„Szégyellem ezt az időszakot” – van, aki hamar kilép, és megbánja, hogy idősekre sózott rá közérzetjavító termékeket

Korábbi cikkeinkben bemutattuk, hogyan működik a nyugdíjasokra specializálódott közérzetjavító biznisz, és milyen szereplők tűnnek fel az ezzel foglalkozó cégek hátterében. Ezúttal hasonló cégek korábbi munkavállalóival beszélgettünk, akik részletesen meséltek arról, hogy mi volt a feladatuk, hogyan zajlott egy állapotfelmérés, az azt követő értékesítés, és egyáltalán, hogyan keresték meg a potenciális új ügyfeleket.

A közérzetjavító termékeket árusító, elsősorban nyugdíjasokra specializálódott biznisz régóta virágzik Magyarországon. Lényege, hogy különböző cégek ingyenes (újabban pár ezer forintba kerülő) egészségügyi állapotfelmérésre invitálnak embereket – jellemzően időseket – , majd aztán a sok esetben valamilyen komoly bajt kimutató „eredmény” fényében különféle „közérzetjavító, egészségmegőrző, wellness” termékeket kínálnak nekik megvásárlásra, gyakran igen borsos áron.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A hasonló módszerekkel dolgozó cégek több alkalommal szerepeltek már a sajtóban, sőt a hatóságok látókörében is feltűntek már. Arról azonban eddig kevés szó esett, hogy néz ki belülről az állapotfelmérés és az azt követő értékesítés, mi az egésznek a folyamata – most két, hasonló üzletnél dolgozó egykori munkavállaló mesélt az Átlátszónak arról, ők hogyan dolgoztak.

Sok fiatalt vonz az átlagon felüli fizetés ígérete

Máté (akinek a nevét kérésére megváltoztattuk) mindössze pár hónapig dolgozott egy állapotfelmérést kínáló üzletben Budapesten, nem sokkal a koronavírus-járvány után.

„Szégyellem ezt az időszakot” – kezdi történetét.

Mint mondja, egy közösségi oldalon találkozott az álláshirdetéssel, ami rendkívül magas fizetést ígért, így nagyon vonzónak tűnt. Az állásinterjú nagyjából fél óráig tartott, ezt követően megfigyelőként be is ültették egy értékesítő és egy „vendég” (így hívták ugyanis az állapotfelmérésre érkezőket, akik jellemzően 60 év feletti nők voltak) között zajló beszélgetésre. Még ekkor sem volt teljesen világos számára, hogy mi lesz pontosan a feladata.

Az Átlátszó által megismert, a közérzetjavító bizniszhez kapcsolódó, korábbi évekből származó álláshirdetések alátámasztják a Máté által mondottakat. Legtöbbjükre jellemző, hogy „kimagasló” vagy „átlagon felüli” bérezéssel, sokszor azonban konkrét összegek említése nélkül hirdetik a meglehetősen semmitmondóan értékesítési munkaként elnevezett állásokat. Előfordul olyan is, hogy egyáltalán nincs megnevezve a munkakör, és arról sem találni túl sok információt a hirdetésben, hogy mik pontosan a feladatok. A hívószavak között gyakran szerepel a „céges nyaralás” vagy „luxusnyaralás” , „céges autó” és „luxus irodai környezet” is.

„Sokáig elhittem, hogy amit csinálunk, az valóban segít az időseknek. Később már azzal hitegettem magam, hogy lehet, hogy nem minden igaz abból, amit állítunk, és nem gyógyítanak meg ezek az eszközök, de ártani nem árthat” – magyarázza Máté.

Elmondása szerint ők meglévő ügyfelekkel foglalkoztak, vagyis nem volt feladatuk (neki legalábbis) a „hideg” hívások lebonyolítása. A személyes találkozónál nagyon odafigyeltek a kifogástalan, elegáns megjelenésre – így lehetett elérni, hogy a jellemzően nemrég nagykorúvá vált dolgozókat komoly szakembernek tekintsék az odaérkezők.

Saját magukra jellemzően preventív tanácsadóként, referensként utaltak.

Fontos volt hangsúlyozniuk, hogy ők nem orvosok, azonban ezek a hangzatos kifejezések szerinte arra voltak jók, hogy a szakértelem látszatát keltsék.

Az elegáns megjelenés volt a siker kulcsa. Forrás: unsplash.com

Egyre rosszabb állapot

Egy ingyenes állapotfelmérés nagyjából 2-3 óráig tartott, ebből a tényleges állapotfelmérés mindössze 5-6 perc volt. De sokkal fontosabb volt az, ami megelőzte a mérést. Máté elmondta: az értékesítési folyamat egyik legfontosabb része az úgynevezett „jégtörés szakasz” volt, aminek az idősekkel való kapcsolatteremtés, a bizalom kiépítése volt a célja. Itt kérdeztek rá arra, hogy honnan érkezett, hol lakik az adott ember, mi a helyzet a családjával, a munkájával.

Mindezek a kérdések arra is jók voltak, hogy feltérképezzék az illető anyagi helyzetét.

Ezt követően szóba került, miért jelentkezett a mérésre, volt-e korábban bármi panasza, majd ismertették az idősekkel az állapotfelmérés menetét.

Máté elmondása szerint ők „biorezonanciális” méréssel, úgynevezett NLS méréssel dolgoztak. Ennek során egy fejhallgatószerű eszközt kellett az idősek fejére tenni, aztán a gép maga nyomtatta ki az eredményeket – azt az ott dolgozók is csak ezt követően látták. Az eredmények az érrendszert mutatták: az alsó végtagot, a felsőtestet, a nyakat és végül az agyat.

Egy, az Átlátszó birtokába került, pár évvel ezelőtti biorezonanciális mérés eredménye, ami az agyat ábrázolja. Forrás: Átlátszó/Kiss Soma.

Mint mondja, a jellemző az volt, hogy az alsó- és felsőtest eredményei jók voltak, aztán jöttek a problémák.

A nyaki részt eredményeit például nekik úgy kellett bemutatniuk, hogy odaadták a vendégeknek a papírt, hogy nézzék meg, ameddig „visszaírnak egy ismerősnek”.

Majd hosszú csendet kellett tartani, ami tovább fokozta az idősek rémületét. Ezt követte az agy eredményeinek bemutatása, ami gyakran még rosszabb volt, mint az azt megelőző nyaki rész.

Ezen a ponton a „preventív tanácsadók” vázolták, hogy mire számíthat az eredmények fényében az állapotfelmérésre érkező: például, hogy javulás nem igazán várható, sőt, az állapota egyre rosszabbá válhat. Majd arra is rákérdeztek, a családban volt-e hasonló probléma, észlelt-e magán bizonyos tüneteket az utóbbi időben.

Részlet abból a dokumentumból, ami alapján az értékesítési folyamat zajlott az állapotfelmérő cégnél, ahol Máté dolgozott. Forrás: Átlátszó/Szopkó Zita

Az árakat a vevő pénztárcájára szabták

Ezt követte az előzetes kifogáskezelés, azaz a kételyek eloszlatása, megválaszolása, még azelőtt, hogy maga a vendég felsorolná azokat. Az utolsó lépés a „megoldás” prezentálása volt: egy vagy több választott eszköz az üzlet kínálatából, amelyek ára közel százezertől akár 3-400 ezer forintig is terjedhetett.

Máté elmondása szerint a taktika az volt, hogy először egy fantomajánlattal kezdtek: ez jellemzően olyan konstrukció volt, hogy több alkalommal, kis összegekben fizethet a vendég, de a végösszeg így nagyon magas, nagyjából 1 millió forint körülre jött ki. Ezt követte az újabb ajánlat, a pár százezerért egy összegben megvásárolható termék, ami így már sokkal kedvezőbben hangzott.

Máté korábbi munkahelyén a termékeknek nem volt fix ára, azokat egészen változatos összegekért adták el az aktuális vendégnek, a feltételezett anyagi helyzetükhöz szabva az árat.

„Volt egy lézer, amit nagyjából 250 ezerért adtam el, és aztán az interneten megtaláltam ugyanazt az eszközt 9 ezerért” – fejtette ki Máté.

Az első állapotfelmérést követően kontrollidőpontra is visszahívták azokat, akik valamilyen eszközt vásároltak, erre jellemzően pár héttel később került sor. Elmondása szerint ugyanakkor ezek a mérések már zárt ajtó mögött, az üzletvezető felügyelete mellett történtek.

Máté arról is beszámolt, hogy minden állapotfelmérést hangfelvételre vettek, ezeket aztán az ott dolgozók közösen meghallgatták, és kielemezték, hogy „aki esetleg nem vásárolt, azt hol lehetett volna megfogni.”

Mindezek miatt állítja, nem véletlen a nagy fluktuáció, ami jellemezte az állapotfelmérő céget, és az sem, hogy jellemzően pályakezdő fiataloknak vonzó ez a lehetőség. Meggyőződése, hogy „aki ezt évekig tudja csinálni, az egy szar alak.”

Csak felcsapták a telefonkönyvet

Judit, egy másik interjúalanyunk, pár évvel korábban került munkavállalóként kapcsolatban egy közérzetjavító, wellness eszközöket árusító üzlettel. 2015-ben jelentkezett egy álláshirdetésre, amit irodai munkaként hirdettek. Nagyjából két hónapot töltött egy frekventált helyen lévő fővárosi irodában, ahol a helyszínen derült ki, hogy call centeres munkára keresnek embereket. Mint mondja, hetente fizettek neki, készpénzben, a munkavállalók többsége 30-35 év alatti volt. Egy másik szobában dolgoztak az üzletkötők, akik az állapotfelmérést végezték, majd értékesítették a termékeket. Magára az állapotfelmérésre is egy külön helyiségben került sor.

Judit és a hozzá hasonló munkakörben lévők feladata hívások lebonyolítása volt: vagy előre megkapott listából dolgoztak, vagy csak egyszerűen a telefonkönyvet nyitották ki teljesen véletlenszerűen, és arról hívtak tetszőleges számokat.

Kizárólag vezetékes telefont hívtak, hiszen így nagyobb esélye volt annak, hogy idősek veszik fel.

„Mindig váltogattuk, hogy milyen indokkal telefonálunk, és megbeszéltük, hogy a telefonkönyv melyik lapját ki hívja, hogy ne telefonáljunk ugyanazon a napon ugyanannak az embernek – mesélte Judit.

A kép illusztráció. Forrás: pexels.com

A leírtaktól nem lehetett eltérni

Az egyik gyakori megkeresési forma az volt, hogy megkérdezték: megkapták-e a szűrővizsgálatra/hallásszűrésre invitáló levelet. Miután az idősek azt sem tudták, miről van szó (hiszen Judit elmondása alapján minden valószínűség szerint nem is küldtek ilyen papírt), következett az invitálás az állapotfelmérésre. Más esetekben ennél nyíltabban közölték, hogy biorezonanciás állapotfelméréssel kapcsolatban telefonálnak.

Az előre megírt forgatókönyvtől eltérni nem lehetett:

„Nem mondhattunk semmi mást, csak azt, ami a nálunk lévő papíron volt” – teszi hozzá Judit.

Igaz ugyanakkor, hogy nehezen tudtak volna többet mondani, hiszen a megvásárlásra kínált gépeket nem látták, sőt az eszközt is, amivel az állapotfelmérést végezték, csak pár héttel a munkába állása után mutatták meg Juditnak.

Ha a hívott fél valóban megjelent az állapotfelmérésen, tehát azokban az esetekben, amikor sikeres volt a telefonálás, jutalékot kaptak a call centerben dolgozók.

„Akciós” vizsgálat miatt nyomoz a rendőrség

2022-ben a rendőrség nyomozást indított egy hasonló ügyben. A vád szerint egy cég munkatársai a telefonkönyvből, a nevük alapján kiválasztva próbáltak elsősorban idős embereket felhívni, hogy „akciósan” 3500 forintért érdiagnosztikai vizsgálatot ajánljanak, hogy aztán több százezer forintért közérzetjavító és wellness eszközöket adjanak el nekik.

A cég Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának nevével is visszaélt, weboldalukon egy vele máshol, más céllal készült videóval reklámozták arteriográfos állapotfelmérésüket.

A rendőrség beszámol arról is, hogy az üzletkötők hol tudományosnak, hol az érzelmekre ható szövegpanelekkel próbálták elérni, hogy a magas ár ellenére vásároljanak tőlük. Ennek illusztrálására több példát is bemutattak.

Részlet a rendőrség által közzétett dokumentumokból, amelyet azt mutatják, hogyan próbálták a cég munkatársai meggyőzni az időseket. Forrás: police.hu

E-mailben kerestük a rendőrséget, hogy megkérdezzük, hogy áll most, közel két évvel később a nyomozás. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kommunikációs osztálya az Átlátszó érdeklődésére közölte: a három gyanúsított vonatkozásában indított nyomozás továbbra is folyamatban van, azaz vádemelésre eddig még nem került sor.

Szakértők szerint nem igazolt a biorezonancia mérés hatékonysága

A hasonló, állapotfelmérést hirdető cégek gyakran dolgoznak biorezonanciás, úgynevezett NLS méréssel. Egy, az Átlátszónak korábban nyilatkozó egészségügyi szakember elmondta: a kardiológia területén meglehetősen tájékozott, de soha nem hallott még az NLS mérésről. Hozzátette azt is, mikor egy konkrét állapotfelmérés eredményét megmutattuk neki, hogy meglátása szerint

nem valószínű, hogy alkalmas szívproblémák kimutatására egy olyan eszköz, ami fejhallgatóként kerül a fejre. 

Korábban az Egészségkalauz is írt a biorezonanciás terápia potenciális gyógyító hatásairól. „Ez a „módszer” nagyjából olyan, mint a bájolás, a rontáslevétel, vagy a távgyógyítás” – olvasható az orvos válaszol rovatban a szakember álláspontja.

2018-ban az Alfahír cikkében – amely a Prestige névre hallgató, állapotfelmérést hirdető üzletről szólt – kérdezte a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgató főorvosát, hogy mi a véleménye az NLS mérésről. Prof. Dr. Andréka Péter a lapnak ekkor elmondta: a teszt által adott eredmények és a kardiológiában jelenleg hatályos szakmai irányelvekben megfogalmazott normák között semmilyen összefüggést nem lát. Hozzátette: „a külalak nagyon szép, több orvosi ábrához hasonlatos képet tartalmaz, ami egy laikus szemlélő számára biztos, hogy a tudományosság látszatát keltheti”.

2009-ben pedig a Magyar Narancs szentelt egy cikket a biorezonancia-kezeléseknek. A lap azt írja ezekről az eszközökről, hogy a bőr, a test elektromos ellenállásán kívül semmi mást nem mérnek, hatékonyságuk pedig nincs klinikailag igazolva.

 „A hozzá kapcsolódó bonyolult elméletek értelmezhetetlenek, a klinikai vizsgálatok pedig rendre azt mutatják, hogy e műszerek nem jobbak a diagnosztikában, mintha kockát vetnénk, és nem hatékonyabbak a kezelésben, mint egy-két megnyugtató szó, egy stresszoldó beszélgetés” – írják.

Hozzáteszik azt is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2004-es állásfoglalásában 12 alternatív gyógymódot vizsgált meg, melynek során a biorezonanciát „kellő tudományossággal még fel nem tártként” jellemezték, vagyis további vizsgálatoknak kell megalapozniuk hatásukat.

A Népszabadság 2004.01.20-án megjelent cikke az MTA állásfoglalásáról, amelynek során 12 alternatív gyógymódot vizsgáltak. Forrás: Arcanum

Természetesen nem állítjuk, hogy az összes, állapotfelméréssel foglalkozó cég pontosan ugyanúgy működik, ahogy azt ebben a cikkben bemutattuk az egykori munkavállalók beszámolói alapján, de az általunk eddig megismert, állapotfelmérésen részt vevő idősek történeteiben sok tekintetben ráismerhetünk a fentebb leírtakra.

Szopkó Zita

Közreműködött: Kiss Soma. A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. Címlapkép: Átlátszó montázs