Megszoksz vagy megszöksz: elviselhetetlen zajra és légszennyezésre panaszkodnak szombathelyiek egy forgácslapgyár miatt

Sok évre nyúlik vissza az ország egyetlen, Szombathelyen működő faforgácslapgyártó üzeme, a FALCO Zrt. és a helyi lakosság közti ellentét: utóbbiak régóta panaszkodnak az egyre nagyobbra növő üzem zajkibocsátása és légszennyezése miatt, a cég viszont folyamatosan bővíteni szeretné a kapacitását. Az évek során számos vizsgálat történt, bírósági perek zajlottak le, a FALCO pedig környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre. Úgy tűnt, lassan csillapodik az üzem működése miatti hangos elégedetlenség. Csakhogy az utóbbi évek lakossági panaszai és hatósági végzései arról tanúskodnak, hogy a gyár okozta környezetterheléssel továbbra is bajok vannak.

Több mint másfél évtized óta tart az a vita, ami a helyi lakosság és szombathelyi FALCO-gyár között zajlik. A lakók nyugalmukat és az egészségüket féltik a házaik közelében lévő fafeldolgozó üzem káros hatásaitól, a cég viszont bővülni, terjeszkedni szeretne. A vitában fontos szerepet játszottak – és játszanak most is – a politikai élet szereplői: szombathelyi városvezetők, országgyűlési képviselők és az őket támogató politikai pártok. Az évek során persze egyes politikusok és pártok eltűntek a süllyesztőben, más szereplők esetleg pártot cseréltek, vagy épp oldalt váltottak a vitában. A FALCO és a lakók konfliktusa viszont megmaradt.   

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Történelmileg kialakult ellentét

A FALCO közvetlen közelében nem véletlenül vannak lakóházak. A mostani gyár helyén ugyanis az 1920-as évektől kezdve egy fűrészüzem állt, az üzemet alapító Pick György szombathelyi vállalkozó pedig lakásokat is építtetett a munkásai számára. Ezt a körülbelül 80 házból álló, a Kolozsvár, Sziget, Szabadka, Torockó és Sárvár utcák alkotta területet nevezik ma is Pick-telepnek.

Az iparterület terjeszkedésével aztán az 1960-as években építési tilalmat rendeltek el a lakóövezetre, és a meglévő házakat is szanálni akarták. Végül mégsem került sor az ingatlanok szanálására, sőt, 1998-ban az építési tilalmat is visszavonták. Addigra viszont a Pick-telepet jócskán körbenőtte a FALCO-gyár.

Az iparterület körbeveszi a Kolozsvári-Torockó-Szabadka-Sárvár-Sziget utcákból álló Pick-telepet (forrás: Google Maps)

Az ellentét tehát már több évtizedre nyúlik vissza. Ráadásul a gyár bővülésével jutott jócskán füst és por a város távolabbi területeire, főképpen Szombathely úgynevezett Keleti városrészébe. A városnak ezen a részén egyébként több ipari és kereskedelmi vállalkozás található, de a FALCO gyára a legjelentősebb. 

A cég jelenleg jelenleg két üzemmel végez tevékenységet Szombathelyen. A Zanati úti telephelyen forgácslapgyártással és cementkötésű lapok gyártásával, valamint impregnálással és laminálással foglalkozik, a Puskás Tivadar utcai telephelyen pedig bútorlapok csiszolását és méretre darabolását végzi.

A szombathelyi FALCO Forgácslapgyártó üzem 1992-ben alakult részvénytársasággá, majd 2007-ben lett a Kronospan holding tagja. A cégnek a szombathelyi telephelyen kívül Tárnokon van még fióktelepe. A Kronospan a világ legnagyobb faalapú burkolóelem-gyártója. A tényleges tulajdonosi szerkezetet nehéz felmérni a ciprusi és a Csatorna-szigeteki holding társaságokkal rendelkező összetett vállalati struktúra miatt. A Kronospan társaságok 40 gyárat működtetnek Európában, részben Ázsiában és Észak-Amerikában. A céget számos kritika érte üzleti gyakorlata és gyárai szennyezőanyag-kibocsátása miatt. 2015-ben a romániai sebesi telephely lakói, 2018-ban pedig a lengyel Mielec város lakói tiltakoztak a cég ellen, szigorúbb környezetvédelmi előírásokat követelve – írja a német nyelvű Wikipédia. Az orosz Igazság Pillanata tévéstáb egy Moszkva melletti és két másik orosz Kronospan-gyárban készített dokumentumfilmet, hogy bemutassa, miként mérgezik a levegőt, a talajt és a vizet ezek az üzemek. Az Opten cégadatbázisa szerint a FALCO Zrt. nettó árbevétele 2020-ban 33,9 milliárd forint volt, mégis 8,1 milliárdos veszteséggel zárta az évet. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a céget 1998 óta tíz alkalommal büntették meg a környezetvédelmi előírások megsértése miatt. 2021-ben a cégre összesen 1,2 millió forintos bírságot is kiszabtak munkaügyi és/vagy munkavédelmi jogsértés miatt.

A problémák 2005 és 2007 között erősödtek fel. 2006-ban az alon.hu számolt be arról a lakossági fórumról, ahol a Keleti városrész lakói a zaj- és a porkibocsátás ellen tiltakoztak. A gyárnak ugyanis nappal 50, éjjel 60 decibeles határértéket írt elő a hatóság, a zajt azonban a közelben élők elviselhetetlennek találták.

Az akkoriban MSZP-SZDSZ vezetésű szombathelyi önkormányzat igyekezett a lakók panaszaival foglalkozni, ugyanakkor fontos szempont volt a városvezetés számára, hogy a gyár – amely az iparűzési adó révén jelentős összeget fizet Szombathelynek – folytathassa a működését, sőt, szembetűnő fejlesztéseket hajthasson végre. Kompromisszumos megoldásként a képviselőtestület a Pick-telepnek „településközponti vegyes” besorolást adott a korábbi „különleges, lakó, kereskedelmi, szolgáltató egyéb ipari vegyes” besorolás helyett. Így az üzem zajkibocsátását nappal 55, éjjel 45 decibelre csökkentették – ezeket a határértékeket azonban a gyár nem tudta betartani.        

Megszoksz vagy megszöksz

A Pick-telep több lakójával beszéltünk, akik elmondták: a zaj- és porszennyezés miatt végtelen kálváriát jártak, és akik maradtak a telepen, azok számára most is komoly gondot okoz a gyár környezetterhelése. A lakossági panaszok nyomán nagy nehezen sikerült elérni, hogy a hatóság 2011-ben zajméréseket végezzen, melyek során kiderült:

az üzem éjjelente 1-9 decibellel túllépi a számára engedélyezett 45 decibeles határértéket.

A környezetvédelmi hatóság ezért zajcsökkentési intézkedési terv készítését írta elő, amit négy év alatt kellett teljesíteni. „A hatóság ezzel gyakorlatilag 4 évre »biankó csekket« adott a FALCÓ-nak arra, hogy úgy zaklassa zajjal a lakókat, ahogy csak akarja, hiszen ebben az időszakban még mérés sem lehetséges” – mondta el az egyik lakó. 

Hogy a zajcsökkentés nem volt sikeres, azt nemcsak az újabb lakossági panaszok és mérések igazolták.

A Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya 2016-ban 3,4 millió forintra büntette a céget a zajvédelmi követelmények megszegése miatt

– olvasható az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisában.

A helyzet pedig azóta sem változott lényegesen. A telepen egyre több az idős lakó, akik közül sokan már belefáradtak a hiábavaló küzdelembe. Az egyikük elpanaszolta, hogy mivel 2016-ben a hozzá látogatóba érkező unokái több alkalommal nem tudtak aludni az éjjeli bűz és zaj miatt, ezért a távol élő családja kénytelen szállodába menni, ha ünnepek idején több napot töltenének Szombathelyen a nagyszülőkkel.

A lakosok közül többen rendelkeznek saját zajmérő készülékkel; látogatásunk idején este 10 órakor az egyik ház udvarán 55 decibelt mutatott a készülék, ez azonban természetesen nem tekinthető hivatalos mérési adatnak. 

A FALCO-gyár látványa a Sárvár utcából (forrás: Bodnár Zsuzsa)

A környezetvédelmi hatóság 2016-tól újabb zajcsökkentési intézkedési tervet írt elő a FALCO számára, de ez sem volt sikeres. És jelenleg is zajlik egy újabb, hatósági végzés nyomán előírt zajcsökkentés: ez 2019-ben kezdődött, és 2023 december végéig kell a cégnek a hatósági előírásokat teljesítenie. Azaz a FALCO újabb négy évet kapott az engedélyező hatóságtól a zajhatárértékek teljesítésére.

Addig az érintett lakosoknak tűrniük kell – ők azonban az eddigi tapasztalataik alapján nem látnak igazán esélyt arra, hogy a határidő letelte után megfelelően csökkenni fog a zajszint. És hiába hivatkoznak a 284/2007. (X.29.) számú kormányrendeletre, amely sikertelen zajcsökkentési intézkedési terv esetén korlátozza, 10 dB túllépés felett pedig megtiltja a zajkeltő létesítmény tevékenységét.

Az éjszakai működést ugyan 2016-ban egyszer megtiltotta a hatóság, később ezt a tiltást feloldották.

Nappal egyébként csendes, sőt, kihalt a környék. Ez azonban nem véletlen: mint megtudtuk, a gyárhoz legközelebb eső utcákban a cég több ingatlant megvásárolt, főként a rosszabb állapotú házakat. „Leszalámizzák a lakókat” – állítja az egyik panaszos, aki szerint a házak megvásárlásával leginkább az elégedetlenek számát lehetett csökkenteni. Azokat viszont, akik a korábbi években nyilvános fórumokon is hangoztatták, hogy a gyár szennyezi a környezetet, rágalmazás miatt több esetben feljelentette a cég. Igaz, a bíróság egyetlen esetben sem adott igazat a FALCÓ-nak, az elégedetlenségüket hangoztató lakók száma mindenesetre lecsökkent.   

De mit mond a cég?   

Mielőtt a további lakossági panaszokra rátérnénk, érdemes a gyár álláspontját is ismertetni. Abban a „kivételes” helyzetben vagyunk ugyanis, hogy a FALCO képviselői személyesen kívántak válaszolni az általunk feltett kérdésekre. A gyárlátogatás során aztán kiderült, hogy az üzemben nem mehetünk be és felvételeket sem készíthetünk – ehhez ugyanis külön engedélyt kellett volna kérni. Megtudtuk azt is, hogy „normál esetben” nem szoktak újságírókat fogadni, s hogy a mostani beszélgetés célja elsősorban a cég tevékenységének hiteles bemutatása.

Kovács Tamás PR-vezető és az üzem műszaki igazgatója, Talasz Marcó hosszasan ismertette a gyár történetét és folyamatos technológiai fejlesztéseit. Elmondták azt is, hogy a cég több száz millió forintért hajtott végre környezetvédelmi beruházásokat: többek között zajvédő paneleket, porvédő elemeket épített, modern szárító- és szűrőberendezéssel csökkentette a környezeti terhelést és egy 30 méter hosszú, úgynevezett LEGO-falat is felhúzott, hogy védje a lakóövezetet a korábban valóban gondot okozó faportól. Hangsúlyozták, hogy „Magyarország a FALCO Zrt. segítségével tudja teljesíteni az Európai Unió újrahasznosuló faanyagok mennyiségére vonatkozó elvárását”.

A cég képviselői szerint helyi és országos szinten is elismerik, hogy milyen fontos nemzetgazdasági szerepet tölt be a gyár, s hogy mindent megtesz a lakosság elégedettsége érdekében. Minderről azonban a cég honlapján, imázsvideóiban és a sajtóban megjelenő fizetett tartalmakból is lehet informálódni.

Kérdéseinkre válaszolva elmondták, a lakossági panaszokat nem tartják megalapozottnak.

A por- és zajszennyezés szerintük rendszerint üzemzavar esetén fordul elő, ez azonban nem állandó probléma. „Még egy háztartásban is elromlik néha valami” – jegyezték meg. Állításaik szerint a panaszokat minden esetben kivizsgálják és meg is oldják, „de egy szűk kör számára semmi nem elég, bármit teszünk, támadnak minket” – hangzott el.

Hogy milyen szándék húzódhat meg a szerintük alaptalan támadások mögött, arra nem kaptunk egyértelmű választ. A gyár körüli ingatlanok megvásárlásának témájánál végül kiderült:

szerintük vannak, akik vélhetően „többet szeretnének kapni” a házaik valós értékénél,

ezért panaszkodnak a Facebookon. A házak felvásárlásával kapcsolatban elmondták: azokra jellemzően nem a lakossági panaszok miatt kerül sor, csupán így kívánnak segíteni azoknak, akik „nem szívesen laknak egy gyár közelében”.    

Arra a kijelentésünkre, hogy egy gyár-közeli ingatlan udvarán a saját fülünkkel hallottuk az éjjeli zavaró zajt, és személyesen győződtünk meg a közeli utcákat elborító faporról, a műszaki igazgató kijelentette: ezek szerinte nem a FALCÓ-tól származnak.

Valami van a levegőben 

A zajkibocsátás mellett a levegőszennyezés is komoly gondokat okozott a FALCO és Szombathely viszonyában. Ez pedig annak a rendkívül sokféle szennyező- és környezetterhelő anyagnak a levegőbe kerülésével függ össze, amit a forgácslapgyártás során használ fel az üzem. 

Az ezzel kapcsolatos panaszokhoz elegendő visszamennünk 2016-ig, amikor is dr. Hende Csaba, országgyűlési képviselő (FIDESZ) vette fel a harcot a gyár által kibocsátott légszennyezés ellen.

Mi kerülhet a levegőbe falemezek gyártása során? A faforgácsgyártás során nagyon sokféle vegyi anyagot használnak fel, emellett a tárolás, szállítás és faapríték-előállítás során jelentős mennyiségű fapor keletkezik. A faforgács-szárításhoz különféle gyanták, formaldehid, fenol-vegyületek, ammónia és sósav szükségesek. A falapok préselésénél az alkalmazott kötőanyagtól függően használnak metanolt, formaldehidet, fenolt, izocianátokat. A forgácslap-csiszolás során ún. csiszolatpor keletkezik, amely kb. 20 százalékban műanyagot (műgyantát) tartalmaz. Ezen kívül a különböző fahulladék-anyagok, illetve az üzemen kívülről származó hulladékok elégetésénél – az alkalmazott tüzelőanyagtól, az égetés módjától, az égés szabályozásától és a kibocsátások csökkentésére alkalmazott berendezések módjától függően – por, hamu és el nem égett farészecskék, kátrányszerű aeroszolok, szerves anyagok, formaldehid, CO, SO2, NOx, ammónia, sósav, hidrogén-fluorid, nehézfémek, CO2, policiklusos aromás szénhidrogének, (PAH vegyületek) keletkeznek, részecskékhez kötötten és gáz formában. A dioxinok és furánok nagyobb részt szilárd részecskékhez kötötten, kisebb részt gáz formában távoznak; ez utóbbiak rendkívül rákkeltőek és a határértékek nanogramm-töredékben mérhetők.

„Jobban szennyez a FALCO-gyár, mint az ózdi acélművek” – ezzel a sokkoló kijelentéssel vezette fel Hende azokat a mérési eredményeket, melyeket a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának akkori vezetője, Lenkei Péter végzett Szombathelyen. A mérés célja az volt, hogy kimutassák, mennyi ultrafinom részecske van a levegőben a FALCO gyár közelében és a város tisztább pontjain.

Az eredmény megdöbbentőnek bizonyult: az üzem közelében rendkívül magas volt a porrészecskék aránya a levegőben, míg Szombathely más, a gyártól távolabbi pontjain jóval tisztább volt a levegő – mondták el a sajtótájékoztatón.

Akkor Hende vezetésével aláírásgyűjtés is indult, hogy a gyár szereljen fel szűrőket és mérőműszereket a légszennyezés nyomon követése és csökkentése érdekében. A FALCO Zrt. végül csak azzal a feltétellel egyezett bele ezekbe a környezetvédelmi fejlesztésekbe, ha az önkormányzat és a lakók, akik korábban fellebbeztek az egységes környezethasználati engedély gyárnak való megadása ellen, visszavonják a fellebezésüket. Ez valójában visszalépés volt a korábbi lakossági követelésekhez képest, hiszen a tiltakozók azt szerették volna, ha semmiféle feltételhez nem köti a cég a mérő- és szűrőberendezések megépítését. 

„A világ legmodernebb UTWS szűrőberendezésének” felszerelésére végül 2018-ban került sor – adta hírül büszkén a cég. Csakhogy a levegő károsanyag terhelésével azóta is bajok vannak. A Vas Megyei Kormányhivatal többek közt ezért utasította el legutóbb a FALCO kérelmét egy új, MDF farostlemezgyártó technológia létesítésére. Az elutasító határozat szerint ugyanis

a gyár által kibocsátott formaldehid levegőterheltségi értékei 2019-ben 158 alkalommal haladták meg az előírt 24 órás határértéket.

Ezek a mérési adatok ugyan kedvezőbbek az előző évihez képest, amikor is 234 alkalommal fordult elő határértékek túllépése. Ennek ellenére az UTWS szűrőberendezés alkalmazás nem tűnik elegendőnek – állapítja meg a hatóság. 

Magyarországon többek között a FALCO gyára bocsát ki az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Hivatala által 2004-ben emberi rákkeltő hatású anyagnak minősített formaldehidet. Ebből az anyagból, amely huzamosabb kitettség esetén légcsőhurutot, sőt, asztmát okozhat, a FALCO telephelye közel 3000 kilogrammot bocsátott ki 2020-ban, derül ki az OKIR adataiból. 

„A kiporzás megakadályozása sürgető feladat”

De gond van faporkibocsátással is. A telephelyről a gyár környékére kikerült jelentős mennyiségű fapor miatt a környezetvédelmi hatóság 2021 novemberében eljárást indított, és megbírságolta a céget. A porkibocsátás egyik oka annak a szállítószalagnak a gyakori meghibásodása, amely az üzem „A” és „B” telephelye között, egy közterületi utca felett húzódik – olvasható a FALCO egyik legújabb engedélymódosítási kérelmében. A kérelemben további légszennyezettség-csökkentő technológiák bevezetését ígéri a cég. 

Az ún. LEGO-fal nem akadályozza meg a kiporzást: mellette, felette szeles időben jelentős mennyiségű por távozik (forrás: Bodnár Zsuzsa/Átlátszó)

A hatósági szigor akár összefüggésben lehet azokkal a 2021 őszén készült videókkal és az ezek nyomán a sajtóban megjelent beszámolókkal, amik elég meggyőzően mutatták be a gyár környezetébe kerülő pormennyiséget. Ezek nyomán a Greenpeace is felhívta a figyelmet a por- és egyéb légszennyező anyagok kibocsátásával járó egészségügyi kockázatokra. 

A panaszok sokasága miatt az évek során több ombudsmani jelentés is készült.

A legutóbbi, Bódi Cecília, Bándi Gyula és Székely László által készült 2018-as közös jelentés megállapítja: „a hatósági engedélyekkel rendelkező, jogszerűen és szabályosan működő gyár nem okozhatna olyan problémákat, amelyek szemmel láthatók, érzékelhetők. A szombathelyi lakosok szempontjából egyelőre úgy tűnik, nincs arra kilátás, hogy a szálló por, illetve levegőbe jutó anyagok kellemetlen, illetve akár egészségre káros hatása, továbbá a közelben lakók számára a zajártalom minden kétséget kizáróan csökkenjen, mivel az UTWS technológiával együtt kapacitás bővítésére kért engedélyt a gyár.

A korszerűnek minősített technológia alkalmazása mellett a faaprítók, forgács depónia »hegyek« bármilyen levegőből készült felvételeken, illetve szemmel láthatóan a sportpálya és a lakóingatlanok mellett magasodnak. A kiporzás megakadályozása sürgető feladat.” 

Megállíthatatlan terjeszkedés

A kormány számára fontos a FALCO támogatása. 2021 év elején jelentette be Szijjártó Péter, hogy a magyar kormány 1,2 milliárddal támogatja a gyár 8,2 milliárdos fejlesztéseit. Az erről szóló rendezvényen Novák Tibor cégvezető köszönte meg a támogatást, amire nem először került sor. A cég 2007 óta 49 milliárd forintot költött fejlesztésekre, ugyanis a cégvezető szerint a falemezgyártás rendkívül tőkeigényes iparág, és „könnyen kieshet a piacról az, aki lemarad” – olvasható a nyugat.hu tavaly év eleji beszámolójában. 

A panaszokat megfogalmazó lakók viszont úgy érzik, hogy magukra maradtak a problémáikkal, és a szombathelyi önkormányzat sem lép fel kellő hatékonysággal az érdekükben. Kerestük Nemény András polgármestert, aki 2019-ben az ellenzéki pártok támogatását élvező Éljen Szombathely! Egyesület képviseletében nyerte meg a választást. Tőle azonban nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Falco Zrt. beruházásbejelentõ sajtótájékoztatóján a minisztériumban 2021. február 1-jén. A kormány 1,2 milliárd forinttal járul hozzá a faipari termékeket gyártó cég 8,2 milliárd forintos fejlesztéséhez, amely több mint 300 alkalmazott állását tartja fenn. (forrás: Bruzák Noémi/MTI)

A körzet helyi képviselőjétől, Putz Attilától viszont megtudtuk: jól ismeri a helyiek gondjait és 2019 óta minden lakossági panaszt továbbított a FALCO felé. Szerinte a problémák forrása a legtöbb esetben a FALCÓ-nál néha fellépő üzemzavar, viszont a cég folyamatosan végez beruházásokat a kiporzás és zajterhelés csökkentése érdekében. A hivatalos városházi nyilatkozatok is arról tanúskodnak, hogy

az önkormányzat együttműködésre törekszik a gyárral, amely szerintük jó irányba halad a környezetvédelem terén.

A panaszosok azonban nem így gondolják. „Romló egészségi állapotunkat és a rendszeresen brutális zajjal megkeserített életünket, valamint alapjogaink súlyos sérelmét tekintve is sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elmúlt tíz esztendőben tovább romlott a helyzet” – olvasható egy 2021-es panaszlevélben.

A FALCO ugyanakkor további bővítéseket tervez. Megvásárolta az ombudsmani jelentésben említett sportpályát és a gyár közelében lévő hajléktalanszállót is, s bár ezeken a telkeken fákat is ültetett, az ingatlanokat az önkormányzat ipari övezetbe sorolta át. Úgy tűnik, a gyár lassan „felfalja” a még megmaradt lakóövezetet – a helyzet megnyugtató rendezésére azonban még nem született átfogó koncepció.  

Bodnár Zsuzsa

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A FALCO szombathelyi gyára (forrás: Bodnár Zsuzsa/Átlátszó)

Ez a cikk hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében, a Partizán támogatásával készült. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.