Több mint 600 menekült életét követelő hajókatasztrófa kivizsgálásáért járt idén Daphne Caruana Galizia Díj

Harmadik alkalommal osztották ki a Daphne Caruana Galizia Díjat, amelyet minden évben olyan újságírók kapnak, akik munkájuk során kiállnak az európai alapértékekért. Idén október 17-én rendezték meg a díjátadót Strasbourgban, az Európai Parlament épületében. A fődíjat egy görög, német és brit újságírók együttműködésével készült anyag nyerte, ami az Adriana nevű, menekültekkel teli hajó balesetének körülményeit tárta fel.

Kedd este immár harmadik alkalommal adták át Strasbourgban a Daphne Caruana Galizia Díjat, amit a 2017-ben meggyilkolt máltai oknyomozó újságírónő tiszteletére hozott létre az Európai Parlament.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A 20 ezer euróval járó díjat évente ítélik oda olyan újságíróknak, akik munkájukon keresztül az emberi méltóságért, a szabadságért, a demokráciáért, az egyenlőségért, a jogállamiságért vagy az emberi jogokért állnak ki. A nyertes pályaművet egy 29 tagú zsűri szavazza meg.

Idén 268 pályázat érkezett a 27 tagállamból, közülük 12 cikk jutott a döntőbe. A témák között szerepelt az orosz-ukrán háború, a Katar-gate néven elhíresült korrupciós botrány, de rendőri visszaélésekről és környezetszennyezésről is születtek cikkek.

A zsűri idén a Solomon, Forensis, Guardian és az ARD munkatársai által írt cikknek ítélte az első díjat. A cikk a hatszáz áldozattal járó, Líbiából Görögországba tartó halászhajó tragédiájának okait tárta fel, túlélőkkel készített interjúk, a parti őrség feljegyzései, valamint más hivatalos iratok alapján. 

A június közepén elsüllyedt hajón feltételezések szerint 750 menekült utazhatott, többségükben pakisztániak. A katasztrófát alig több mint száz utas élte túl.

A Daphne Caruana Galizia Újságírói Díj nyertesei 2023. október 17-én, a díjátadón. Forrás: Európai Parlament.

A cikkből kiderül, hogy a görög hatóságok több lehetőséget is elszalasztottak a mentésre, és figyelmen kívül hagyták mások, például a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) felajánlását a segítségnyújtásra. A túlélők beszámolói alapján a parti őrség megpróbálta elvontatni a nyílt vízen vesztegelő hajót, ez okozhatta a katasztrófát.

Hat éve ölték meg a máltai újságírónőt

A Daphne Caruana Galizia Díjat az Európai Parlament kezdeményezésére hozták létre a máltai oknyomozó újságíró és blogger Daphne Caruana Galizia emlékére két évvel ezelőtt. A díjra július végéig lehetett pályázni. 

Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságírót hat éve, 2017. október 16-án gyilkolták meg egy, az autójába rejtett bombával. Az országa korrupt vezetőinek piszkos ügyeit feltáró máltai újságírónő halála előtt a miniszterelnök feleségéhez kötődő cégekkel foglalkozott, amelyek számláira az azeri rezsimtől is érkezett pénz. A gyilkosságot követően rendszeressé váltak a dühös, igazságszolgáltatást követelő tüntetések a szigetországban, a botrány miatt előrehozott választásokat is tartottak, ám Joseph Muscatot újraválasztották, 2020-ig állt Málta élén.

Az újságírónő gyilkosságának ügyében tavaly született ítélet, a máltai bíróság negyven év börtönre ítélte a testvérpárt, akik beismerték, hogy ők követték el a bűncselekményt.

Több tagállamban problémás kérdés a média szabadsága

A díjátadó előtt egy sajtószemináriumot is rendeztek, ami „A médiaszabadság védelme: Az Európai Unió szerepe” címet kapta. A meghívott újságírók a saját országukban tapasztalt problémákra hívták fel a figyelmet a sajtó szabadságával összefüggésben.

Sajtószeminárium a a Daphne Caruana Galizia díj átadása előtt. Forrás: Európai Parlament

Ariane Lavrilleux francia újságíró a rendőrségi razziákkal, házkutatásokkal kapcsolatos élményeit osztotta meg, Kardos Gábor, a 444.hu kiadójának vezérigazgatója a túlterheléses támadásokról beszélt, amelyeknek számos magyar független lap – többek között az Átlátszó is – áldozatául esett a közelmúltban. Eliza Triantafylou görög újságíró pedig az újságírók jogosulatlan megfigyelésének problémájára hívta fel a figyelmet.

Szóba került a lengyel TOK FM rádiócsatornák frekvenciaengedélyének elvesztése is, ami kísérteties hasonlóságot mutat a Klubrádió esetével, mivel szintén a médiatanács döntése nyomán vesztette el korábbi frekvenciáját 2020-ban, azóta csak online érhető el. „Lengyelországban nem létezik közszolgálati média, csak propaganda van” – tette hozzá Kamila Ceran, a csatorna főszerkesztője.

Nello Scavo olasz oknyomozó újságíró és Alesya Marokhovskaya, az iStories orosz újságírója arról meséltek, hogy milyen érzés folyamatos fenyegetettségben dolgozni. A meggyilkolt máltai újságírónő testvére is felszólalt, beszédében kiemelte, hogy a közelmúlt újságíró gyilkosságai rávilágítanak arra, hogy „egyáltalán nem biztos, hogy azok az országok a legbiztonságosabbak az újságírók számára, amelyek a sajtószabadság-indexen a legjobb helyezést érik el.”

A szeminárium az újságírók tapasztalatai mellett az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló, a napokban megszavazott új jogszabályra is fókuszált. A jogszabály ugyanis számos, korábban példátlan intézkedést tartalmaz, többek között megerősítené a közszolgálati média függetlenségének garanciáit, átláthatóbbá tenné a tulajdoni viszonyokat, biztosítékokat vezetne be a médiakoncentráció megakadályozására és szigorítaná az újságírók és más médiamunkások megfigyelésére vonatkozó szabályokat.

Szopkó Zita

Címlapkép: A Daphne Caruana Galizia Díj átadása 2023. 10.17.én. Forrás: Európai Parlament