A holokauszt-emlékévbe is beszáll a Nyirő-temetés szervezője

A Nyirő-újratemetés kommunikációja megszervezésének világraszóló sikere után Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója Ligeti Ernőről, a nyilasok által meggyilkolt zsidó származású erdélyi magyar íróról készíthet filmet. Pikáns sztori, majdnem olyan jó, mint amikor a csepeli Radnóti művházban tartott Nyirő-estet Németh Szilárd rezsitábornok.

A Magyar Holokauszt emlékév keretében a „társadalmi aktivitás növelése, valamint a Magyar Holokauszt Emlékév céljainak társadalmasítása érdekében meghirdetett” Civil Alap-2014 ereményeit most hozta nyilvánosságra a kormány.

A kezdeményezés célja az volt, hogy az emlékévet, annak céljait a magyarországi zsidó közösségek, valamint a civil szféra bevonásával megismertessék a társadalommal, segítsék a szembenézést a történelemmel, valamint ösztönözzék a társadalmi aktivitást.

A november 15-ig beérkezett pályázatokat az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága – a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelően – véleményezte és rangsorolta, majd a mellékelt dokumentumban foglalt előterjesztést tette a Miniszterelnökséget vezető államtitkár felé.

Lukács Csaba legalább három projekttel pályázott eredményesen. Két és fél milliót nyert azon a KárpátPress Bt.-n keresztül, amely 2011-ben már kapott majd’ harmincmilliót Kövér László kabinetfőnökétől kisebbségkutatással kapcsolatos projektekre:

„Súly alatt a pálma – riportsorozat erdélyi és magyar lapokban, nyomtatott és webes publikáció, valamint dokumentumfilm (televíziós megjelenés + DVD kiadvány) Ligeti Ernő (1891-1945) életéről és irodalmi munkásságáról, az erdélyi magyar irodalomban betöltött szerepéről

Illetve öt és fél milliót a Székely Szeretetszolgálat Alapítványon keresztül Karácsony Benő zsidó származású erdélyi magyar íróval kapcsolatos projektjére:

Karácsony Benő emlékezete – dokumentumfilm (televíziós megjelenés + DVD kiadvány) és multimediális weboldal, valamint két irodalomtörténeti tudományos konferencia Budapesten és Kolozsváron 2014 októberében Karácsony Benő (1881-1944) irodalmi munkásságáról, az erdélyi magyar irodalomban betöltött szerepéről.

Végül ötmilliót a fent említett harmincmilliós megbízásban szintén résztvevő másik cégével, a B-Fókusz Intézettel:

Identitás, értékrend és együttélés a határon túli magyarság és a határon túli magyar zsidóság körében” Szociológiai kutatás a határon túli magyarság és magyar zsidóság körében

Mint emlékezetes, tavaly májusban a Kövér-közeli fideszista körök megkísérelték újratemetni Nyirő József erdélyi írót Székelyudvarhelyen. A vállalkozás megbukott a román ellenálláson és adminisztratív trükkökön, de Szűcs Géza akkori kultúrállamtitkár minden jel szerint kicsempészte a temetés helyett megrendezett eseményre Nyirő hamvait – a táskájában.

Az újratemetés kommunikációját Lukács Csabára bízta az Országgyűlési Hivatal. Miután sikerült nemzetközi diplomáciai botrányt kavarni az akcióval, és a világsajtót is bejárta, hogy a magyar kormány megint nácikat tutujgat, még azt is megértük, hogy Kövért persona non grata-nak nyilvánították Izraelben az eset miatt, és visszamondták a neki szóló meghívást a Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulójára rendezett Kneszet-ülésre. Én ezek alapján biztos nem sorolnám „globálisan a top háromba” a porlasztott nyilas exportjának kommunikációját, de hát mit értek én a kommunikáció magas tudományához.

Nyirő József a háború alatt az Erdélyi Párt képviselője és a Magyar Erő c. lap főszerkesztője és a Magyar Kelet felelős szerkesztője volt. A nyilaspuccs után propagandistai kvalitásait Szálasi szolgálatába állította, majd a nyilas parlamenttel együtt hagyta el az országot nyugat felé, a szovjetek elől menekülve. A nyilasok utolsó propagandaeszközét, a hangszóróval felszerelt autóról közvetített Eleven újság-ot is ő szervezte meg Sopronban. Néhány szaftosabb Nyírő-idézetből az ATV.hu közölt válogatást.

Kép: sikerado.hu

 

UPDATE: A B-Fókusz nem Lukács Csaba cége, hanem azé a Dobos Ferencé, aki Lukács Kárpát-Press nevű cégének kültagja. A B-Fókusz és a Kárpát-Press összedolgozott fent említett, Kövér László kabinetfőnöke által harmincmillió forinttal támogatott projektben is.