Európa-szerte terjesztenek álhíreket a TikTokon orosz hátterű dezinformációs hálózatok, ebben sokszor partnerre lelve a helyi radikális mozgalmakban és az összeesküvés-elméletekben utazó alternatív médiában. Magyarországon más a helyzet: itt a Kremlnek nem érdemes ügynökhálózatot fenntartania, mert ugyanezek a narratívák a kormányzati médiából jutnak el a közösségi platformokra.
A Global Witness nevű civil, tényellenőrző szervezet a héten adott ki jelentést arról, hogy a nagy közösségimédia-platformok közül a TikTok teszi a legkevesebbet a dezinformáció kiszűrése ellen. A csoport az X-nek (Twitternek), a TikTok-nak és a YouTube-nak is beküldte ugyanazt a 16, az európai választásokkal kapcsolatban teljes egészében félrevezető információkat és hamis adatokat tartalmazó videót. Ilyen választási dezinformációt elvileg egyik platform szabályzata sem engedélyez.
A teszten a Twitter vizsgázott a legjobban, amely mindegyik hirdetés feladását elutasította, míg a YouTube kettőt átengedett. A kínai tulajdonú TikTok ezzel szemben valamennyi hirdetést jóváhagyta.
A hirdetések (amiket a teszt készítői a hirdetések elfogadása után egyből töröltek, így azok valójában nem jutottak el a közönséghez) többek között ilyen hamis állításokat tartalmazták:
„Ne szavazzon személyesen ezen az EU-választáson! Új híradások szerint a szavazólapokat a választási dolgozók módosítják. Szavazz inkább a 05505-ös sms-ben”, vagy „Az új szabályok megváltoztatják a 2024-es választások személyi igazolványokra vonatkozó követelményét. Ha nincs érvényes jogosítványa, nem szavazhat ezen a választási napon”.
Az elmúlt években a TikTok az egyik legbefolyásosabb közösségi média platformmá vált világszerte, mostanra mintegy egymilliárd aktív felhasználóval büszkélkedhet. Magyarországon a Similarweb statisztikája szerint a TikTok messze a legtöbbet letöltött mobilos közösségimédia-alkalmazás, az összes alkalmazás között az 5. helyen áll.
Több jelentés is arra utal, hogy a TikTok a dezinformáció, a kiskorúak védelme, a hirdetések átláthatósága szempontjából a korábbi platformoknál is kevésbé megbízható. 2022-ben például a platform Magyarországon összesen 202 videót törölt közösségi alapelvek megsértése miatt, ám ezeket a törlésig még 5 millióan megnézték. A törölt videók nagy része egyébként egyéb alapelvek megsértése miatt akadt fent a szűrőn (ez lehetett például meztelenség, vagy erőszakos tartalom). Tényellenőrzésnek Magyarországon mindössze 5 videót vetettek alá, és ezek közül 3-at töröltek azért, mert valamilyen dezinformációt tartalmaztak.
A platform így ideális terep a dezinformációs kampányoknak, amelyek hátterében Európában gyakran az orosz szervezetek állnak. Az Átlátszón több alkalommal írtunk arról, hogyan terjednek a közösségi médiában a hírtartalomnak álcázott, valójában állami propagandatartalmak, mint például a Newsfront nevű orosz dezinformációs hálózat anyagai.
Tavaly írtunk arról, hogy az orosz különleges szolgálatokhoz köthető szereplők többek között a TikTokon terjesztettek olyan videókat, amelyekben úgymond leleplezték, hogy az ukrán hadsereg megrendezett videókat gyártva próbálja jobb színben feltüntetni magát és a hadi helyzetet. A felvételek, amiket bemutattak, valójában egy Lettországban készülő játékfilm werkfilmjéből származtak. Más esetekben európai városokban tartó tüntetéseket próbáltak oroszpárti megmozdulásoknak bemutatni.
A korábbi tapasztalatok alapján, Európa nagy részében az orosz dezinformációt jellemzően a mainstreamen kívüli média- és politikai szereplők terjesztik. Ezek lehetnek közvetlenül Oroszországból irányított csatornák, mint az említett NewFront, vagy a Voice of Europe, amelynek magyar munkatársa is volt. Az orosz dezinformáció másodlagos terjesztői az egyes országok saját aktorai, akik valamilyen okból hajlandók átvenni a Kreml narratíváit. Ezek lehetnek „alternatív” hírforrások, vagy politikai pártok, mozgalmak és személyiségek.
Az orosz narratívákra Európában tipikusan a szélsőjobboldalon van fogadókészség, de a szélsőbaloldalon is létezik egy jelentős oroszpárti vonal.
Az említett Voice of Europe dezinformációs hálózat építésében például a német szélsőjobboldali AfD párt két tagja vett részt, akik ellen jelenleg pénzmosás miatt folyik eljárás. Szintén Németországban májusban, az oroszoknak való kémkedésért letartóztatták a hadsereg egyik, egyébként szintén AfD-tag tisztjét, akinek ügyvédje arra hivatkozott, hogy védence a TikTok-on fogyasztott orosz propaganda hatása alatt cselekedett.
Az Euronews márciusban írt arról, hogy a szélsőjobboldal Európa-szerte profin használja a TikTokot, ami jelentős hatással lehet az EP-választásokra, mivel így megszólíthatják a hagyományos pártokból kiábrándult fiatalabb generációt.
Belgiumban például a Flamand Érdek párt hatalmas összegeket költ arra, hogy megpróbálja megnyerni a fiatal szavazókat, csakúgy, mint Matteo Salvini, az olasz Liga párt vezetője (akinek pártja hivatalos szövetséget is kötött Putyin Egységes Oroszország Pártjával), a portugál André Ventura, a Chega párt vezetője, vagy a francia Jordan Bardella, aki a Nemzeti Összefogás elnöke.
A TikTok algoritmusát úgy tervezték, hogy a lehető legtovább a képernyő előtt tartsa a felhasználót azzal, hogy az érdeklődési köréhez egyre inkább igazodó tartalmakat mutat – a politikai tartalmak esetében ez azonban gyakran azt jelenti, hogy az algoritmus az egyre radikálisabb nézetek felé tereli a felhasználót, így a „neked” streambe hamar bekerülhetnek a mainstreamen kívüli, szélsőséges üzeneteket, vagy összeesküvés-elméleteket terjesztő videók.
De mi a helyzet a magyar TikTokon? Ahogy fentebb láthattuk, Európa nagy részén az orosz dezinformációt vagy közvetlenül a moszkvai trollgyárak, vagy a politikai paletta széléről érkező szereplők terjesztik.
Magyarországon ez egy kicsit másképp van: ugyan a magyar online szélsőjobboldal nagy múltra tekint vissza (gondoljunk csak a Kurucinfóra és hasonló oldalakra), a modern közösségimédia-környezetben a klasszikus „nemzeti radikális” szubkultúra egyre kevésbé releváns. A TikTokon megtalálhatók például olyan klasszikus szélsőjobboldali szervezetek, mint a Hatvannégy Vármegye, a Betyársereg vagy a Magyar Önvédelmi Mozgalom, vagy olyan véleményvezérek, mint Drábik János. Ám az ő videóik ritkán érnek el néhány ezresnél nagyobb nézettséget. Tartalmaikat rendszertelenül posztolják, videóik sokszor hosszúak, nem követik az aktuális trendeket.
Ugyanez igaz a politikai szereplők nagy részére is, igaz, itt meg kell jelezni, hogy a magyar politikusok és pártok általánosságban igen hiányosan vannak jelen a TikTokon: igazán látható jelenléte leginkább csak a Fidesznek, a Momentumnak és a Mi Hazánknak van. A politikusok közül Orbán Viktor, Karácsony Gergely, Magyar Péter, Szentkirályi Alexandra és Toroczkai László rendelkezik erős TikTok-jelenléttel, de például Dobrev Klára, Ungár Péter vagy például a fideszes EP-listavezető, Deutsch Tamás egyáltalán nincs fent a platformon.
Szintén csekélynek mondható a kétes, gyaníthatóan oroszországi hátterű, magyar nyelvű dezinformációs csatornák elérése. Az orosz propaganda zászlóshajójának nevezett Orosz Hírek 17 ezer feliratkozóval rendelkezik, videói ritkán lépik át a 10 ezres megtekintést: van azonban néhány feltűnő kivétel, például két Putyin-beszéd felvétele, amelyek százezres nagyságrendű megtekintésnél járnak, ami fizetett hirdetések eredménye lehet.
A magyar szélsőjobbolali szereplők közül kivételt jelent Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, aki nemcsak a politikusokhoz képest, de más csatornák viszonylatában is rendkívül népszerű a magyar TikTokon, legnézettebb videója már egymillió megtekintés felett jár. Érdekesség, hogy
Toroczkai sokszor nem a klasszikus szélsőjobboldali témákkal tud nagy nézettséget szerezni, hanem sokszor olyan ügyek felkarolásával, amelyek más országokban a baloldal témái lennének.
Legnézettebb videója arról szól, hogy feljelenti a MOL-t, amiért szerinte illegális módon manipulálja a fogyasztói árakat az olajtársaság. Egy másik mintegy félmilliós nézettségű videója az autópálya-díjakról, egy harmadik a magyar piacot elárasztó rossz minőségű importméz problémájáról szól.
A magyar TikTok sajátossága, hogy az orosz dezinformációs tartalmakat nem a marginális, hanem a mainstream, gyakran állami hátterű források terjesztik a leghatékonyabban. A tipikus orosz narratívát közvetítő TikTok-videó nem más, mint a fősodratú médiából kivágott videórészlet.
Ennek ékes példáit mutatja Ferkó Dániel Hír TV-s műsorvezető csatornája.
A csatorna olyan, több tízezres elérésű videót tartalmaz, amelyek a Kreml narratíváját közvetítik kritikátlanul. Februárban például kampányszerűen tett közzé olyan, soktízezres elérésű videót, amelyek szerint a 2024-es moszkvai terrortámadást ukránok szervezték meg.
Hasonló elérést generálnak a közmédia kedvenc, rendszeresen az orosz narratívát terjesztő biztonságpolitikai szakértőinek (Georg Spöttle, Robert Castel) csatornái, vagy az őket megszólaltató műsorokból kivágott részletek – ebben a műfajban jelentős például a Hit Gyülekezetéhez közel álló Ultrahang.tv (és kevésbé sikeres a Hetek.hu csatornája).
Egy sajátos műfaj a magyar TikTokon az olyan csatorna, ami saját tartalmat nem gyárt, hanem magyar tévéadók műsoraiból közöl részleteket, valószínűleg azok engedélye nélkül. Több mint 125 ezren követik például az M1-Híradó nevű csatornát, ami neve ellenére nem a köztévés hírműsor hivatalos TikTokja, de az MTVA-s híradókból tesz közzé részleteket. Közel 50 ezren követik a hasonló, „VILÁGHÍRADÓ ROLI OLDALA” nevű csatornát, ami látszólag véletlenszerűen közöl újra hírműsor-részleteket és politikai tartalmakat. A csatornán találkozunk köztévés Híradó-részletekkel, ATV-s műsorrészletekkel, de Magyar Péter és Jakab Péter videóival is.
A TikTokra feltöltött, a kormánymédiából kivágott videórészletekkel (függetlenül attól, mi volt a feltöltő célja), hatékonyan terjednek a magyar TikTokon a Kreml narratívái. Az oldal lenyomata annak a magyarországi médiakörnyezetnek, ahol Moszkvának valójában nem kell dezinformációs kampányokra költeni, hiszen ezeket hazai pénzből folytatják a kormányhoz köthető szereplők.
Zubor Zalán
Címlapkép: Firehose projekt
Csorognak az eredmények az önkormányzati választásról, Budapesten Vitézy Dávid egyértelműen vezet, de kicsi a feldolgozottság. Az elmúlt hónapokban az Átlátszó...
Miskolcon nem jött össze az összefogás, a Fidesz jelöltje több ellenzékivel szemben indult, az ellenzék el is veszítette a megyeszékhelyet.
Márokföldön nagyon megosztotta a helyi közösséget a választás, a napokban pedig a végletekig elmérgesedett a helyzet.
Erőszakos incidensbe torkollt az önkormányzati választás Szerencsen, pofon ütötték a polgármestert, nyomoz a rendőrség.
