Schmidt Mária történész, a Terror Háza igazgatója, az Orbán-kormány főideológusa, emlékezetpolitikai kormánybiztosa, tudományosnak álcázott esettanulmányt írt blogjára Soros György tevékenységéről. A dolgozat színtiszta propaganda, amelyet úgy állít be a szerző, mintha komoly történelmi elemzés lenne. Újrahasznosított és meg nem hivatkozott állítások, féligazságok, és nettó hazugságok keveréke, amiket az amerikai republikánusok szélsőségesebb csoportjaihoz tartozó politikai elemzőktől, köztük egy Szamuely-rokontól, és a MIÉP-es Csurka István klasszikus konteóiból vett át.
Schmidt dolgozatának fő tézisét, amellyel az általa “Soros-birodalomnak” nevezett, az egész világot behálózó és annak működését meghatározó háttérhatalom működését írja le, egy bizonyos George Szamuely által jegyzett cikkre építi fel, amely az antiwar.com nevű dezinformációs álhíroldalon jelent meg.
Ez a weblap 1995-ben indult, bevallott célja a Clinton kormányzat idején, Jugoszláviában történt amerikai katonai szerepvállalás lejáratása volt. Az antiwar.com fent van a Harvard Egyetem könyvtára által összeállított, hamis híreket terjesztő propaganda-oldalak listáján. E lista szigorú kategorizálása szerint az oldal “megbízhatatlan” és “előítéletes”.
De nézzünk néhány példát, kik és milyen cikkeket írtak Schmidt Mária kedvenc hivatkozási oldalán. Jude Wanniski, aki a Reagan kormányzat egyik gazdaságpolitikai ideológusa volt, egyben a Wall Street Journal szerzője, tagadta, hogy Szaddám Huszein ideggázt használt volna a kurdok ellen. A weblap egy másik szerzője, Christopher Deliso szerint a NATO koszovói és szerbiai beavatkozása pusztán imperialisztikus érdekek mentén történt és semmit nem számított az a tény, hogy Slobodan Milošević Boszniában, Horvátországban és Koszovóban népírtást hajtott végre. Ugyanő állítja, hogy a szerbek által végrehajtott kivégzések – például Srebrenicában – hazugságok.
Egy másik szerző, egyben az antiwar.com oldal vezetője, Justin Raimondo a már klasszikusnak számító hazugságot és konteo elméletet pörgette cikkeiben, miszerint „a zsidók előre tudtak a WTC megtámadásáról és a londoni bombákról is”. Egy Alan Bock nevű szerző pedig a G8-ak világméretű összeesküvéséről számolt be, illetve arról, hogyan fosztják ki tudatosan az afrikai kontinenst.
Látható: az antiwar.com nem egy olyan szaklap, amelyre egy magát valamire is tartó magyarországi történész hitelt érdemlően hivatkozhat, ha csak nincs problémája a népirtás tagadásával, a zsidók kollektív megbélyegzésével. Schmidt Máriát ez láthatóan nem zavarta.
A Terror Háza igazgatóasszonya által hivatkozott cikket egyébként az a George Szamuely jegyezte, aki Soroshoz hasonlóan szintén Magyarországon született, zsidó származású amerikai. Apja, Szamuely György nagybátyja a Tanácsköztársaság idején hírnevet szerzett Szamuely Tibor népbiztos.
George Szamuely ellentmondásos munkássága során egyaránt írt jobb-, és baloldalinak számító lapokba. Fő művében élesen kritizálta és ellenezte az amerikai beavatkozást a jugoszláv háborúban. Ma az orosz állami propagandatévé RT munkatársa.
Schmidt Mária azt állítja, hogy két, Soros György által támogatott nemzetközi civil szervezet – International Crisis Group (ICG) és a Doctors Without Borders (DWB) – tevékenysége okozta, hogy az ENSZ kisajátította a koszovói Trepca bányákat.
Schmidt igazat mond, amikor közli, hogy az ICG igazgatótanácsában Soros György és fia is helyet foglal, de elhallgatja a teljes igazságot, mert az ICG igazgatótanácsa összesen 33 különböző országot reprezentáló 43 tagból áll, valamint az ICG költségvetésének nagyobb részét nemzeti kormányok és nemzetközi vállalatok dobják össze, kisebb részben alapítványoktól és magánszemélyektől kapnak támogatásokat.
Schmidt azon másik állításával és következtetésével is bajok vannak, miszerint szintén „Soros pénzeli” azt a DWB-t, amely felelős lenne a koszovói bányák lenyúlásáért. Vessünk egy pillantást a Soros György által alapított Nyitott Társadalom Alapítvány (OSF) által támogatott szervezetek listájára. Schmidt vagy nem ellenőrizte le állítását vagy tudatosan nem mond igazat, mivel az említett szervezet nem található az OSF támogatta szervezetek között.
Schmidt egyszerűen elhallgatja a volt jugoszláv államokban történt népirtásokat, és Soros állítólagos világhatalmi terveivel indokolja a NATO katonai megjelenését a térségben.
Jugoszlávia szétesése éppen itt, a trepcai bányászok éhségsztrájkjával kezdődött Milosevic rezsime ellen, miután Szerbia eltörölte a tartomány autonóm státusát. A bányakomplexum a koszovói háború kitörése előtt is rossz állapotban volt, részben a befektetések hiánya, az eszökzök és műhelyek lerablása miatt, a bánya felosztva működtették szerbek és albánok. Schmidt narratívájában nincs szó etnikai feszültésgről, a koszovói háború csak úgy, by the way, kitört.
Schmidt szerint “Soros és hálózata mindenhol hasonló módszerekkel, hasonló recept szerint, hasonló célokat szem előtt tartva működik”. Szerinte amikor “az üzlet már nem elég lukratív, odébb állnak, és csapot-papot otthagynak. A bányákat és a ráépülő üzemeket Koszovó nemrég vette állami tulajdonba, amit az észak-koszovói szerbek nem hajlandóak tudomásul venni.”
Csakhogy ez az állítás sem fedi a teljes valóságot. Koszovó 1999-es kiválása óta, azért is állt ENSZ felügyelet alatt, mivel a szerb és az albán fél is igényt tart a természeti kincsekben gazdag lelőhelyre. A bánya azóta is minimális hozammal működik, ami a fenntartásához szükséges. Becslések szerint a bánya értéke elérheti az 11,6 milliárd dollárt, de a terület privatizálásával megbízott albán szerv nem talált komoly befektetőt.
Koszovó 2016-ban egyoldalóan köztulajdonba vette a bányákat, amellyel természetesen az orosz-barát szerb Vucic nem értett egyet és Szerbia hivatalosan is vitatja a bánya koszovói birtoklását. A két fél között pedig az EU közvetít.
Soros megvenné Magyarországot?
Schmidt Mária szerint “hál’istennek” megbuktak a kommunisták Magyarországon, de hogy Soros milyen támogatói szerepet játszott a kommunista rendszer bukásában, hogyan támogatta az ellenzéki szereplőket Magyarországon, arról nem ír. Azt viszont megtudjuk, hogy Soros az MSZMP-vel “szorosan együttműködve” kezdte meg magyarországi tevékenységét.
Schmidt szerint Soros csupán “a teljes magyar államadósság átvételére jelentkezett be, cserébe a magyar ipar, vagyis a nemzeti vagyon színe-javának átengedését kérte. Antall József, első szabadon választott miniszterelnökünk azonban kikosarazta.” Schmidt mondatát szinte hónapra pontosan 27 évvel ezelőtt már leírta valaki. Csurka István.
A valóság ettől összetettebb. A rendszerváltás hajnalán, 1989-1990-ben, sokakkal egy véleményen, az egyetlen alkalmas miniszterelnök-jelöltnek Soros György is Antall Józsefet tartotta, valamint első szabadon választott kormányként egy MDF-SZDSZ-Fidesz nagykoalíciót tartott optimálisnak.
Soros hatására az MDF és az SZDSZ szakértő csoportjai képesek voltak együttműködni az ún. Híd-csoport keretében. E csopot élén: Lengyel László, Matolcsy György és Kádár Béla állt. Soros elképzelése szerint Kelet-Európát egy új „Marshall-segélyprogram” indíthatta volna be, amely adósságelengedést, adósságátvállalást, dollár elszámolású külkereskedelmet, privatizációt jelentett volna.
1990 április végén Budapestre nemzetközi szakértői konferenciát hívnak össze Soros György kezdeményezésére magyar, szovjet, lengyel, csehszlovák és svájci részvétellel a dollárelszámolásra való áttérés és egy esetleges kelet-európai fizetési unió létrehozását megvitatandó.
Végül több résztvevő ellenállása miatt a kelet-európai pénzügyi unióból nem lett semmi. 1990 novemberében Soros György benyújtotta javaslatát, amely központi része az a csereajánlat lenne, amelynek értelmében a magyar adósságállományból 10 milliárd dollárt az Európai Közösség által garantált 10 éves lejáratú kötvényre váltanának, cserébe a magyar kormány nyilvánosan kötelezné magát egy sor intézkedésre.
Csurka nagykoalíciót robbantó írása
Közvetlenül az első szabad választások előtt, az MDF és az SZDSZ szakmai szinten megvalósuló együttműködését, egy Csurka István által írt cikk robbantotta fel a választási kampány finisében.
Az 1990 március 31-én jegyzett “Együtt kormányozni? Miért nem köthetünk koalíciót az SZDSZ-szel avagy kinek áll érdekében a magyar adósságválság kirobbantása és mi folyik a színfalak mögött…?” című pamflet ugyanolyan paranoiás és prekoncepciós összeesküvés-elméletet fogalmazott meg, mint Schmidt Mária 2017 ápriliában írt elemzése.
Csurka a spekuláns Sorost vádolta, hogy államcsődbe akarja taszítani az országot, hogy az így elértéktelenedő magyar vállalatok fillérekért a spekulánsok kezére kerüljenek.
Soros terveiből végül nem lett semmi. A pártok közötti szakmai együttműködés felbomlott, és a téma tabuvá vált a hagyományos kulturális frontvonalak mentén. Soros 1993-ban azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak, hogy a rendszerváltáskor létezett egy történelmi pillanat, amikor a hitelezők készek lettek volna bizonyos ésszerű engedményekre.
Antall cáfolta Soros állítását, szerinte sem az SZDSZ, sem a külföldi bankok nem támogatták Soros elképzeléseit, sőt utolsó tévéinterjújában is arról beszélt, hogy a szakemberek szerint a magyar adósságot nem lehetett volna felfüggeszteni.
A spontán privatizáció évei után az Antall-, és Boros-kormányok vezényelték le a központilag irányított privatizációt. A reprivatizáció szóba sem került.
De miért akarta Soros az OTP-t?
Schmidt szerint Soros “az OTP ár alatti kivásárlásával (…) a magyar gazdaság feletti ellenőrzését is megszerezhette volna”. Soros visszaemlékezése szerint az OTP privatiázciójában történő esetleges részvétele azért történt volna meg, mert olyan hosszútávú magyarországi befektetést keresett, amely biztosította volna budapesti alapítványa és a CEU fennmaradását.
Több ajánlat közül, egy tőkeemeléssel egybekötött, 25 százalékos tulajdonrész megvásárlási javaslat tűnt a legkedvezőbb ajánlatnak Soros számára. Amit Schmidt tényként közöl, miszerint Soros áron alul vette volna meg a részvényeket, az akkor a legvitatottabb kérdés volt.
Az újra beinduló politikai hecckampány – Csurka István, Boross Péter, Szabó Iván – és a kormány kétséges megegyzési szándékát látva végül Soros visszalépett.
Egy évtizeddel később, Schmidt Mária szerint „Soros és üzletfelei ellenséges kivásárlási támadást indítottak a forint és az OTP ellen”. Ismert: A Soros Fund Management (SFM) egyik üzletkötője 2008. október 9-én az OTP-részvények eladására, „shortolt”, ezzel a részvények 22 százalékot estek egyetlen napon. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint 675 ezer amerikai dolláros árbevételre tettek szert.
Soros közleményéből kiderült, hogy már egy éve nem állt a SFM élén, az akcióért elnézést kért:
„Ennek a sajnálatos ügynek a kimenetelétől függetlenül szeretném kijelenteni, hogy én személy szerint nem kötöttem volna üzletet az OTP részvényeinek árfolyamcsökkenésére, és őszintén sajnálom, hogy a Soros Fund Management ilyen üzletet kötött. Az utóbbi időben tett konkrét javaslataim azt bizonyítják, hogy fontosnak tartom a feltörekvő piacok bankrendszerének az eddigieknél sokkal hathatósabb védelmét. Magyarországhoz fűződő szoros személyes kapcsolatom miatt pedig különösen fájlalom a történteket”, írta Soros.
Az ügyben vizsgálat indult a magyar szervek részéről, az SFM belső vizsgálatot rendelt el és együttműködött a magyar hatóságokkal.
A Soros Alapítvány magyarországi tevékenységét nem csak az OTP elleni ellentmondásos eset jellemezte. A 2010-es magyarországi vörös-iszap katasztrófa kárainak enyhítésére – az Orbán-kormány segélykérő felhívására válaszul – 1 millió amerikai dollár adományozott az áldozatok megsegítésére.
Schmidt következetesen egyoldalú, a Magyarországnak szándékosan ártó Soros profiljából ez az információ természetesen kimaradt.
Schmidt a rendszerváltás idején megvalósuló Soros-féle támogatásokat úgy állítja be, mintha “nemzeti elkötelezettségű emberekből” és “gyorsan jövő, kézzel fogható előnyöket kereső liberálisokból” állt volna a magyar társadalom, és e törésvonal mentén jutottak volna emberek anyagi forráshoz.
Ez az állítás nem igaz, hiszen, hogy Soros számára az egyes számú szempont azok támogatása volt, akik tevékenyen akartak részt venni a diktatúra lebontásában és egy új, szabad és nyitottabb társadalom felépítésében.
Többek között ezért támogatta olyan tehetséges fiatalok továbbtanulását magas szintű oktatást biztosító nyugat-európai egyetemeken, mint amilyen Orbán Viktor is volt. Nem Soros tehet arról, hogy később Orbán, vagy éppen Schmidt Mária is megváltoztatták politikai alapállásukat.
Soros itt, Soros ott
Schmidt állítása szerint Soros György tehető felelőssé az 1998-as orosz pénzügyi válságért.
Ezt írja: „(Soros) a rubelt is a padlóra küldte, ami a magyar gazdaságnak is jelentős károkat okozott. A Financial Timesban publikált nyílt levelében amellett érvelt, hogy az orosz gazdaság felülértékelt, valójában működésképtelen, és követelte, hogy a rubelt legalább 15−20 %-kal értékeljék le.”
„Az 1998-as orosz válság az 1997-es ázsiai valutaválság (az ázsiai influenza) folytatása volt. A csökkenő gazdsági termelés, az olaj árának csökkenése, a hatalmas költségvetési hiány és az USA dollárárfolyamának növekedésének együttes kombinációja vezett a vásághoz. Mivel az ország fokozatosan kimerítette devizatartalékait, világos volt mindenki számára, hogy Oroszország nemsokára kifogy devizateratalékaiből, és az új orosz kormány nem képes fenntartani az amerikai dollárhoz kötött rubel árfolyamát. A tartalékok kimerülésével az oroszok lemondtak kintlévőségeikről és átértékelték a rubel helyzetét a devizapiacon.”
Sorost meg sem emítik.
Schmidt Mária szerint természetesen Soros a felelős az ázsiai pénzügyi válságért is.
„Egy évvel korábban spekulatív támadást intézett Malajzia, Thaiföld és Japán ellen is. A maláj elnök szerint Soros egy olyan bűnöző, aki lerombolta azt, amit a malájok negyven éven keresztül építettek”, írta.
Schmidt Mária elhallgatja, hogy 2006-ban Kuala Lumpurban, Soros és Mahathír személyesen találkoztak és hosszan beszéltek egymással az 1997-es pénzügyi válságról is. Mahathir közölte, elfogadta Soros magyarázatát arról, hogy nem ő volt felelős a válságért.
Hogyan démonizálták Soros személyét Amerikában?
Első pillanatra talán meglepő, de az Egyesült Államokban, a kilencvenes évek közepén, Soros pénzügyi és filantróp tevékenységét veszélyesebbnek tartották baloldali és liberális körökben, mint a republikánus, konzervatív nacionalista oldalon.
A balos paranoia indoka az volt, hogy sokan attól féltek, Soros felvásárolja a mozgalmat, vagy legalábbis a pénz megjelenése a mozgalomban torzíthatja a független, balos gondolkodók tevékenységét.
Az amerikai konzervatívok táborában és a republikánus pártban Soros személyéről kialakított kép a 2000-es években vált egyre ijesztőbbé – elsősorban a jobboldali Fox News tévécsatorna műsorainak köszönhetően. 2007-ben Bill O’Reilly késő esti showműsorában Sorost egy olyan szélsőséges figurának mutatja be, aki „nyitott határokat, egy világ-külpolitikát, a drogok legalizációját, eutanáziát akar bevezetni.”
A műsorvezető diagram segítségével mutatta be, hogy a Nyitott Társadalom Alapítvány mely amerikai szervezeteket támogatja, és maga Soros hogyan befolyásolja e szervezetek által a politikai életet, milyen mainstream médiát – NBC News, The New York Times, Newsweek, PBS -, és milyen szervezeteket – Democracy Alliance Group és the Center of American Progress – támogat, amelyek baloldali ügyek mentén szerveznek különböző demonstrációkat. Itt megnézheti vagy itt elolvashatja.
E műsor tanulságos része, amikor O’Reilly vendégeivel beszélget. Egyikük, Phil Kent, ezt mondja: „Soros György tényleg a világ összes baloldali alapítványának Főgonosza.”
Kent szerint Soros legnagyobb hazaárulása az volt, amikor azt írta, hogy a tartós és igazságos világ legfőbb akadálya az Egyesült Államok. „Ő tényleg utálja hazáját.”, vonja le a következtetést Kent. Ez az idézetet és gondolatot Schmidt Mária is átvette és alkalmazta tanulmányában.
De miről is van szó? Természetesen egy jól hangzó, de hazug elméletről. Soros ugyanis 2006-ban ezt írta a „Gyarlóság Kora” című könyvében:
„Egy tartós és igazságos világrend legfőbb akadálya az Egyesült Államok. Ez egy kemény kijelentés – sőt, fájdalmas is számomra ilyeneket mondani – de meggyőződésem szerint igaz. Az Egyesült Államok ugyanis továbbra is meghatározza a világon a közbeszédet, annak ellenére, hogy 9/11 óta elveszítette befolyását, illetve amióta a Bush kormányzat egy rossz politikai megoldást választott.”
A 2010-es években Amerika egyes számú jobboldali televíziója egyes számú közellenséggé maszkolta Soros Györgyöt. A kezdőrugást ezúttal Glenn Beck végezte el 2010 novemberében, amikor két adást is szentelt adásában a Bábmester leleplezésének. (Nem ismerős ez mostanában valahonnan?)
A professzoros külsővel operáló Beck műsorában tényleg mindent felvonultatott: órási békebeli tantermi táblák, marionett figurák, chartok, fából készült magyarázó táblácskák, közszereplők arcképei – a néző valóban azt hihette, itt most “megtanulta”, hogyan készül Soros György világhatalmat kiépíteni az övéi számára.
2017: Kelet-Európát is eléri Soros lejáratása
Az amerikai republikánus, konzervatív, libertáriánus körökben, belpolitikai okokból végletekig démonizált Soros-kép napjainkra kiszabadult a palackból, és az elmúlt néhány évben valóságos virágkorát éli Oroszországban és Kelet-Európában.
A térségben Soros neve ma egyenlő a manipulációval, valami pontosan meg nem nevezhető, nagy és külső fenyegetéssel, holott egy évtizeddel ezelőtt nem sokan hallottak róla, tevékenysége általánosan pozitív megítélésnek örvendett.
A szűken vett térségünkben e propagandatevékenység élén Orbán Viktor kormánya áll. A magyar miniszterelnök szeretné bezáratni a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemet (CEU) és megbélyegezni a helyi civil szervezeteket, akiket a globalizmus “ügynökeinek” tart – a 2012-es orosz civil törvény alapján.
Jaroslaw Kaczinski lengyel miniszterelnök szerint Soros célja egy identitás nélküli társadalom létrehozása, és a lengyel NGO-k megzabolását ígéri. Robert Fico szlovák minisztrelnök szintén a szlovák NGO-k szigorúbb felügyeletét lengette be a minap.
Nikola Gruevski macedón ex-miniszterelnök is kiadta a jelszót: desorosizálják a társadalmat! Viktor Ponta román ex-miniszterelnök kijelentette, hogy Soros a “rosszat támogatja anyagilag”, amikor a románok tömegtüntetéseket tartottak a helyi korrupciós praktikák ellen.
De hasonló retorikát használnak a helyi hatalmasságok Bulgáriában és Szerbiában is. A térségre “hazai pályaként” tekintő Vlagyimír Putyin pedig már évekkel korábban üzent civil-ellenes törvényével, a putyinizálódó Oroszországot évekkel korábban elhagyta – többek között – a Nyitott Társadalom Alapítvány is.
Az internet korában ömlenek ránk azok a pamfletek, amelyek Sorost, mint a pokol küldöttét, legfőbb illuminátort, a gyökértelen világpolgárt, a zsidó származású amerikait különböző konspirációs elméletek főhősének mutatják be, ő az, aki napjaink minden konfliktusa mögött ott áll.
Ez a bizalmatlanság és előítélet Soros György tevékenységének ellentmondásaiból származik. Dollármilliárdjai erejével olyan tevékenységét végez, amivel más hatalmakat próbál korlátozni egy tisztességesebb világ érdekében. Nem csoda, hogy ez az összetett tevékenység sokak számára értelmezhetetlen. Végül is, mindig gyanakodni kezdünk amikor egy ember hatalmas pénzösszeggel rendelkezik. Mindez, valószínűleg, magát Sorost lepi meg a legkevésbé.
Soros életét és gondolkodását arra az alapelméletre építette, miszerint a világot folyamatosan emberi tévedésekből fakadó hibák fenyegetik, amelyek ellen megpróbál fellépni. Az a gyűlölet, amely jelenleg őt körbeveszi, egyrészt kellemetlen fejlemény, másrészt valahol teljesen logikus következménye egyedülálló életének és munkásságának.
Soros személyisége és tevékenysége összetett történet, lehetetlen fehéren és feketén bemutatni. A Soros körüli ellentmondásokat nemrég jól kifejtette Slejmshow kollega is videoelemzésében.
Igen, Soros rengeteg pénzzel támogatott az elmúlt évtizedekben több politikust – Orbán Viktortól Hillary Clintonig -, politikai szervezetet vagy társadalmi ügyet. Mindezt transzparens módon teszi, és megmutatja, hogyan költi el pénzét, és melyek azok a célok, amelyekben hisz, mint politikai támogató.
Nem kell oknyomozó újságírónak lenni, hogy valaki összekösse Soros pénzét azokkal az ügyekkel, amelyeket támogat, ezek nyilvánosan hozzáférhető infók.
De Schmidt Mária forrásmegjelölések nélküli esettanulmánya mellett nem mehettünk el szó nélkül, mert az egy előre megkonstruált és erősen torzított, egyoldalú, negatív Soros portré alátámasztására szolgáló összeesküvés-halmaz.
Schmidt saját magáról állít ki bizonyítványt ebben a dolgozatában: egy olyan „konzervatív értelmiségit” mutat be, aki bedőlt a politikai propagandának, és elhitte, hogy létezik egy ember, aki világuralomra tör, és lakosságcserét szeretne végrehajtani Európában.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!