Szalay-Bobrovniczky háborús beszéde nem az első eset, amikor a kormány kiesett a békegalamb-szerepből

Az Orbán-kormány szakít a béketevékenységgel, és átáll a háború felé vezető út nulladik fázisára – ilyen állítások hallhatók azon a hangfelvételen, amelyet Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egy 2023 áprilisi beszédének részleteként mutatott be Magyar Péter. A felvételből nem világos, milyen háborús készülődésre gondolhatott a miniszter, de az Átlátszó az elmúlt években több olyan katonai lépésről is írt, amelyek ellentmondanak a kormány békekampányának, amit az ukrajnai háború kitörése óta folytatnak.

Magyar Péter „az Orbán-kormány őszödi beszédeként” harangozta be a csütörtök reggel nyilvánosságra hozott felvételt. Az állítólag 2023 áprilisában készült hangfelvételen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hangja hallható, és azt mondja, az ötödik Orbán-kormány eldöntötte, hogy egy valóban ütőképes magyar haderőt épít fel, ami azt jelenti, hogy „szakítanak az eddigi béketevékenységeikkel és békementalitásukkal”. Mint mondja, a nyilvánosságban fiatalításként megismert lépés a legegyszerűbb mód erre.

Ezután az hallható, hogy „át kell állni a háború felé vezető út nulladik fázisára”, amely feladattal Böröndi Gábor altábornagyot bízza meg.

2023-ban Böröndi Gábor Ruszin-Szendi Romuluszt váltotta a Magyar Honvédség vezérkari főnöki posztján. Ruszin-Szendi, aki azóta belépett a TISZA Pártba, több mint száz főtiszttel együtt távozott, akiket váratlanul küldtek el a seregből – a nyilvánosságban ezt nevezték fiatalítási hullámnak.

A hangfelvétel körül még sok a kérdőjel, nem derül ki belőle, konkrétan milyen lépéseket takarhat, illetve milyen háború felé vezető útra léptünk, de a retorika mindenképp szemben áll azzal a „békepárti” narratívával, amit a kormány az ukrajnai háború kitörése és az azzal egybeeső 2022-es választási kampány óta hangoztat.

Az Átlátszón azóta többször írtunk arról, hogy a kormány valós lépései sokszor nem estek egybe a propagandában sulykolt békegalamb-szereppel.

Nem igaz, hogy nem engedték át a fegyverszállítmányokat

A békekampány egyik fő üzenete az ukrajnai fegyverszállítások elutasítása volt. Több magyar politikai vezető is azt mondta, nemcsak hogy nem küldenek fegyvert a megtámadott országnak a Honvédség raktáraiból, de nem is teszik lehetővé ilyen szállítmányok áthaladását Magyarországon, mondván, ez nemzetbiztonsági veszélyt jelentene.

Ezzel szemben bizonyítható, hogy Magyarországon rendszeresen áthaladtak Ukrajnába irányuló szállítmányok. A fegyverátadások logisztikai csomópontja a lengyel-ukrán határváros, Rzeszów repülőtere, ahol a háború óta folyamatosan érkeznek a nyugati katonai szállítógépek.

Ezek jelentős része a magyar légtéren haladt át, sőt, előfordult, hogy útközben a Magyar Honvédség légibázisán is leszálltak.

Ezeket az utakat nyilvános repülési adatok és fotók bizonyítják.

Bizonyíthatóan részt vettek az ukrajnai fegyverszállításban Nehéz Légiszállító Ezred (SAC) C-17-esei is. A SAC egy a NATO-tól független nemzetközi katonai szállítási konzorcium, amely három C-17-est üzemeltet, ezek bázisa a pápai légibázis.

A gépeket üzemeltető legénységet 12 ország katonái alkotják, köztük magyarok is.

2022-ben a magyar médiában is megjelentek azok a fotók, amelyeken az egyik magyar lajstromjelű C-17-es és rakománya – Ukrajnába küldött német páncéltörő és légvédelmi rakéták – látható.

2023 áprilisában – állítólag ekkor hangzott el Szalay-Bobrovniczky beszéde is a békeálláspont feladásáról – írtunk arról, hogy a győri repülőtéren pihentek azok a helikopterek, amiket Franciaország az ukrán határőrségnek adott át – az akkor már ukrán felségjellel ellátott gépek az idokep.hu webkameráján is láthatóak voltak.

Egy nappal korábban a Militarnyi nevű, katonai témákkal foglalkozó hírportál riportot és fotókat közölt a H125M helikopterek Ukrajnába érkezéséről.

Április közepén hasonló akcióról írt a Politico, az akkor kiszivárogtatott Pentagon-iratokat idézve: mint írták, ezek egyikében szerepelt, hogy a magyar kormány lehetővé teszi, hogy a szövetséges államok használják a magyar légteret az Ukrajnába irányuló fegyverszállításra. A Politico által idézett dokumentumok egyike egy tervet ismertet, amely szerint ukrán pilóták a Horvátország által adományozott katonai helikoptereket a magyar légtéren keresztül szállítanák Ukrajnába.

Szintén ebben a hónapban készültek fotók a Szlovéniától az ukrán-magyar határig tartó M7-es és az M3-as autópályán áthaladó, szlovén rendszámú kamionnal szállított katonai járművekről, amelyeket olvasónk Valuk PSZH-kként azonosított. A szlovén médiában éppen ekkor jelent meg a hír, hogy Szlovénia 20 Valukot ad át Ukrajnának – ezeket legalább részben Magyarországon keresztül juttatták célba.

Szalay-Bobrovniczky is ott volt az Ukrajna Honvédelmi Kontaktcsoport ülésén

A most kikerült felvételen szereplő Szalay-Bobrovniczky Kristóf egyébként személyesen is egyeztetett a fegyverszállításokról: a honvédelmi miniszter 2023 februárjában részt vett az úgynevezett Ukrajna Honvédelmi Kontaktcsoport, más néven ramsteini csoport brüsszeli ülésén.

Az itteni magyar részvételről semmilyen hivatalos magyar forrás nem számolt be, nem közölte a kormánypárti média,

csak saját helyszíni felvételeinken és más médiumok anyagain szúrtuk ki a magyar delegációt.

A Kontaktcsoport 2022 áprilisában alakult az Egyesült Államok vezetésével, és bár tagjai nagyrészt NATO-tagállamok, a szervezet független a NATO-tól. A találkozók célja kimondottan az Ukrajnának történő katonai segítségnyújtás koordinálása: az Átlátszó forrásai szerint a Kontaktcsoport ülésein jellemzően az ukrán védelmi miniszter tájékoztatja a szövetségeseket a hadi helyzetről, és arról, hogy milyen fegyverekre van szüksége Ukrajnának, majd a résztvevők egyeztetnek arról, hogy ki mit tud felajánlani, és azokat hogyan tudják célba juttatni.

A honvédelmi miniszter mellett a magyar delegáció tagja volt Géczy Balázs, a magyar NATO-képviselet helyettes képviselője, valamint Szűcs József ezredes, a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központjának volt parancsnoka. A légierő tisztjének részvétele az egyeztetésen beleillik a korábbi mintába: ahogy rámutattunk, a szövetséges gépek a magyar reptéri infrastruktúrát és a SAC magyar személyzetét is igénybe vették az Ukrajnában szánt fegyverszállítmányok célba juttatására.

Milliárdos katonai fejlesztések, mutyival fűszerezve

Az ukrajnai háborúra reagálva csaknem minden NATO-tagállam fokozta katonai kiadásait, ugyanígy tett Magyarország is, folytatva azt a 2016-ban megkezdett programot, amelynek célja a Honvédség költségvetésének megduplázása 2026-ig.

A fejlesztések egyik célja, hogy Magyarország teljesítse a NATO-elvárást, mely szerint minden tagországnak legalább a GDP 2 százalékát kell katonai kiadásokra költeni – ez 2023-ra sikerült is.

Azt már talán kevésbé nézi jó szemmel a NATO, hogy a katonai beszerzéseket is áthatja a NER-re jellemző nepotizmus. Ennek egyik példája volt a közelmúlt egyik legnagyobb katonai beruházása, a török Gidrán MRAP-ok vásárlása, ahol a honvédség a járműveket nem közvetlenül a törökországi gyártótól, hanem

egy közvetítő cégtől, a HT Division Zrt.-től vette, amelynek a tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, Szíjj László és Suat Karakus.

A beszerzés részleteit, így a Gidránok árát is 30 évre titkosította a kormány. Az viszont tudható, hogy a frissen alapított, 8 dolgozóval működő közvetítőcég több mint 20 milliárd forintot keresett az üzlettel.

De megjelent a honvédségi beszerzések körül az Orbán-család is: 2023-ban írtunk a Magyar Harcászati Akadémia nevű egyesületről, ami egy nógrádi lőtéren tanítaná lőni a rendvédelmi és honvédelmi szervek állományát. Az egyesületet a miniszterelnök öccse, Orbán Áron vezeti, aki a Multi Shoot Zrt.-vel egy lőteret is építeni kezdett, ahol az Átlátszó által nyilvánosságra hozott irat szerint rendőrök és katonák vesznek majd részt kiképzéseken.

Zubor Zalán

Címlapkép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, forrás: Magyar Péter Facebook