Török Márkot, a szegedi HÖK-vezért idéztetjük a bíróságra

Beperelt minket a Szegedi Tudományegyetem, mert egy cikk címében szerintük azt írtuk, hogy csaltak a szegedi HÖK-választáson. Aztán a perben olyan iratok kerültek elő, amik bizonyítják, hogy tényleg csaltak. Januárban maga Török Márk, a szegedi egyetemi HÖK-öt tíz éve vezető főfőnök fog tanúskodni, aztán lassan ítélet is születhet. A keddi tárgyaláson remekelt az egyetem ügyvédje. Január 15-én te is találkozhatsz Török Márkkal a Szegedi Törvényszéken, mit kérdeznél?

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Csalnak-e még a szegedi HÖK-választáson? – tette fel a kérdést az áprilisban az Átlátszó Oktatáson megjelent cikk címe. Az írás szerint nem biztos, hogy a HÖK-választásokon csalnak, de hogy nagyon könnyű csalni, az biztos:

• a szavazóurnán akkora lyuk van, amin egy ember keze simán befér,

• ezt az urnát éjjelente a HÖK-irodán tárolják,

• az urna lezárását csak HÖK-ös pecséttel tanúsítják

Először Török Márk személyesen perelt be minket a cikk miatt, mondván megsértettük a jó hírnevét. A bíróság hamar lesöpörte a 10 éves HÖK-elnöki jubileumot ünneplő Török keresetét, mert a cikkben még csak utalás szintjén sem volt szó a HÖK-vezérről. Mivel a cikk nem róla szólt, a bíró szerint pert sem indíthatott miatta. Erre amúgy a HÖK, vagy az egyetem jogosult.

Második körben az SZTE perelt a cikk miatt. Az egyetem szerint a cikk címe volt problémás, hiszen az, hogy „csalnak-e még”, azt jelenti, hogy korábban csaltak. Mi azzal érveltünk, hogy a cikk egészét olvasva nyilvánvaló, hogy nem erre gondoltunk, hanem a korábbi évekkel vetettük össze a tavalyi választások lebonyolítását, és arra jutottunk, hogy nagyon könnyű csalni. A bíróság ebben a kérdésben az egyetemmel értett egyet, úgyhogy azt mondta: bizonyítsuk be, hogy korábban valaha csaltak a szegedi HÖK-választáson.

Nekiláttunk bújni az újságcikkeket és egyetemi iratokat, és a több nagyon furcsa ügy között találtunk egyet, amiről még bírósági döntés is volt. 2011-ben a Természettudományi és Informatikai Karon ketten (Juhász Tamás Imre és Kardos Bence) úgy indultak a választáson, hogy nem voltak hallgatók a karon. Juhász és Kardos bölcsészkari hallgatók voltak, földrajz minorral, de a választáson való induláskor csak azt tüntették fel, hogy „földrajz szak”. Ez a rektor szerint (és szerintünk is) alkalmas volt arra, hogy megtévessze a választókat, hiszen egy valódi földrajz szakos hallgató azt hihette, hogy a saját szakjára járó embert szavaz meg HÖK-képviselőnek, miközben nem erről volt szó.

Részlet a választási eredményeket közlő táblázatból. Látszik, hogy Juhász Tamás Imre és Kardos Bence neve mellett a “Földrajz” szerepel szakmegjelölésként.

A rektor ezért megsemmisítette a választás eredményét, hiszen olyan hallgatók indultak a választáson, akiknek nem volt erre joga. Ráadásul csak a minor szakot tüntették fel, ami még meg is téveszthette a választókat. A HÖK megtámadta a rektor döntését a bíróságon, de a bíró jóváhagyta a rektor döntését és kimondta: szabálytalan volt a két említett történelem szakos jelölt indulása a  TTIK-s választáson földrajz szakosként.

Juhász Tamás Imre 2009 és 2011 között a BTK HÖK képviselője volt, 2011-ben indult először TTIK HÖK választásán, ahol azóta is minden évben, Török Márk jelölése alapján, kari HÖK elnöknek választják. Igaz, az eset után felvételizett a kar Földrajz BSc szakára. (Az ügy iratait itt lehet elolvasni.)

Szerintünk minderre lehet azt mondani egy újságcikkben, hogy csalás. Hiszen a szabályokat megszegve indult két ember a választáson, ráadásul még a választókat is megtéveszthették azzal, hogy a valódi szakjuk nem volt felírva a nyilvántartásba vételi lapra.

Én mondom, tehát úgy van!

Az egyetem ügyvédje, F. Fekete Zoltán a tárgyaláson zseniális érvelést adott elő: mivel a rektor sosem mondta, hogy csalás miatt semmisítette meg a választási eredményt, ezért nem is volt csalás. De ki is a felperes az ügyben? Hát az egyetem, amit a rektor vezet!

Tehát az érvelés szerint, mivel ők sosem mondták, hogy csalásról lenne szó, ezért nincs is szó csalásról. Mivel ők (a felperes) nem értenek egyet az alperessel, ezért nincs is igaza az alperesnek. Tiszta sor, nem? Ez valami olyasmi, mintha egy korrupt politikus azt mondaná, hogy szerinte nem is kenőpénzt vett át, ezért nincs igaza az őt letartóztató rendőrnek.

Ezt mondta az ügyvéd:

Álláspontunk szerint senki nem tudja jobban megítélni, mint maga a felperes, azt, hogy csalás történt-e a Természettudományi Karon vagy nem. A Szegedi Tudományegyetem soha nem állította azt, hogy csalás történt ezen az ominózus TTIK HÖK-választáson.

Következik: Török Márk

Folytatás január 15-én, amikor is Török Márk EHÖK elnök tanúkénti meghallgatására kerül sor. Török idézését azért kértük a bíróságtól, mert 10 éve vezeti a szegedi HÖK-öt, így ha volt ott valaha csalás, arról biztosan tud. A szegedi rendszerben, a HÖK Alapszabálya szerint nagyon-nagyon sokmindenről dönt az elnök, itt van néhány példa a választásokkal kapcsolatos jogaiból:

• a kari HÖK-választásokat az EHÖK Elnöke írja ki,

• a választások tisztasága felett őrködő Választási Bizottság tagjait a Felügyelő Bizottság az EHÖK Elnök egyetértésével bízza meg, ráadásul

• a választási kifogásokról másodfokon (ez ellen már nincs jogorvoslat) az EHÖK Elnöksége dönt, melynek az EHÖK Elnök is tagja és amelynek minden tagját az EHÖK Elnök jelöli erre a tisztségre.

Azért is fontos, hogy Török megjelenjen a tárgyaláson, mert volt egy zűrös választás a szegedi Gazdaságtudományi Karon 2010-ben, amikor a Népszabadság szerint olyan hallgató lett képviselő, akinek nem volt aktív jogviszonya, és más furcsaságok is történtek (részletek a cikkben). Ezekről is szeretnénk kifaggatni, hiszen így kiderülhet, hogy korábban voltak-e szabálytalanságok a szegedi HÖK-választásokon.

Te mit kérdeznél Török Márktól? Írd meg kommentben vagy emailen az [email protected] címre! A legjobb kérdéseket, ha a témába vágnak, a tárgyaláson feltesszük Töröknek.

Kép: Partyponty.

G. Szabó Dániel és Szalai Balázs