Adatvédelmi aggályok az esztergomi polgármesterjelölt kampányoldalán

Közérdekű bejelentés érkezett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába az egyik esztergomi ellenzéki polgármesterjelölt honlapja miatt – értesült az Átlátszó. A bejelentő azt sérelmezi, hogy a Szeretgom Egyesület polgármesterjelöltjének nevével fémjelzett weboldalon olyan adatgyűjtés zajlik, amely a jelenleg hatályos GDPR előírásai szerint nem megengedett. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az ellenzék lassan húsz éve vádolja listázással a kormánypártot, de a személyes adatok gyűjtése, és esetleges politikai célú felhasználása nem csak hazai berkekben probléma: az internet, a közösségi portálok széleskörű elterjedése és használata jelentősen megnövelte az adathalászok számát, ezáltal pedig a személyes adatokkal történő visszaélés potenciálja is magasabb lett. Éppen ezért vezette be minden uniós tagállam, így 2018-ban hazánk is az úgynevezett Általános Adatvédelmi Rendeletet (General Data Protection Regulation), közismertebb nevén a GDPR-t.

Arról, hogy mi a furcsa nevű regula célja és lényege, már tavalyi bevezetésekor beszámoltunk:

Milliárdos károkat okozhatott a GDPR-pánik, pedig messze nincs még vége

Ha valaha szobrot emelünk a 2018-as Nagy Adatvédelmi Pániknak, akkor azon a főalak alighanem egy GDPR-szakértő lesz, aki éppen gap analízis elvégzését és incidenskezelési protokoll kiadását javasolja egy áfás számlát szökőévente kiállító őstermelőnek.

Esztergom azonban már a listázás tekintetében is megelőzte korát: az akkori polgármester, a fideszes Meggyes Tamás és csapata már 2008-ban létrehozta a maga adatbázisát, mely ugyan nem Meggyes választóit, hanem “csak” az ellenlábasait tartalmazta, de elvében nem állt messze az említettektől. Az ügyről akkor – mint érintett, és mint prominens helyi hírportál – a szeretgom.hu nevű internetes platform igen részletesen értekezett.

A Szeretgom ma már túlnőtt akkori önmagán, egyesületté formálódott, és idén – az oldal tulajdonosával, Cserép Jánossal az élén – elindult az önkormányzati választásokon.

„Nem a Fidesz az ellenfelünk ezen a választáson, hanem a közöny” – Cserép János, az esztergomi ellenzék közös polgármesterjelöltje

Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Az ellenzék közös polgármesterjelöltet indít Esztergomban az őszi önkormányzati választáson. Cserép János vállalkozót jól ismerik a városban, ő üzemelteti az egyik helyi hírportált, a Szeretgomot. Interjú. Székesfehérvár, Miskolc, Szigetvár, Eger, Pécs, Baja, Orosháza, Komló és Szombathely után Esztergom is bejelentette, hogy az ellenzéknek sikerült megállapodnia egy közös polgármesterjelölt állításában.

Cserép maga is többször megszólalt már a Fidesz listázásával kapcsolatban, idén augusztusban például így írt a jelenségről:

„A Fidesz két eszközből dolgozik a választásokon:

1, Az egyik, hogy elvigyék szavazni a saját szavazóikat. Ehhez ott vannak a Kubatov – listák, sokat próbált módszerek, fizetett emberek.

2, A másik, hogy az ellenzéki szavazókat otthon tartsák, és ne menjenek el szavazni. Higgyék azt, hogy nem nyerhet az ellenzék, higgyék azt, hogy egymással civakodnak a szereplők, a szavazók féljenek a változástól, féljenek a cselekvéstől.”

Éppen ezért meglepő, hogy a Cserép János oldalán található kérdőív több ponton is potenciális lehetőséget teremt arra, hogy a válaszadókról olyan lista készüljön, mely a politikai nézeteik alapján kategorizálja őket.

Sem a GDPR szerinti kötelező adatvédelmi tájékoztató, sem pedig a tájékoztató elfogadásáról tett beleegyező nyilatkozat nem szerepel az oldalon.

A GDPR-ban meghatározott alapfogalmak értelmében személyes adatnak minősül: „azonosított vagy azonosítható természetes személyre (Érintett) vonatkozó bármely információ. Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.”

Az uniós rendelet 9. cikke értelmében pedig különleges személyes adat: „a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok.”

A GDPR értelmében ezen adatok kezelése – az érintett kifejezett hozzájárulása nélkül – tilos. A cikkely 2. bekezdésének d) pontja értelmében a különleges személyes adat csak akkor kezelhető, ha „az adatkezelés valamely politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti célú alapítvány, egyesület vagy bármely más nonprofit szervezet megfelelő garanciák mellett végzett jogszerű tevékenysége keretében történik, azzal a feltétellel, hogy az adatkezelés kizárólag az ilyen szerv jelenlegi vagy volt tagjaira, vagy olyan személyekre vonatkozik, akik a szervezettel rendszeres kapcsolatban állnak a szervezet céljaihoz kapcsolódóan, és hogy a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül nem teszik hozzáférhetővé a szervezeten kívüli személyek számára.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – mint azt a legtöbb internetes oldal esetében tapasztalhatja is a felhasználó – a weboldal üzemeltetője köteles az oldal látogatói részére biztosítani az adatkezelési tájékoztatót, melynek ismerete és elfogadása után adhatja meg személyes adatait a delikvens – de akár meg is tagadhatja azt.

Se adatvédelmi tájékoztató, se belegyező nyilatkozat

A mulasztást tovább súlyosbítja az a tény, hogy a kért személyes adat egy olyan kérdőív végén, ám annak szerves részeként szerepel, mely direkt politikai véleményt kérdez. Így tehát – az email-cím megadásával – olyan információk rendelhetők hozzá a személyhez, mely annak politikai nézeteit tárja fel, ezzel pedig potenciális lehetőséget biztosít egy, a Kubatov-listához hasonló adatbázis készítésére.

Mivel a GDPR értelmében az email cím is személyes adatnak minősül, ezért a cserepjanos.hu oldal üzemeltetője helyesebben tette volna, ha tájékoztat és a tájékoztatót elfogadtatja mindenkivel, aki a kérdőív végén úgy dönt, hogy a kérésnek eleget téve megadja az email-címét – így gondolja az a bejelentő, aki információink szerint erre a napokban fel is hívta az alapjogi ombudsman hivatalának figyelmét.

Az oldal további érdekessége, hogy – bár a tartalmi elemek alapján – az url-ben megjelölt polgármesterjelölt saját weblapjának tűnik, erre a nyilvánvaló név (cserepjanos.hu), kép (az oldal hátterében a polgármesterjelölt tisztán látható) és tartalmi (minden bejegyzés E/1-ben íródott, ezáltal úgy tűnik, mintha maga Cserép maga írta volna a bejegyzéseket) azonosságon kívül semmi nem utal, ugyanis az adatvédelmi tájékoztatóhoz hasonlóan impresszum sem szerepel sehol.

Kérdésünkre a polgármester-jelölt megerősítette, hogy a domain-nek ő a tulajdonosa, de augusztus óta kvázi használaton kívül van, novemberben pedig le is jár (addigra persze kiderül, ki lesz Esztergom polgármestere). Cserép magyarázata szerint a netes “konzultáció” során birtokukba jutott adatokat a kampányát segítő “programíró csoport” tagjai kapták meg anonimizálva, személyes adatok nélkül. Az e-mail címet opcionálisan kérték, és a kampány során történő tájékoztatásra használták volna – de nem tették. Ezen kívül semmilyen más adatot nem rögzítettek elmondása szerint.

Faragó Priszcilla

Címlapkép: Az esztergomi Bazilika (fotó: Pixabay.com)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!