvári-Torockó-Szabadka-Sárvár-Sziget utcákból álló Pick-telepet (forrás: Google Maps)
Az ellentét tehát már több évtizedre nyúlik vissza. Ráadásul a gyár bővülésével jutott jócskán füst és por a város távolabbi területeire, főképpen Szombathely úgynevezett Keleti városrészébe. A városnak ezen a részén egyébként több ipari és kereskedelmi vállalkozás található, de a FALCO gyára a legjelentősebb.
A cég jelenleg jelenleg két üzemmel végez tevékenységet Szombathelyen. A Zanati úti telephelyen forgácslapgyártással és cementkötésű lapok gyártásával, valamint impregnálással és laminálással foglalkozik, a Puskás Tivadar utcai telephelyen pedig bútorlapok csiszolását és méretre darabolását végzi.
A szombathelyi FALCO Forgácslapgyártó üzem 1992-ben alakult részvénytársasággá, majd 2007-ben lett a Kronospan holding tagja. A cégnek a szombathelyi telephelyen kívül Tárnokon van még fióktelepe. A Kronospan a világ legnagyobb faalapú burkolóelem-gyártója. A tényleges tulajdonosi szerkezetet nehéz felmérni a ciprusi és a Csatorna-szigeteki holding társaságokkal rendelkező összetett vállalati struktúra miatt. A Kronospan társaságok 40 gyárat működtetnek Európában, részben Ázsiában és Észak-Amerikában. A céget számos kritika érte üzleti gyakorlata és gyárai szennyezőanyag-kibocsátása miatt. 2015-ben a romániai sebesi telephely lakói, 2018-ban pedig a lengyel Mielec város lakói tiltakoztak a cég ellen, szigorúbb környezetvédelmi előírásokat követelve – írja a német nyelvű Wikipédia. Az orosz Igazság Pillanata tévéstáb egy Moszkva melletti és két másik orosz Kronospan-gyárban készített dokumentumfilmet, hogy bemutassa, miként mérgezik a levegőt, a talajt és a vizet ezek az üzemek. Az Opten cégadatbázisa szerint a FALCO Zrt. nettó árbevétele 2020-ban 33,9 milliárd forint volt, mégis 8,1 milliárdos veszteséggel zárta az évet. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a céget 1998 óta tíz alkalommal büntették meg a környezetvédelmi előírások megsértése miatt. 2021-ben a cégre összesen 1,2 millió forintos bírságot is kiszabtak munkaügyi és/vagy munkavédelmi jogsértés miatt.
A problémák 2005 és 2007 között erősödtek fel. 2006-ban az alon.hu számolt be arról a lakossági fórumról, ahol a Keleti városrész lakói a zaj- és a porkibocsátás ellen tiltakoztak. A gyárnak ugyanis nappal 50, éjjel 60 decibeles határértéket írt elő a hatóság, a zajt azonban a közelben élők elviselhetetlennek találták.
Az akkoriban MSZP-SZDSZ vezetésű szombathelyi önkormányzat igyekezett a lakók panaszaival foglalkozni, ugyanakkor fontos szempont volt a városvezetés számára, hogy a gyár – amely az iparűzési adó révén jelentős összeget fizet Szombathelynek – folytathassa a működését, sőt, szembetűnő fejlesztéseket hajthasson végre. Kompromisszumos megoldásként a képviselőtestület a Pick-telepnek „településközponti vegyes” besorolást adott a korábbi „különleges, lakó, kereskedelmi, szolgáltató egyéb ipari vegyes” besorolás helyett. Így az üzem zajkibocsátását nappal 55, éjjel 45 decibelre csökkentették – ezeket a határértékeket azonban a gyár nem tudta betartani.
A Pick-telep több lakójával beszéltünk, akik elmondták: a zaj- és porszennyezés miatt végtelen kálváriát jártak, és akik maradtak a telepen, azok számára most is komoly gondot okoz a gyár környezetterhelése. A lakossági panaszok nyomán nagy nehezen sikerült elérni, hogy a hatóság 2011-ben zajméréseket végezzen, melyek során kiderült:
az üzem éjjelente 1-9 decibellel túllépi a számára engedélyezett 45 decibeles határértéket.
A környezetvédelmi hatóság ezért zajcsökkentési intézkedési terv készítését írta elő, amit négy év alatt kellett teljesíteni. „A hatóság ezzel gyakorlatilag 4 évre »biankó csekket« adott a FALCÓ-nak arra, hogy úgy zaklassa zajjal a lakókat, ahogy csak akarja, hiszen ebben az időszakban még mérés sem lehetséges” – mondta el az egyik lakó.
Hogy a zajcsökkentés nem volt sikeres, azt nemcsak az újabb lakossági panaszok és mérések igazolták.
A Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya 2016-ban 3,4 millió forintra büntette a céget a zajvédelmi követelmények megszegése miatt
– olvasható az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisában.
A helyzet pedig azóta sem változott lényegesen. A telepen egyre több az idős lakó, akik közül sokan már belefáradtak a hiábavaló küzdelembe. Az egyikük elpanaszolta, hogy mivel 2016-ben a hozzá látogatóba érkező unokái több alkalommal nem tudtak aludni az éjjeli bűz és zaj miatt, ezért a távol élő családja kénytelen szállodába menni, ha ünnepek idején több napot töltenének Szombathelyen a nagyszülőkkel.
A lakosok közül többen rendelkeznek saját zajmérő készülékkel; látogatásunk idején este 10 órakor az egyik ház udvarán 55 decibelt mutatott a készülék, ez azonban természetesen nem tekinthető hivatalos mérési adatnak.
A FALCO-gyár látványa a Sárvár utcából (forrás: Bodnár Zsuzsa)
A környezetvédelmi hatóság 2016-tól újabb zajcsökkentési intézkedési tervet írt elő a FALCO számára, de ez sem volt sikeres. És jelenleg is zajlik egy újabb, hatósági végzés nyomán előírt zajcsökkentés: ez 2019-ben kezdődött, és 2023 december végéig kell a cégnek a hatósági előírásokat teljesítenie. Azaz a FALCO újabb négy évet kapott az engedélyező hatóságtól a zajhatárértékek teljesítésére.
Addig az érintett lakosoknak tűrniük kell – ők azonban az eddigi tapasztalataik alapján nem látnak igazán esélyt arra, hogy a határidő letelte után megfelelően csökkenni fog a zajszint. És hiába hivatkoznak a 284/2007. (X.29.) számú kormányrendeletre, amely sikertelen zajcsökkentési intézkedési terv esetén korlátozza, 10 dB túllépés felett pedig megtiltja a zajkeltő létesítmény tevékenységét.
Az éjszakai működést ugyan 2016-ban egyszer megtiltotta a hatóság, később ezt a tiltást feloldották.
Nappal egyébként csendes, sőt, kihalt a környék. Ez azonban nem véletlen: mint megtudtuk, a gyárhoz legközelebb eső utcákban a cég több ingatlant megvásárolt, főként a rosszabb állapotú házakat. „Leszalámizzák a lakókat” – állítja az egyik panaszos, aki szerint a házak megvásárlásával leginkább az elégedetlenek számát lehetett csökkenteni. Azokat viszont, akik a korábbi években nyilvános fórumokon is hangoztatták, hogy a gyár szennyezi a környezetet, rágalmazás miatt több esetben feljelentette a cég. Igaz, a bíróság egyetlen esetben sem adott igazat a FALCÓ-nak, az elégedetlenségüket hangoztató lakók száma mindenesetre lecsökkent.
Mielőtt a további lakossági panaszokra rátérnénk, érdemes a gyár álláspontját is ismertetni. Abban a „kivételes” helyzetben vagyunk ugyanis, hogy a FALCO képviselői személyesen kívántak válaszolni az általunk feltett kérdésekre. A gyárlátogatás során aztán kiderült, hogy az üzemben nem mehetünk be és felvételeket sem készíthetünk – ehhez ugyanis külön engedélyt kellett volna kérni. Megtudtuk azt is, hogy „normál esetben” nem szoktak újságírókat fogadni, s hogy a mostani beszélgetés célja elsősorban a cég tevékenységének hiteles bemutatása.
Kovács Tamás PR-vezető és az üzem műszaki igazgatója, Talasz Marcó hosszasan ismertette a gyár történetét és folyamatos technológiai fejlesztéseit. Elmondták azt is, hogy a cég több száz millió forintért hajtott végre környezetvédelmi beruházásokat: többek között zajvédő paneleket, porvédő elemeket épített, modern szárító- és szűrőberendezéssel csökkentette a környezeti terhelést és egy 30 méter hosszú, úgynevezett LEGO-falat is felhúzott, hogy védje a lakóövezetet a korábban valóban gondot okozó faportól. Hangsúlyozták, hogy „Magyarország a FALCO Zrt. segítségével tudja teljesíteni az Európai Unió újrahasznosuló faanyagok mennyiségére vonatkozó elvárását”.
A cég képviselői szerint helyi és országos szinten is elismerik, hogy milyen fontos nemzetgazdasági szerepet tölt be a gyár, s hogy mindent megtesz a lakosság elégedettsége érdekében. Minderről azonban a cég honlapján, imázsvideóiban és a sajtóban megjelenő fizetett tartalmakból is lehet informálódni.
Kérdéseinkre válaszolva elmondták, a lakossági panaszokat nem tartják megalapozottnak.
A por- és zajszennyezés szerintük rendszerint üzemzavar esetén fordul elő, ez azonban nem állandó probléma. „Még egy háztartásban is elromlik néha valami” – jegyezték meg. Állításaik szerint a panaszokat minden esetben kivizsgálják és meg is oldják, „de egy szűk kör számára semmi nem elég, bármit teszünk, támadnak minket” – hangzott el.
Hogy milyen szándék húzódhat meg a szerintük alaptalan támadások mögött, arra nem kaptunk egyértelmű választ. A gyár körüli ingatlanok megvásárlásának témájánál végül kiderült:
szerintük vannak, akik vélhetően „többet szeretnének kapni” a házaik valós értékénél,
ezért panaszkodnak a Facebookon. A házak felvásárlásával kapcsolatban elmondták: azokra jellemzően nem a lakossági panaszok miatt kerül sor, csupán így kívánnak segíteni azoknak, akik „nem szívesen laknak egy gyár közelében”.
Arra a kijelentésünkre, hogy egy gyár-közeli ingatlan udvarán a saját fülünkkel hallottuk az éjjeli zavaró zajt, és személyesen győződtünk meg a közeli utcákat elborító faporról, a műszaki igazgató kijelentette: ezek szerinte nem a FALCÓ-tól származnak.
A zajkibocsátás mellett a levegőszennyezés is komoly gondokat okozott a FALCO és Szombathely viszonyában. Ez pedig annak a rendkívül sokféle szennyező- és környezetterhelő anyagnak a levegőbe kerülésével függ össze, amit a forgácslapgyártás során használ fel az üzem.
Az ezzel kapcsolatos panaszokhoz elegendő visszamennünk 2016-ig, amikor is dr. Hende Csaba, országgyűlési képviselő (FIDESZ) vette fel a harcot a gyár által kibocsátott légszennyezés ellen.
Mi kerülhet a levegőbe falemezek gyártása során? A faforgácsgyártás során nagyon sokféle vegyi anyagot használnak fel, emellett a tárolás, szállítás és faapríték-előállítás során jelentős mennyiségű fapor keletkezik. A faforgács-szárításhoz különféle gyanták, formaldehid, fenol-vegyületek, ammónia és sósav szükségesek. A falapok préselésénél az alkalmazott kötőanyagtól függően használnak metanolt, formaldehidet, fenolt, izocianátokat. A forgácslap-csiszolás során ún. csiszolatpor keletkezik, amely kb. 20 százalékban műanyagot (műgyantát) tartalmaz. Ezen kívül a különböző fahulladék-anyagok, illetve az üzemen kívülről származó hulladékok elégetésénél – az alkalmazott tüzelőanyagtól, az égetés módjától, az égés szabályozásától és a kibocsátások csökkentésére alkalmazott berendezések módjától függően – por, hamu és el nem égett farészecskék, kátrányszerű aeroszolok, szerves anyagok, formaldehid, CO, SO2, NOx, ammónia, sósav, hidrogén-fluorid, nehézfémek, CO2, policiklusos aromás szénhidrogének, (PAH vegyületek) keletkeznek, részecskékhez kötötten és gáz formában. A dioxinok és furánok nagyobb részt szilárd részecskékhez kötötten, kisebb részt gáz formában távoznak; ez utóbbiak rendkívül rákkeltőek és a határértékek nanogramm-töredékben mérhetők.
„Jobban szennyez a FALCO-gyár, mint az ózdi acélművek” – ezzel a sokkoló kijelentéssel vezette fel Hende azokat a mérési eredményeket, melyeket a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának akkori vezetője, Lenkei Péter végzett Szombathelyen. A mérés célja az volt, hogy kimutassák, mennyi ultrafinom részecske van a levegőben a FALCO gyár közelében és a város tisztább pontjain.
Az eredmény megdöbbentőnek bizonyult: az üzem közelében rendkívül magas volt a porrészecskék aránya a levegőben, míg Szombathely más, a gyártól távolabbi pontjain jóval tisztább volt a levegő – mondták el a sajtótájékoztatón.
Akkor Hende vezetésével aláírásgyűjtés is indult, hogy a gyár szereljen fel szűrőket és mérőműszereket a légszennyezés nyomon követése és csökkentése érdekében. A FALCO Zrt. végül csak azzal a feltétellel egyezett bele ezekbe a környezetvédelmi fejlesztésekbe, ha az önkormányzat és a lakók, akik korábban fellebbeztek az egységes környezethasználati engedély gyárnak való megadása ellen, visszavonják a fellebezésüket. Ez valójában visszalépés volt a korábbi lakossági követelésekhez képest, hiszen a tiltakozók azt szerették volna, ha semmiféle feltételhez nem köti a cég a mérő- és szűrőberendezések megépítését.
„A világ legmodernebb UTWS szűrőberendezésének” felszerelésére végül 2018-ban került sor – adta hírül büszkén a cég. Csakhogy a levegő károsanyag terhelésével azóta is bajok vannak. A Vas Megyei Kormányhivatal többek közt ezért utasította el legutóbb a FALCO kérelmét egy új, MDF farostlemezgyártó technológia létesítésére. Az elutasító határozat szerint ugyanis
a gyár által kibocsátott formaldehid levegőterheltségi értékei 2019-ben 158 alkalommal haladták meg az előírt 24 órás határértéket.
Ezek a mérési adatok ugyan kedvezőbbek az előző évihez képest, amikor is 234 alkalommal fordult elő határértékek túllépése. Ennek ellenére az UTWS szűrőberendezés alkalmazás nem tűnik elegendőnek – állapítja meg a hatóság.
Magyarországon többek között a FALCO gyára bocsát ki az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Hivatala által 2004-ben emberi rákkeltő hatású anyagnak minősített formaldehidet. Ebből az anyagból, amely huzamosabb kitettség esetén légcsőhurutot, sőt, asztmát okozhat, a FALCO telephelye közel 3000 kilogrammot bocsátott ki 2020-ban, derül ki az OKIR adataiból.
De gond van faporkibocsátással is. A telephelyről a gyár környékére kikerült jelentős mennyiségű fapor miatt a környezetvédelmi hatóság 2021 novemberében eljárást indított, és megbírságolta a céget. A porkibocsátás egyik oka annak a szállítószalagnak a gyakori meghibásodása, amely az üzem „A” és „B” telephelye között, egy közterületi utca felett húzódik – olvasható a FALCO egyik legújabb engedélymódosítási kérelmében. A kérelemben további légszennyezettség-csökkentő technológiák bevezetését ígéri a cég.
Az ún. LEGO-fal nem akadályozza meg a kiporzást: mellette, felette szeles időben jelentős mennyiségű por távozik (forrás: Bodnár Zsuzsa/Átlátszó)
A hatósági szigor akár összefüggésben lehet azokkal a 2021 őszén készült videókkal és az ezek nyomán a sajtóban megjelent beszámolókkal, amik elég meggyőzően mutatták be a gyár környezetébe kerülő pormennyiséget. Ezek nyomán a Greenpeace is felhívta a figyelmet a por- és egyéb légszennyező anyagok kibocsátásával járó egészségügyi kockázatokra.
A panaszok sokasága miatt az évek során több ombudsmani jelentés is készült.
A legutóbbi, Bódi Cecília, Bándi Gyula és Székely László által készült 2018-as közös jelentés megállapítja: „a hatósági engedélyekkel rendelkező, jogszerűen és szabályosan működő gyár nem okozhatna olyan problémákat, amelyek szemmel láthatók, érzékelhetők. A szombathelyi lakosok szempontjából egyelőre úgy tűnik, nincs arra kilátás, hogy a szálló por, illetve levegőbe jutó anyagok kellemetlen, illetve akár egészségre káros hatása, továbbá a közelben lakók számára a zajártalom minden kétséget kizáróan csökkenjen, mivel az UTWS technológiával együtt kapacitás bővítésére kért engedélyt a gyár.
A korszerűnek minősített technológia alkalmazása mellett a faaprítók, forgács depónia »hegyek« bármilyen levegőből készült felvételeken, illetve szemmel láthatóan a sportpálya és a lakóingatlanok mellett magasodnak. A kiporzás megakadályozása sürgető feladat.”
A kormány számára fontos a FALCO támogatása. 2021 év elején jelentette be Szijjártó Péter, hogy a magyar kormány 1,2 milliárddal támogatja a gyár 8,2 milliárdos fejlesztéseit. Az erről szóló rendezvényen Novák Tibor cégvezető köszönte meg a támogatást, amire nem először került sor. A cég 2007 óta 49 milliárd forintot költött fejlesztésekre, ugyanis a cégvezető szerint a falemezgyártás rendkívül tőkeigényes iparág, és „könnyen kieshet a piacról az, aki lemarad” – olvasható a nyugat.hu tavaly év eleji beszámolójában.
A panaszokat megfogalmazó lakók viszont úgy érzik, hogy magukra maradtak a problémáikkal, és a szombathelyi önkormányzat sem lép fel kellő hatékonysággal az érdekükben. Kerestük Nemény András polgármestert, aki 2019-ben az ellenzéki pártok támogatását élvező Éljen Szombathely! Egyesület képviseletében nyerte meg a választást. Tőle azonban nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Falco Zrt. beruházásbejelentõ sajtótájékoztatóján a minisztériumban 2021. február 1-jén. A kormány 1,2 milliárd forinttal járul hozzá a faipari termékeket gyártó cég 8,2 milliárd forintos fejlesztéséhez, amely több mint 300 alkalmazott állását tartja fenn. (forrás: Bruzák Noémi/MTI)
A körzet helyi képviselőjétől, Putz Attilától viszont megtudtuk: jól ismeri a helyiek gondjait és 2019 óta minden lakossági panaszt továbbított a FALCO felé. Szerinte a problémák forrása a legtöbb esetben a FALCÓ-nál néha fellépő üzemzavar, viszont a cég folyamatosan végez beruházásokat a kiporzás és zajterhelés csökkentése érdekében. A hivatalos városházi nyilatkozatok is arról tanúskodnak, hogy
az önkormányzat együttműködésre törekszik a gyárral, amely szerintük jó irányba halad a környezetvédelem terén.
A panaszosok azonban nem így gondolják. „Romló egészségi állapotunkat és a rendszeresen brutális zajjal megkeserített életünket, valamint alapjogaink súlyos sérelmét tekintve is sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elmúlt tíz esztendőben tovább romlott a helyzet” – olvasható egy 2021-es panaszlevélben.
A FALCO ugyanakkor további bővítéseket tervez. Megvásárolta az ombudsmani jelentésben említett sportpályát és a gyár közelében lévő hajléktalanszállót is, s bár ezeken a telkeken fákat is ültetett, az ingatlanokat az önkormányzat ipari övezetbe sorolta át. Úgy tűnik, a gyár lassan „felfalja” a még megmaradt lakóövezetet – a helyzet megnyugtató rendezésére azonban még nem született átfogó koncepció.
Bodnár Zsuzsa
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A FALCO szombathelyi gyára (forrás: Bodnár Zsuzsa/Átlátszó)
Ez a cikk hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében, a Partizán támogatásával készült. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Próbaidőre felfüggesztett börtönt kért az ügyészség az első és másodrendű vádlottra is, ehhez képest várhatóan mindenféle felelősségrevonás nélkül megúszhatják a...
A megszólalók mindegyikét különös körülmények között keresték meg utólag fiktívnek bizonyult személyek álláshirdetéssel, tanulmányírásra vagy online előadásra való felkéréssel.
2020-ban a kormányközeli gondolatműhelyként számon tartott Századvég-csoport két tagja, a Századvég Alapítvány és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elnyerte az Innovációs...
Decemberben a Legfőbb Ügyészség hivatali vesztegetéssel gyanúsította meg Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, fideszes parlamenti képviselőt. A politikus ezt...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!