Tavaly 1028 panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosához, többségében a közoktatás területéről

„Sok esetben azért sérülnek az oktatási szereplők jogai, mert az intézmények nem tartják be a rendelkezéseket” – olvasható az Oktatási Jogok Biztosának 2022-es jelentésében, amely a 2021-es évhez hasonlóan súlyos jogsértésekről is beszámol. Előkerül benne a fizikai és verbális bántalmazás, az emberi méltóság megsértése, a sajátos nevelési igényű tanulók nehéz helyzete, valamint a pedagógushiány is.

Az Oktatási Jogok Biztosához írásbeli beadvánnyal fordulhatnak az oktatás szereplői, ha megítélésük szerint jogaikat sérelem érte, vagy azokra nézve sérelem közvetlen veszélye áll fenn. A Biztoshoz abban az esetben fordulhatnak a panaszosok, ha a rendelkezésükre álló összes jogorvoslati fórumot kimerítették. A 2022-es jelentés alapján az látszik, hogy valamivel kevesebben éltek ezzel a lehetőséggel, mint egy évvel korábban, de még így is meghaladja az ezret a panaszok száma.

2022-ben összesen 1028 panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosához, melyből 663 a közoktatás területéről, közel feleannyi pedig a felsőoktatásból. A szakképzésből és egyéb oktatási területekről jóval kevesebb, mindössze 63 panasz futott be a Biztoshoz. Az 1028 panaszból 510 esetben maguk a tanulók/hallgatók nyújtották be észrevételeiket, kifogásaikat. Közel 300 esetben a szülők éltek ezzel a lehetőséggel, 151 alkalommal pedig a pedagógusok keresték fel a Biztost.

Idén is sok panasz érkezett bántalmazásokról

Az Alaptörvény kimondja, hogy az emberi méltósághoz való jog mindenkit megillető alapjog, valamint rögzíti annak sérthetetlenségét is. A Biztoshoz azonban több esetben is érkezett olyan panasz, amely alapján az oktatás valamely szereplőjének tekintetében ez az alapjog sérült. Több panasz érkezett például megalázó bánásmódról, engedély nélkül elkészített hangfelvételről, atrocitásról. Több szülő élt panasszal amiatt, hogy a pedagógus a gyermeket társai előtt megalázta, debilnek, ösztönlénynek nevezte, sértegette a tanulót és családját, kizárta az osztályprogramból. Az óvodai nevelés kapcsán gyakori panasz volt, hogy a pedagógus lelki terrorban tartott egy vagy több gyermeket.

A beszámoló szerint „előfordult olyan eset, ahol már tankerületi vizsgálat volt folyamatban családsegítő bevonásával az iskolában történt abúzus miatt.” Gyakori volt gyermekek kiközösítése, a pszichés nyomásgyakorlás, a fizikai bántalmazás, rugdosás, de előfordult szexuális dolgokra való kényszerítés is.

A diák- és tanártüntetésekről is megvan a Biztos állásfoglalása

A Biztos beszámolójában kitért az elmúlt időszak tanár- és diáktüntetéseire is. A beszámolóban kifejtette, hogy senkit nem érhet hátrány politikai meggyőződésének kinyilvánítása miatt, így jogsértő például, ha a tanulót, pedagógust listázzák, vagy nyilvánosságra hozzák, hogy részt vett egy tüntetésen.

Nem így gondolta mindezt korábban annak a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnáziumnak az igazgatója, aki adatokat gyűjtött és jegyzőkönyvet vett fel a végzős diákok sztrájkkal kapcsolatos nézeteiről. Az ügyben végül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 300 ezer forintos büntetést szabott ki a kéttannyelvű gimnáziumra.

Nem szólhat bele az iskola a diákok öltözködésébe

Több panasz is érkezett a Biztoshoz azzal kapcsolatban, hogy az iskola házirendben kívánja szabályozni a tanulók öltözködését, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a diákok bizonyos testrészei „megmutatásra kerüljenek”. Az Oktatási Jogok Biztosa szerint „a tanulók külső megjelenésére, viseletére vonatkozó kérdésekbe az iskola nem avatkozhat be, ez a tanulók személyiségi jogainak csorbítása lenne. Így jogszerűtlen, ha az öltözködési szabályok célja esztétikai követelmények, ízlésbeli elvárások kikényszerítése.”

Ennek ellenére volt rá precedens, hogy az igazgató, bár írásban nem rögzítette az öltözködésre vonatkozó elvárásait, a szülői munkaközösség tudtára adta, hogy ha nem működnek együtt, „lesznek olyan tanárok, akik nem fogják jó szemmel nézni a kirívó diákokat, és ez megjelenhet az osztályzatokban vagy a tanulók elbírálásában is.”

Értékelés, puskázás

A hivatalhoz szinte minden évben érkezik panasz a tanulók, diákok teljesítményének értékelése kapcsán. Idén a panaszok többségéből az derült ki, hogy több alkalommal is előfordult, hogy a pedagógus visszamenőleg írt át érdemjegyet rosszabbra. Ezek a panaszok leginkább tanulóktól és szülőktől érkeztek, de előfordult olyan is, amikor maga a pedagógus fordult a Biztoshoz, annak tisztázása érdekében, hogy a puskázást lehet-e szankcionálni. Ugyan a puskázás tiltása kifejezetten egyik törvényben sincs rögzítve, a jogtalan előnyszerzés viszont igen, amely egyes esetekben a vizsgázásból való kizárás lehetőségét is magában foglalja. A Biztos szerint nem jelenti az oktatási jogok sérelmét az, ha valaki puskázás miatt kap elégtelen osztályzatot.

„Többször előfordult, hogy a gyermekekkel nincsenek felügyelők, és balesetek történnek”

A köznevelési törvény szerint miután a diák beérkezik az iskolába, az iskola felel a testi épségéért is mindaddig, amíg a diák a tanórái után el nem hagyja az intézményt. „Egy fogyatékossággal élő tanuló édesanyja azzal a panasszal fordult a Biztoshoz, hogy gyermekét három alkalommal érte baleset az intézményben, azonban az esetek közül csak egyszer értesítették őt. A másik esetben csak a tanítás után látta, hogy baleset történt, szétrepedt szájjal adták át neki a gyermeket. Amikor kérdőre vonta a nevelőt, az azt mondta, hogy sajnos többször előfordult, hogy a gyermekekkel nincsenek felügyelők és balesetek történnek.”

A tanárhiány mellett a szülőkre háruló pluszfeladatok is szóba kerülnek a jelentésben. Egy szülő az iskolakezdéskor listát kapott a pedagógusoktól, hogy miket kell a szülőknek megvásárolni és azt az iskolába beadni. A listán szerepelt folyékony szappan, wc papír, szalvéta. Az első szülői értekezleten 1000 Ft-ot kértek gyermekenként fénymásoló papírra, a későbbiekben pedig jelezték, hogy az osztálypénzből szeretne az osztályfőnök partvist vásárolni.

A probléma nem egyedi: tavaly novemberben megírtuk, hogy a legtöbb iskolában szülői segítség szükséges olyan alapvető dolgok beszerzéséhez, mint a wc papír, a papírzsebkendő, vagy épp a fénymásolópapír, de sok helyen a felújítás is a tanulók szüleire hárul.

Nehezen küzd meg az oktatási rendszer az SNI és a BTMN gyerekekkel

A sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók jogainak érvényesülése gyakran ütközik akadályba, információ és jogi tájékozottság hiányában az érintettek gyakran nem tudnak érvényt szerezni jogaiknak. Sok esetben a szülők azért élnek panasszal, mert az iskola nem veszi figyelembe a szakértői véleményben foglalt javaslatokat, és így az előírt fejlesztések mellett a kedvezmények sem biztosítottak a tanulók számára. Jogsérelem gyanúja merült fel például annak a gyermeknek az ügyében, akinek úgy biztosították a fejlesztést, hogy a tanórákról kivitték, így azokon nem tudott részt venni. Egy másik szülőt arra kötelezett az intézmény, hogy 12 óra után vigye haza a gyermekét, ezzel ellehetetlenítve a szülő teljes munkaidős munkavállalását.

A sajátos nevelési igényű gyermekek kompetenciamérése is előkerült a jelentésben. Az SNI gyerekek szakértői vélemény alapján a dolgozatoknál hosszabb felkészülési időre jogosultak, illetve szóban kérhetők számon magyar irodalom és nyelvtan tantárgyakból. Egy szülő beadványában azt sérelmezte, hogy a kompetenciamérés során gyermekének ugyanazokat a feladatokat, ugyanannyi idő alatt kellett teljesítenie, mint a nem sajátos nevelési igényű társainak. A szülő megítélése szerint a probléma gyökere a vizsga koncepcionális kialakításában van. Vannak ugyanis olyan SNI gyerekek, akiknek a kompetenciamérés nem kötelező, másoknak viszont igen, ám a kedvezményeket nem vehették igénybe. A Biztos, ellentmondva az Oktatási Hivatalnak, a sérelmezett helyzet rendezését kezdeményezte.

A felsőoktatás területéről is érkeztek panaszok

A felsőoktatásból legtöbbször az érettségi vizsgával, a felvételi eljárással és a tanulmányi kötelezettséggel kapcsolatos panaszok érkeznek a biztoshoz. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke a látássérült érettségizőket évek óta érintő problémafelvetéssel kereste meg a hivatalt. A megkeresés szerint az érettségin a fogyatékosság okán igénybe vehető egyes könnyítések esetén az érintett tárgy vizsgája után nem számítható érettségi pont, így az a felvételin sem vehető figyelembe. A tavalyi évtől kezdve azonban a fogyatékossággal élő jelentkezők részére abban az esetben is számítható érettségi pont, amennyiben a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolták az érettségi során.

Egy panaszos azért fordult a hivatalhoz, mert nem fogadták el a külföldön megszerzett érettségi bizonyítványát, így a felvételi eljárás során nulla pontot rögzítettek a rendszerben. A Biztos jelzésére az Oktatási Hivatal kivizsgálta a panaszt és megállapította, hogy adminisztrációs hiba folytán a jelentkező külföldi érettségi bizonyítványa elutasításra került annak ellenére, hogy azt a központi felvételi rendszerbe 2022. július 7-én benyújtotta. Az adminisztrációs hiba egyik okozója az volt, hogy olyan dokumentumokat is benyújtott a jelentkező, amelyek szükségtelenek a felvételi eljárásban. A Hivatal végül a besorolási határozatot módosította.

Több panasz is érkezett a tanulmányok finanszírozása, valamint az ösztöndíjak kifizetésével, igénylésével kapcsolatban. Volt olyan hallgató, aki azt sérelmezte, hogy a felsőoktatási intézmény ösztöndíjas képzésről önköltséges képzésre sorolta át, és akadt olyan hallgató is, aki arról írt panaszlevelében, hogy a szociális ösztöndíj iránti kérelmét elutasította az egyetem.

Szabó-Gödri Rita

Címlapkép: Tanterem a XVIII. kerületi Gulner Gyula Általános Iskola új épületszárnyában az avatás napján, 2023. augusztus 21-én. Forrás: MTI/Balogh Zoltán.