Nyílt levelet írtak egy alapítványi iskola végzős diákjai a köznevelési államtitkárnak és az Oktatási Akciócsoportnak. Levelükben az államtitkár által a koronavírus-járvány okán belengetett, az érettségi szervezésével kapcsolatos elemeket nehezményezik, valamint alternatív javaslatokat is kínálnak az érettségi lebonyolítására.
A Lauder Javne Iskola diákjai az idei érettségi lebonyolításért is felelős Maruzsa Zoltán államtitkárt keresték meg levelükkel, valamint az általa vezetett Oktatási Akciócsoporthoz fordultak. Mint ismeretes, az államtitkár április 9-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy ugyan végleges döntés még nem született az ügyben, de az idei érettségi járvány-kompatibilis lebonyolítására már több javaslatuk is van. Ezek között szerepel a szóbeli vizsgák eltörlése, minden olyan esetben, ahol ez nem az egyetlen vizsgázási lehetőség. Szintén elképzeléseik között szerepel, hogy a másfél méteres távolságot az érettségi vizsgák lebonyolítása során mindenkinek tartania kellene, egy helyiségben pedig maximum 10 ember tartózkodhatna egyszerre.
Az érettségi vizsgák időzítésével kapcsolatban Maruzsa azt mondta, hogy „ha a járványügyi helyzet romlik, akkor minél előbb, ha javul, akkor minél későbbre kell azokat ütemezni május-június folyamán.” Egyelőre azonban a szokásos, május első hétfőjén való kezdésre készülnek, ami idén május 4-e.
A Lauder Iskola diákjai mindezen javaslatok kapcsán fogalmaztak meg egy nyílt levelet, melyet teljes terjedelmében teszünk közzé. Végleges döntés az érettségi vizsgák ügyében a szerdai kormányülésen várható.
„Tisztelt Maruzsa Zoltán és Oktatási Akciócsoport!
Az operatív törzs április 9-ei bejelentése az érettségire készülő diákok közül sokunkban aggodalmat keltett. A járvány miatti veszélyhelyzet a végzős diákok készülését nagyban felborította, és egy alapból stresszes helyzetet – ami az érettségire felkészüléssel egyébként is jár – komoly bizonytalansággal súlyosbította. Emellett egy vizsgára úgy lehet igazán felkészülni, ha annak előre tudjuk az időpontját. Tisztában vagyunk azzal, hogy a közzétett javaslat nem jelent végleges döntést és a helyzettől függően még változhat.
Tudjuk, hogy nincs tökéletes megoldás, és minden bizonnyal sokan dolgoznak most azon, hogy megtalálják a legkevésbé rossz, kivitelezhető tervet az idei érettségi vizsgák lebonyolítására. Mi, diákok is szeretnénk ebben segíteni azzal, hogy a bennünk felmerült kérdéseket és aggodalmainkat pontokba szedve közzétesszük:
Az operatív törzs által ismertetett ajánlások és javaslatok célja, hogy minél kevesebb ember kapja el a koronavírust.
A Kormány szándéka a kijárási korlátozással, hogy kerüljük az otthonunk elhagyását és a tömeget. Ezzel szembefordulna, ha a végzős évfolyamok a vizsgán egyszerre tartózkodnának egy légtérben.
Az allergiaszezon miatt a levegőben is terjedő vírus nagyobb veszélyt jelent az egy légtérben tartózkodókra.
Mostanra tudjuk, hogy a tünetmentes fertőzöttek a legveszélyesebbek. Mivel nem biztosítható mindenki számára az előzetes vizsgálat, lehetséges, hogy tünetmentes fertőzött lesz az érettségizők között.
Hogyan lenne biztosítva így az érettségiző diákok számára a vizsga alatti biztonságos és kényelmes környezet? Hogyan lenne megoldva az iskolák folyosóján a távolság betartása a vizsga előtt, illetve szünetekben? Biztosítva lennének a diákok és tanárok számára a vizsgák ideje alatt a megfelelő védőfelszerelések?
A diákok és családjuk egészségének megőrzése a legfontosabb.
A diákok vagy a velük élő családjuk egy része kifejezetten veszélyeztetett személynek számít. (Asztmás, cukorbeteg, idős stb…)
Sok diák nem tudja megoldani az iskolába jutást saját járművel, így tömegközlekedést kellene igénybe vennie, ami veszélyes a mostani helyzetben.
Egy, a WHO által közzétett cikkben orvosok hangsúlyozták, hogy a vírus fiatalokra is veszélyes, nem csak az idősebbekre.[1]
Több gimnáziumban volt fertőzött diákról hír. Azok a diákok, akik fertőzöttek vagy kötelező karanténban vannak, hogyan fognak vizsgákat tenni?
A tanárok egészsége is veszélyben lenne, ha a javaslat szerinti módon rendeznék meg a vizsgákat.
A tanárok egészsége is veszélybe kerülne, hiszen jelen kell lenniük a vizsgák alatt.
Sok 60 év feletti tanárunk van, akik a különösen veszélyeztetett kategóriába tartoznak.
Továbbtanulás szempontjából:
A diákok nagy része a felvételi többletpontokat nyelvvizsgákból és emelt szintű érettségi vizsgákból gyűjtik össze. Ha ezeket nem rendezik meg vagy az érettségi vizsgák nem szokványos módon folynak le, egy újfajta pontrendszerre lenne szükség a felsőoktatásban, amely újfajta pontrendszer egyenlő esélyeket teremt minden felvételiző számára.
Ezen szempontok, illetve az operatív törzs javaslata alapján egy megoldást találunk megvalósíthatónak, amely figyelembe veszi a járványügyi szempontokat és egyenlő esélyeket teremt a felsőoktatásba való bekerüléshez:
A felsőoktatási felvételibe nem számító érettségi vizsgák esetén:
Eredményét váltsa ki az év végi jegy vagy az elmúlt 4 év átlaga, így ténylegesen tükrözve a diákok gimnáziumi éveinek munkáját.
Az átlagok százalékba átválthatóak lennének egységes módon, így a felvételi pontrendszerbe átszámolhatóak. (Pl. 4,5 a jegyek átlaga – 80% (jeles), 5 a jegyek átlaga – 100% (jeles), ha egy diák érdemjegyei az alábbiak: 5, 5, 5, 4, az 90%-os eredményt jelent.)
A felsőoktatási felvételibe beszámító érettségi vizsgák esetén:
Az emelt szintű írásbeliket a Kormányhivatal ne központi helyen szervezze, hanem azokat decentralizáltan, minden diák – a középszintű érettségi mintájára – a saját iskolájában írja meg. Így biztosítható lenne, hogy akár minden diák külön teremben írhassa az érettségit. A diákok védőfelszerelés nélkül írhatnák a dolgozatot, viszont megoldandó probléma lenne a beadott dolgozatok fertőtlenítése javítás előtt.
A felsőoktatási felvételibe beszámító emelt és középszintű érettségik szóbeli részét eltörölnék.
Mivel a szóbelik jellemzően jobb átlageredményt adnak, mint az írásbelik, a korábban érettségizettekkel és a jövőben ez alapján az eredmény alapján felvételizőkkel való korrekt összehasonlíthatóság érdekében az írásbeli eredményekből a következő eljárással hozzanak létre érettségi eredményt: számolják ki az elmúlt 3 évre[2] az adott tárgyból a teljes érettségi eredmény pontszámának (írásbeli + szóbeli) és az írásbelik pontszámának hányadosát, vegyék a 3 darab éves hányados mértani közepét, s ezzel szorozzák meg az írásbelin szerzett pontszámot, majd az érettségi jegyet az eredeti eljárás szerint lehet kiszámolni.
Továbbtanulás szempontjából:
A pontrendszert nem kellene megváltoztatni.
Sok diák a többletpontjait egy emelt szintű érettségivel és egy nyelvvizsgával tervezi összegyűjteni. Legyen lehetősége azoknak a diákoknak átjelentkezni emelt szintű nyelvi érettségire, akik nyelvvizsgát terveztek tenni az elkövetkezendő hónapokban, hiszen így nem vesztenék el a többletpontjaikat.
Előrehozott érettségik szempontjából:
Az operatív törzs javaslatát látjuk a legészszerűbbnek, miszerint törölnék az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő vizsgákat.
Azok érettségije, akik nem idén jelentkeznek továbbtanulni, eltolható az őszi időszakra.
Adminisztratív és operatív teendők a vizsgák lebonyolításával kapcsolatban
Nyilatkoztatni kell az érettségizőket arról, hogy a választott középszintű vizsgatárgyaikból a vizsgáik eredményét az év végi jegyek alapján kérik (felsőoktatási felvételiben nem használható sem most, sem később) vagy írásbeli vizsga alapján (felsőoktatásba beszámítható).
Nyilatkoztatni kell a diákokat arról, hogy a járvány miatt elmaradt nyelvvizsga pótlása céljából kíván-e emelt szintű érettségi vizsgát tenni.
A vizsgák előkészítése a járványügyi biztonsági szempontok maximális figyelembevételével.
Számunkra a legfontosabb, hogy sikeres érettségi vizsgákat tegyünk, hiszen négy éve erre készülünk. A mostani helyzetben azonban a vizsgák megtartása a javasolt módon veszélyes lenne számunkra és a környezetünkre is. Ezért kérjük az erről döntést hozó szakembereket, hogy a fenti érveinket, javaslatunkat is vegyék figyelembe, és a végleges döntést az idei érettségi vizsgákról így hozzák meg.
[2] A 2017-től érvényes új érettségi jogszabályoknak megfelelő vizsgák figyelembevételével.”
Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz a nyílt levélre.
Cikk szerzője: Őri Ádám
Kép forrása: MTI/Máthé Zoltán
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Megvizsgáltuk, milyen képzések tartoznak pontosan a pedagógusképzés alá, és mit üzennek az idei felvételi adatok, összehasonlítva a korábbi évek számaival.