Az emberiség derűlátó leírása, avagy mégsem vagyunk önző lények?

A Katrina hurrikán után New Orleans rablóbandák és gyilkosok játszóterévé vált. Kitty Genovese halálát 38 ember nézte tétlenül. Zimbardo és Milgram kísérletei is igazolják, hogy az ember önző, kegyetlen lény. Vagy mégsem? Rutger Bregman holland történész az alapvető emberi jóságot igazolja legújabb sikerkönyvében.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Támogatási kampány

Bár gyermekkorunk óta azt tanuljuk, hogy az ember ösztönösen önző, gonosz, ellenséges, a valóságban ez egyáltalán nem így van – érvel Bregman. Történelmi eseményeket, szociálpszichológiai kísérleteket és híres anekdotákat mutat be és cáfol meg, hogy bebizonyítsa a jóságot. Az őskortól napjainkig, Norvégiától Hollandián át Dél-Afrikáig prezentál bizonyítékokat álláspontjára ebben a szokatlanul optimista és vidám könyvben.

Rutger Bregman: Emberiség – Mégis jobbak lennénk, mint hittük?
2020, HVG Könyvek
392 oldal, 3825 Ft

Franz de Waal holland biológus szerint a civilizáltság csupán egy máz, ami a legkisebb nyomás hatására lepereg az emberről, akiből előbújik igazi természete: a magányos farkas, a civilizálatlan, kegyetlen, sötét lény. Az emberi gonoszságra az idők kezdete óta vallások, civilizációk, tudományos elméletek és politikai stratégiák épültek – de lehet, hogy az egész kamu?

A szerző szerint a valóságban ugyanis szó sincs általános önzésről. Marie Lindegaard kutató több ezer videófelvételre kiterjedő vizsgálata alapján például a járókelők 90 százaléka az ismeretlenek segítségére siet.

Bregman szerint az emberiségről alkotott negatív képünk egy nocebo – tehát bemagyarázott, megszokott elmélet, amit a mindennapi hírek, a kötelező olvasmányok és a hollywoodi filmek egyaránt igazolni látszanak. Még a legnevesebb pszichológusok és történészek is azt bizonygatják évszázadok óta, hogy a kegyetlenség alapvető ösztön.

Pedig létezik egy sor alternatív kutatás, pozitív történelmi tény is. Bregman ezeket kereste meg és gyűjtötte össze. Ezeket, az emberi kedvességet igazoló történeteket ritkábban látjuk. A mindennapi kedvességekről, a kis jótettekről ugyanis ritkán születik hír, de még ritkábban címlapsztori – állítja Bregman. A filmek is inkább erőszakra épülnek, mint figyelmességre, gyakrabban van főgonosz mint fő-kedves szereplő.

„De a hollywoodi jeleneteknek pont annyi közük van a valódi erőszakhoz, mint a pornónak a valódi szexhez”- írja.

A Legyek ura írója, William Golding alkoholista, erőszakos, depresszióra hajlamos ember volt. A “valódi legyek urában” az a hat fiú, aki valóban hajótöröttként kötött ki a lakatlan ‘Ata szigeten a hatvanas években, 15 hónapig teljes békében és barátságban élt. Bregman a könyvében bemutatja a fiúkat, akik kamaszként mini-civilizációt alkottak és a fiatal örököst, aki megmentette őket. A megmentő és a megmentettek ma is szoros barátságban élnek.

Az Emberiség című könyvben Bregman felkutatta a Húsvét-szigetek igazi történetét, ami nem kannibalizmusról és polgárháborúról szól, hanem hajósokról, rabszolgatartásról, patkányokról és betegségekről.

Utánajárt a szerző Zimbardo híres börtönkísérletének is, ami – mint azóta már több forrás is igazolta – nem volt hiteles, és végképp nem magyarázza az emberi gonoszságot (legfeljebb a tudós kapzsiságát vagy a kísérlet résztvevőinek színészi tehetségét).

Szerepel a könyvben az is, hogy kolumbiai gerillákat hogyan vették rá a leszerelésre apró ajándékokkal és figyelmességekkel, és hogy a II. világháborúban a német és az angol katonák hogyan ünnepelték együtt a karácsonyt a front közepén.

Bemutatja a szerző emellett a játékon alapuló oktatást, a romokból épített játszótereket, a megbízhatóságon alapuló cégek sikerét, a békés ellenállást és a kapitalista modell alternatíváját. Foglalkozik azzal, miért engednek át kevesebb járókelőt a zebrán azok, akik drágább autóban ülnek, és miért hazudnak a politikusok. Magyarázatot keres a nácik bajtársiasságra és az öngyilkos merénylők kötődésére. Kutatja a xenofóbia és az empátia okát, működését, kialakulását.

„Amit soha nem szabad szem elől téveszteni – és ezt magamnak is mondom –, hogy azok, akik a másik oldalon állnak, nagyon sokban hasonlítanak ránk. A dühös szavazó, aki a televízióban engedi szabadjára az indulatait, a statisztikában szereplő menekült, a rendőrségi fotón látható bűnöző hús-vér emberi lény, olyasvalaki, aki egy másik életben a barátunk, a rokonunk, a szeretőnk lehetett volna” – írja Bregman.

Bregman korunk egyik leghíresebb történész-írója, aki ugyanolyan érthetően és szakértően ír az ókorról, mint az Apple legújabb laptopjairól. Humoros, könnyed írásmódja megtévesztő lehet, de a könyv tartalma végtelenül tudományos, kísérletekkel és forrásokkal bőségesen alátámasztott.

Bregman előző könyve, a magyarul 2019-ben kiadott Utópia realistáknak villámgyorsan világsiker lett: máig 20 nyelven jött ki. Az eredetiben 2020 májusában megjelent Emberiség a New York Times és a Sunday Times bestseller-listájára is felkerült, emellett a Guardian, Daily Telegraph, New Statesman és a Daily Express is az év könyvének választotta.

Rutai Lili