Logikus lenne azt gondolni, hogy minden közoktatási intézményben alapvetés az iskola saját tulajdonát képező, a tanulók számára ingyenesen használható szekrény, ahova a diákok bepakolhatják a felszerelésüket és kabátjukat – mint ahogyan ilyen alap bútordarab a pad is, amit szintén ingyen használhatnak a gyerekek. Ez azonban sok helyen nincs így, ehelyett magáncégek szekrényeit lehet tanévenként kibérelni. Utánajártunk, kiktől és hogyan lehet rekeszt igényelni, és hogy egyáltalán miért van erre szükség. A tankerületek válaszából az derült ki, hogy nem ők kötnek ilyen szerződéseket. Megszólaltattuk a piacvezető céget, valamint iskolaigazgatókkal és szülőkkel is beszéltünk.
Az iskoláknak sokszor nincs pénzük saját szekrényeket vásárolni, a szülők pedig nem akarják, hogy gerincferdülést kapjon a gyerekük a rengeteg tankönyv cipelésétől, ezért természetesen szó nélkül kifizetik a bérelhető tárolók díját.
Habár a jelenség nem új keletű, a sajtó nem igazán boncolgatta eddig a kérdéskört. 2016 szeptemberében a 444 akadt rá egy szülő Facebook-bejegyzésére, amely arról szólt, hogy az iskolából hiányoznak az épület saját felszerelését képező szekrények, ehelyett egy magáncégtől lehet kis rekeszeket bérelni, nem túl rugalmas feltételekkel. Az iskolai szekrénybérlés tényének hírét az Eduline is átvette.
A jelenség mikéntjét, okait és elterjedtségét azonban nem elemezték mélyebben sem akkor, sem pedig azóta. Pedig a szekrénybérlés ma is ugyanúgy jelen van az iskolákban – sok esetben az intézmények saját tulajdonú, ingyen használható szekrényeivel ellentétben.
Internetes keresés alapján az iskolai szekrénybéreltetés területén a suliBox tűnik a piacvezető cégnek. A suliBox honlapján elérhető egy regisztrációs felület, amelyet kitöltve a szolgáltatást igénybe venni kívánó diákok igényelhetnek bérelhető szekrényt, szülői jóváhagyással. A regisztrációs formulának része egy több száz iskolanevet tartalmazó legördülő menü: a regisztráló tanulók innen tudják kiválasztani a saját intézményüket.
A regisztráció után a cég e-mailben kiküldi a befizetéshez szükséges adatokat, majd – amint a szülők elutalják a bérleti díjat – a suliBoxtól megkapják válaszlevélben a szekrény kinyitásához szükséges kódot. Ha legalább 20 tanuló jelentkezik egy intézményből, a cég kiszállítja a szekrényegységet a helyszínre. A biztonság kedvéért az iskola is kap egy főkulcsot, amivel az összes lakatot ki tudják nyitni. A cég a honlapja szerint postai úton tájékoztató űrlapokat küld a rendszerről az iskoláknak, amelyet aztán az osztályfőnökök osztanak ki a tanulóknak.
A suliBox szórólapja, amit a diákok kaptak a tanév elején (fotó: Átlátszó)
Az általános szerződési és felhasználási feltételek is letölthetők a weboldalról. Eszerint egy suliBox-rekesz ára a következő, 2023/24. tanévre 9 900 Ft: ezért nemcsak az egyéves bérleti jog jár, hanem számzáras lakat saját kóddal, állandóan hívható információs vonal és éves karbantartás is.
A rekeszek 30 cm széles, 35 cm magas, 50 cm mély, strapabíró kialakítású értékmegőrző szekrények, 1,5 mm vastag acéllemez ajtókkal és biztonsági lakatkilinccsel. A honlap szerint a szekrény lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulóknak ne kelljen egész nap cipekedniük, hiszen napközben el tudják zárni a ruháikat, tankönyveiket, személyes tárgyaikat, míg a nap végén otthagyhatják a szekrényben azokat a felszereléseket, amelyekre otthon nem lesz szükségük.
A kényelem és a praktikum mellett a honlap felhívja a figyelmet a rekeszhasználat egészségügyi (gerinckímélő) és neveléssel kapcsolatos (felelősségvállalás a személyes tárgyakért) pozitív hatásaira is. A suliBox a diákoknak szóló előnyök mellett a weboldalán összegyűjtötte azt is, hogy szolgáltatásuk az iskolák számára milyen előnyöket biztosít: nagyobb rend lesz a folyosókon, kevesebb holmi tűnik el, nem kell foglalkozni a szekrények karbantartásával, illetve a meglévő forrásokat (ha vannak – a szerk.) más célokra lehet átcsoportosítani.
suliBox-szekrények egy iskolában (fotó: suliBox/Facebook)
A suliBox egyébként a székesfehérvári székhelyű, 1998-as bejegyzésű metaloBox Kft. egyik üzletága. A társaság tulajdonosa egy gárdonyi nő és férfi, Majorné Denke Anett és Major Péter. Ők a 20-as éveik közepén alapították a cégnek, melynek az Aba településen lévő lakcímmel rendelkező Tömör Imrénével együtt ügyvezetői is.
A metaloBox Kft. az iskolákba szállított értékmegőrző szekrényeken felül öltözőszekrények, öltözőpadok, munkapadok, nagy teherbírású tárolószekrények, dobozos tárolószekrények, klasszikus irattároló szekrények, irodai polcok és étkezőszekrények kihelyezésével is foglalkozik, többek között öltözőszekrény-bérlet formációban is. Öndefiníciójuk szerint: „ha Magyarországon öltözőszekrényről van szó, akkor a legtöbb cégnek mi jutunk elsőként eszébe.”
Referenciáik között megtalálhatók az iskolák mellett ipari létesítmények, műhelyek, fitnesztermek és uszodák. Többek között olyan közismert cégek és intézmények is, mint az Audi, a Bonduelle, az Erste Bank, a Mercedes, a Hell és a Shell, valamint a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Szent Gellért, Palatinus és Rudas Gyógyfürdő.
Fut is szépen a cég szekere: 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban is 4,5 milliárd forint körül alakult az éves nettó árbevétele, az adózott eredménye pedig mindhárom esztendőben nagyjából 1,5 milliárd forint volt. 2021-ben 5,1 milliárdra nőtt az árbevétel és 2 milliárdra a profit, 2022-ben pedig már
6,3 milliárd forint volt a cég forgalma, amiből 2,9 milliárd lett a haszon.
Hogy ezek milyen hatalmas összegek, azt nagyon jól mutatja egy egyszerű példa. A metaloBox Kft.-nek ugyanis a beszámolója szerint van egy csomó leányvállalata: egy itthon (König Kasten Kft.), kettő Romániában, egy-egy pedig Ausztriában, Boszniában, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Macedóniában (ez 2022. március végén megszűnt), Montenegróban, Németországban, Szerbiában és Szlovéniában.
A Metalobox nevet viselő 13 külföldi, és 1 magyar leányvállalat pedig együttesen ért el tavaly 1,7 milliárd forint árbevételt. Az pedig kevesebb, mint az anyacég forgalmának harmada és profitjának a fele.
Megkerestük a céget is az iskolai szekrénybéreltetés témájában. Egyrészt kíváncsiak voltunk arra, hogyan született meg a suliBox üzletág ötlete, hogyan veszik fel a kapcsolatot iskolákkal, és hogyan alakul a szolgáltatás országos lefedettsége. Kérdéseinkre a cég az alábbi válaszokat adta:
„Külföldi mintán láttuk a sikerét, és azt gondoltuk, hogy megpróbáljuk Magyarországon is. Az egész országban vannak suliBox-os iskoláink, mind a 19 megyében jelen vagyunk, Budapesten 19 kerületben, de pontos számot nem áll módunkban kiadni. Iskolákkal úgy kerülünk kapcsolatba, hogy felhívjuk őket telefonon. Mindkét féllel kötünk szerződést (a szülővel és az iskolával is), nincs közvetítő.”
suliBox-szekrények egy iskolában (fotó: suliBox/Facebook)
Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy a metaloBox Kft.-nek pontosan mekkora bevétele származik a suliBox üzletágból, azonban ezt az információt nem adta ki a cég, mint ahogyan az idei, lassan véget érő tanévben bérelt szekrények pontos számát sem.
A Sulibox nem az egyetlen vállalkozás, akik iskolai szekrények bérbeadásával foglalkoznak. A SuliKirály Bt.-t is megkerestük e-mailben, azonban ez a cég nem reagált a megkeresésünkre. Honlapjuk alapján szintén egy online regisztrációs formula kitöltésével lehet tőlük bérelhető szekrényt igényelni, azonban az iskolákat tartalmazó legördülő menüben csak három budapesti intézmény érhető el (egy gimnázium, egy szakgimnázium és egy általános iskola), így vélhetően ez a cég megközelítőleg sem rendelkezik olyan országos lefedettséggel, mint a Sulibox.
A Sulikirály 15 rekeszes iskolai értékmegőrző szekrényegységeket szállít ki az iskolákba, a szülők pedig 8 000 Ft/tanév áron vehetik igénybe a szolgáltatást. És hogy igénybe is vegyék, azt a szülőket és a diákokat egyaránt megszólító internetes felülettel próbálják elérni: a zárható saját szekrény az elhagyott, elveszett, ellopott mobiltelefonok, sőt gyógyszerek ellenszere a honlap szerint. A diákokhoz pedig így szól a felület: „Eleged van a holmid cipeléséből? Havi egy hamburger áráért azt zársz bele, amit akarsz!”
A felhasználási feltételek egyébként átláthatóak és egyszerűek: egy tanévre szóló bérleti díj befizetése lehetséges (csekken, utalással és személyesen egyaránt), amelynek visszatérítésére nincs mód, azonban ha a tanuló rendeltetésszerűen használja a szekrényt, olyan nagy probléma nem is történhet. Ha mégis beüt valamilyen krach – például beletörik a kulcs a zárba vagy megsérül a rekesz ajtaja –, a honlap ezekre az eshetőségekre is kínál válaszokat.
A magáncégektől bérelhető szekrényeken kívül két másfajta opció is létezik. Az egyik, néhány tanévvel korábbi esetben a veresegyházi önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezetétől volt lehetősége a szülőknek szekrényt bérelni gyermekük számára egy Pest megyei általános iskolában.
A másik megoldást pedig egy neve elhallgatását kérő szülőtől ismertük meg: egy szintén Pest megyei általános iskolában egy alapvetően diákmunka-közvetítéssel foglalkozó iskolaszövetkezettől, a Jobb Kezek Iskolaszövetkezettől lehet bérszekrényeket igénybe venni. A szülők a szerződési feltételek megismerése, a bérleti szerződés aláírása és az egy tanévre szóló 5 000 forintos bérleti díjnak a szövetkezet részére történő elutalása után válnak bérlővé. Az erről beszámoló szülő az alábbiakat mondta még el az Átlátszó Oktatásnak:
„A régi szekrény nem volt zárható, romokban volt. A fenntartó semmi pénzt nem adott ezeknek a régi szekrényeknek a modernizálására. Más megoldás nem volt, mint bérelni. A Krétában jött az igazgatói levél a szekrénybérlési lehetőség ajánlásáról, illetve a szerződés is egyben csatolmányban. Az utalás után pár nappal birtokba is vehette a gyerek a szekrényt.”
Egy diák iskolatáskájába pakolja új tankönyveit a Gyáli Bartók Béla Általános Iskolában 2018. augusztus 29-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Első körben az Oktatási Hivatalt és a Klebelsberg Központot kerestük meg közérdekű adatigényléssel a tankerületenként bérelhető szekrények számával és a suliBoxos szerződésekkel kapcsolatban. Mindkét helyről azt a választ kaptuk, hogy ők nem illetékesek a kérdéskörben.
Mivel a Klebelsberg Központtól 2017. január 1. óta az önálló költségvetési szervként működő tankerületi központok vették át az intézményfenntartói feladatokat, nekik is adatigényléset adtunk be. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az adott tankerületen belül az elmúlt 5 évben, tanévekre lebontva hány iskolában bérelhettek/bérelhetnek a diákok suliBox-szekrényt, illetve hány szekrényt bérelt/bérel összesen a tankerület a metaloBoxtól az egyes tanévekben, az előző 5 évben és jelenleg. Kikértük az erre vonatkozó szerződéseket is.
A tankerületek – az Egri Tankerületi Központot és a Váci Tankerületi Központot leszámítva – reagáltak a megkeresésre, azonban mindenhonnan azt a választ kaptuk, hogy a megjelölt időszakban nem béreltek/bérelnek a metaloBox Kft.-től szekrényt, nem álltak/állnak szerződéses kapcsolatban a céggel.
Ez azonban pusztán azt jelenti, hogy a cég nem az egyébként intézményfenntartói feladatokat ellátó tankerületekkel köt szerződést. A Dunakeszi Tankerületi Központ válaszában találtunk egy érdekes adalékot, amely rámutat arra, hogy potenciálisan milyen más módon juthat egy iskola szekrényhez, ha már a tankerületek támogatásával nem tud: „Arról a lehetőségről, miszerint az intézmények bármely más módon (például alapítványi támogatás útján) hozzájutottak-e a fenti eszközökhöz, a Tankerületi Központnak nincs információja.”
A suliBox honlapján található regisztrációs űrlap részét képező, az iskolák nevét tartalmazó legördülő menüből szúrópróbaszerűen válogatva megkerestük 25 állami fenntartású iskola igazgatóját.
Az intézményeknek csak a fele reagált a felkeresésre. A jellemző válasz az volt, hogy jelenleg nem érhető el az adott iskolában bérelhető suliBox-szekrény, így nem tudnak további információt szolgáltatni. Egy budapesti gimnázium igazgatója elárulta, hogy tűzvédelmi okok miatt nem tudták kihelyezni a szekrényeket, de egyébként igény lenne rájuk. Egy jászsági középiskola vezetője pedig arról számolt be, hogy helyhiány miatt nem sikerült a szekrények elhelyezése az iskolában, de a jövőben gondolkodnak a megvalósításon.
Egy másik fővárosi intézménytől azt a visszajelzést kaptuk, hogy a korábbi tanévekben lehetett suliBox-szekrényt bérelni náluk, idén azonban már nem lehet. Egy Budapest belvárosában található iskolának pedig 11 évvel ezelőtt az önkormányzat vásárolt a metaloBoxtól saját tulajdonba szekrényeket, amelyeket azóta a diákok ingyen használhatnak.
Kérdéseinkre csupán egy soproni általános iskola igazgatója reagált részletekbe menően. Az intézményvezető elmondta, hogy korábban a suliBox kereste fel az iskolát a lehetőséggel, amely azért tetszett meg az intézménynek, mert
saját szekrények vásárlására nem lenne anyagi forrásuk.
Az igazgató elmondása szerint a felső tagozatosok épületében az osztálytermekben a suliBox-szekrényeken kívül csak fogasok és nem zárható szekrények találhatók (az alsó tagozatosok épületében vannak beépített szekrények is az osztálytermek mellett). Az iskola nem kötött külön szerződést a céggel, csak a szülők szerződnek, bár csökken az igény erre: a kezdeti időszakban 50-60%-os volt a kihasználtság, mostanra azonban már második tanéve üresen állnak a szekrények. Az intézményvezető elégedett a szekrények minőségével, bár hozzátette, hogy a gyerekeknek néha nehézséget okoz a kinyitásuk.
fotó: suliBox/Facebook
Az állami fenntartású iskolákon kívül egy budapesti alapítványi gimnázium igazgatóját is felkerestük a suliBox-szekrények kapcsán, aki elmondta, hogy iskolájában több éve érhetők el a bérelhető szekrények, habár jelenleg alacsony a kihasználtságuk. Ennek az intézménynek a tanulói speciális helyzetben vannak, mivel digitális iskoláról van szó, így sokszor elegendő egy laptopot vinniük az órákra – az intézmény vezetője szerint viszont ez nem átlagos állapot országszerte, és tankönyvek, kabát, váltócipő bepakolásához már túl kicsik lennének a rekeszek.
Az igazgató nem emlékszik arra, hogy ő mint iskolavezető kötött volna szerződést a suliBoxszal, a szülők szerződési folyamataiba pedig nem lát bele. Mivel a szülők egyébként is fizetnek tandíjat, úgy érzi, nem kérhet fix összeget pluszban szekrényvásárlásra, azonban igény szerinti bérlési lehetőségként megfelelőnek látja a suliBoxot. Elmondása szerint őt az vonzotta a szolgáltatásban, hogy az iskolának kényelmes (hiszen a szülők intézik magát a szerződéskötést, utána pedig a cég szállítja ki a boxokat), és nem utolsó szempont az – iskolára vonatkozó – ingyenesség sem.
Az iskolai szekrények bérlésének körbejárásakor természetesen nem hagyhattuk ki a szülőket sem. Az egyik megkérdezett anyukának egy olyan székesfehérvári általános iskolába jár két felső tagozatos gyereke, ahol már csak suliBox-szekrény érhető el a felsősöknek.
Kamilla – akinek nevét kérésére megváltoztattuk – szülői értekezleten, egy másik szülőtől értesült a lehetőségről, és azért érezte szükségesnek a szekrénybérlést, mert az osztálytermekben csak fogas van, ahova csak a kabátjukat tudják felakasztani a diákok. Ráadásul egy nap több teremben is van órája a gyerekeknek, így folyamatosan vinniük kellene magukkal a kabátot.
„E-mailen lehet leadni a regisztrációt, és így is kaptunk visszaigazolást a befizetésről. Az éves szekrénybérlet erre a tanévre 8 900 forint volt. Aki tud, bérel, de volt, akihez nem jutott el időben az információ, vagy később regisztrált, így már nem maradt szekrény mindenkinek. Bonyolult a szekrény nyitása, kicsik a szekrények: iskolatáska, testnevelés-felszerelés, téli kabát együtt már nehezen fér el benne.”
A szekrénybérlési szolgáltatás tehát alapvetően szükséges és hasznos, hiszen megkíméli a diákokat egy csomó felesleges cipekedéstől. A kérdés viszont az, hogy miért kell egyáltalán havi egy hamburger árát is elkölteniük iskolai szekrények bérlésére az adófizető állampolgároknak? Miért nem alapfelszereltség az iskolákban a zárható szekrény, csakúgy, mint a padok és a székek?
(A Sulikirály honlapszövegének élesítése óta egyébként valószínűleg eltelt már annyi idő, hogy mostanra a legrosszabb minőségű iskolai büfében is drágább lehet egy hamburger, mint 800 forint – a 8000 forintos éves bérleti díj ugyanis a 10 iskolai hónap számával leosztva ennyire jön ki.)
Varga Virág
Címlapkép: suliBox-szekrények egy iskolában (fotó: suliBox/Facebook)
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Szakok és egyetemek szerinti bontásban összeszámoltuk, hányan kerültek be 2023-ban az osztatlan tanárképzésre és tanári mesterképzésekre.
Megvizsgáltuk, milyen képzések tartoznak pontosan a pedagógusképzés alá, és mit üzennek az idei felvételi adatok, összehasonlítva a korábbi évek számaival.
Infografikákon ábrázoltuk, hány tanár mondott fel a tankerületekben, hol volt a legtöbb távozó tanár a tavalyi évben, és mi a helyzet az utánpótlással.
