Plagizálta két könyvfejezetét a Corvinus dékánja, Paprika Zita

Legalább felét emelte át szó szerint az általa írt fejezeteinek Paprika Zita Döntéselmélet című könyvében egy másik szerző korábbi művéből. A Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának dékánja által írt könyvrészletet korábbi mentorának tankönyvéből ollózta át, ahogy ezt egy vizsgálat is megállapította.

Dr. Paprika Zita, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának dékánja, 2002-ben és 2005-ben jelentette meg Döntéselmélet című könyvét, mely közel 600 oldalban kíván átfogó bemutatást nyújtani a címében jelzett témához.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A könyvben azonban legalább 75 oldal szinte teljesen megegyezik a téma 2010-ben elhunyt tekintélye, Kindler József 1991-es Fejezetek a döntéselméletből című könyvével.

Paprika a könyv egyéb részeiben megfelelő módon hivatkozik, és egy, a könyv elején tett megjegyzésében hivatkozik arra, hogy a plágium alapjául szolgáló művet ismeri, azt felhasználta. A szövegtörzsben és az átvett ábrák esetén azonban nem jelzi, hogy egész bekezdések, fejezetek származnak Kindler tollából. A tudományos életben aktív dékánról nehéz elképzelni, hogy ne lenne tisztában a szabályos hivatkozási rendszerrel, kiváltképp annak tekintetében, hogy a nyolcvanas évek óta publikál, és a könyv megjelenése után négy évvel már doktori fokozatot is szereztek a keze alatt, továbbá más szerzők esetében szabályosan hivatkozik. A történetben felettébb érdekes, hogy Kindler 2002-ben (és 2005-ben is) még élt, egy tanszéken dolgoztak, és kimondottan az elsők között volt, akik olvasták a könyvet. Kérdés, hogy miért nem jelezte a problémát Paprikának. Az eset Kindler tudomásától függetlenül plágiumnak számít, ahogy erre egy áprilisi vizsgálat összefoglalója is rámutat.

„A tényfeltáró munka alapján megállapítható, hogy Paprika könyvének 84. oldalig tartó részeiben, hol szó szerint, hol átfogalmazva (rövidítve, egyszerűsítve, etc.), de lényegét tekintve szöveg-azonos a felhasznált irodalomként megjelölt forrással. A vonatkozó fejezetekben ugyanakkor határozottan nem azonosítható, hogy a Kindlertől (1-39. oldalig) származó egyes részek melyik szakirodalomként megjelölt forrásmunkából származnak továbbá milyen terjedelemben kerültek átvételre.

Ugyan Paprika könyve elején az „egyes fejezetek szerzői” kezdetű résznél szerényen – csillagozva – megjegyzi, hogy „A problémamegoldás elmélete” és a „Döntéselméleti felfogásmódok, irányzatok” című fejezet „Kindler József kéziratának felhasználásával készült”, ugyanakkor ez tudományos szempontból nem tekinthető szabályszerű hivatkozásnak. Az a plágium gyanúját legalábbis felveti.” (Vizsgálati összefoglaló, 3. oldal)

Paprika Zita (j). forrás: youtube.com

Példák a plágiumra

A könyv első 70-80 oldala lényegében szövegazonos átemelés Kindler művéből. A tankönyvnek szánt mű több szerzővel rendelkezik, fejezetenként jelölve, így felmerül a kérdés: ha Paprika átemelte Kindler korábbi írását, miért magát tünteti fel szerzőként, miért nem Kindlert?

A vizsgálati összefoglalóban feltüntetett szövegegyezés példái

A vizsgálati összefoglaló innen érhető el.

A magyar tudományos életben nem újdonság elismert személyek plágiumára bukkanni: Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy doktori disszertációjának több, mint felét ollózta össze internetes újságcikkekből és a szakirodalom néhány eleméből. A Debreceni Egyetem szemet hunyt a plágium felett, a fokozatot nem vonta vissza, és kifejezetten sokáig titkolózott a vizsgálati dokumentumokról. Később kiderült, hogy Isaszegi 2015-ös könyvének negyede is más szerzők munkája valójában.

Paprika szerint inkább tartsuk tiszteletben Kindler emlékét

Megkérdeztük Paprika Zitát is az esetről. Válaszában arra kért minket, hogy tartsuk tiszteletben Kindler emlékét, és kíméljük meg az érintetteket az alaptalan vádaskodásoktól.

„Gondolom azt Ön sem tartja életszerűnek, hogy a Tanár úr egyetértése nélkül használtam fel korábbi közös munkánk részleteit, majd felkértem lektornak. Lektorként tökéletesen tisztában volt a két mű összefüggésével, és semmiféle aggály nem merült fel benne sem akkor, sem később.” (Válasz Paprika Zitától)

Paprika válaszában korábbi közös munkájukra hivatkozik, ennek ellenére nincs feltüntetve Kindler 1991-es forrásművében társszerzőként.. A szabálytalan hivatkozással Paprika saját szellemi termékének állította be a könyv általa írt négy fejezetéből az első kettőt, ezzel pedig plágiumot követett el, függetlenül Kindler hozzájárulásától.

A Paprika által magáénak vallott négy fejezet 149 oldalt tesz ki a könyvben, ebből a vizsgálati jelentés szerint legalább 75 oldalnyi, vagyis a fele lett szabálytalanul felhasználva.

Kis György Márk