Kórházi várólisták nyomában: titkos nyilvántartások, hiányos tájékoztatás

Több mint 40 ezer beteg sorakozik a műtéti várólistákon: a betegek száma a koronavírus-járvány óta nem állt vissza a pandémia előtti állapotra, annak ellenére, hogy évente több milliárd forintot költ várólisták csökkentésére a kormány. 2023-ban cikksorozatban mutattuk be, hogy mit kell tudni a kórházi várólistákról, és milyen problémákkal szembesülnek azok a betegek, akik az állami egészségügyben várnak valamilyen műtétre. 

Tavaly áprilisban kérdőíves felmérést indítottunk, hogy feltérképezzük, milyen hosszúak valójában a kórházi várólisták, mennyit kell várni arra, hogy ellátást kapjon valaki az állami egészségügyben. Erre a célra létrehoztuk az atlatszovarolistak.hu oldalt, ahol május végéig vártuk az érintettek tapasztalatait.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kórházi várólistákról szóló cikksorozatunkban személyes történeteken keresztül mutattuk be, hogy nincs egyszerű dolga annak, aki az állami egészségügyben várakozik műtétre. A tájékoztatás hiánya, a várólistára kerülést megelőző, titkos nyilvántartásban való sorakozás mind-mind megnehezíti a betegek életét, ráadásul a hivatalos lista sem minden esetben mutat valós képet a várakozókról. Mindezek miatt nem csoda, hogy aki teheti, alternatív utakat keres, például a magánegészségügyben végezteti el a műtétet, vagy több száz kilométert utazik, hogy ellátást kapjon.

Nem hivatalos várólistákra bukkantunk

Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy a betegek egy része hónapokig várakozhat titkos nyilvántartásokban, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. Sokan ráadásul nem is tudnak arról, hogy nem a hivatalos listán várakoznak. A nem hivatalos listákról több, az ország különböző pontjain élő beteg számolt be az Átlátszónak, és egy egészségügyi területen dolgozó szakember is megerősítette a létezésüket.

Vadai Ágnes országgyűlési képviselő cikkünkre hivatkozva kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert arról, tényleg léteznek-e titkos nyilvántartások. A miniszter nevében Rétvári Bence államtitkár reagált, aki a baloldalt emlegette, majd hosszan sorolta, mi mindent tett a Fidesz-kormány az elmúlt 12 évben a várólisták csökkentéséért. Állítása szerint ugyanakkor a szolgáltatók a hatályos jogszabályok szerint nem vezethetnek két listát.

Több probléma van a várólista-rendszerrel

A hosszú várakozás ugyanakkor csak a probléma egyik oldala. „A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell” – így fogalmaz a vonatkozó törvény. Az Átlátszóhoz beérkezett személyes tapasztalatok alapján ugyanakkor az esetek túlnyomó részében ez nem teljesült: a kitöltők sokszor nem tudták megmondani, hogy mennyi ideig várakoznak, és sok esetben arról sem tájékoztatta őket a kórház, hogy milyen egészségügyi következményei lehetnek a várakozásnak.

Előfordult olyan is, hogy egy beteget jelzés nélkül töröltek a várólistáról, így több hónapnyi sorban állása veszett kárba.

A kormány több mint 10 éve vezette be az egységes, online várólista-nyilvántartási rendszert, azzal a céllal, hogy könnyebben lehessen információhoz jutni arról, hogy mennyi ideig kell várakozni egy-egy műtétre. Megnéztük, hogyan változott a várakozási idő 2022. augusztus – 2023. január, illetve február-június között. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján a komplexebb, eleve hosszabb várólistával rendelkező beavatkozások esetében érdemben egyelőre nem sikerült csökkenteni a várólistákat.

Az adatok elemzését nehezítette, hogy a betegek egy része csak azután került fel a várólistára, hogy a kezelésüket már elvégezték, így minden tizedik adat értelmezhetetlen volt. Az oldal fejlesztése egyébként 14 millió forintba került, a Combit Számítástechnikai Zrt.-t bízták meg a feladattal.

Alternatív utakkal csökkentenék a várakozást

Cikksorozatunk utolsó, negyedik részében bemutattuk, hogy a hosszúra nyúlt kórházi várólisták miatt egyre több beteg alternatív megoldásokat választ a várakozási idő csökkentésének reményében. Aki teheti, a magánegészségügy felé fordul, ami jellemzően gyorsabb ellátást ígér, ám ezért mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a pácienseknek – akár több millió forintba is kerülhet egy-egy műtét. A magánszektor erősödését mutatja az is, hogy a legfrissebb adatok szerint három év alatt gyakorlatilag megduplázódott a piac.

Az is kiderült, hogy vannak, akik akár 100-200 kilométert is utaznak egy műtétért, például ha valaki másik kórházba megy, mint ahová a lakhelye szerint tartozna. Olyan is előfordul, hogy a betegek azért utaznak több száz kilométert, mert nincs más választásuk, bizonyos műtéteket ugyanis nem végeznek minden kórházban.

A járvány óta ugrott meg a várakozók száma

A koronavírus-járvány az amúgy is régóta problémákkal küzdő magyar egészségügyet még nehezebb helyzetbe hozta, ez a várólistákra is hatással volt. A halasztható műtéteket egy időre felfüggesztették, majd az ellátás újraindítása a betegek feltorlódásával járt. A hosszú várakozási idő a kormánynak is feltűnt, 2022. elején 13,6 milliárd forintot különítettek el kiemelt várólista csökkentési programra. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint ezek az intézkedések ugyanakkor csak tűzoltásra elegendőek, a várakozási idők a pandémia enyhülése óta sem sikerült lefaragni.

Hivatalos adatok szerint tavaly áprilisban közel 40 ezer beteg volt várólistán. Egyes műtéteknél nem ritka az sem, hogy több mint fél évet kellett várni, de a régiók között is jelentős eltérések voltak abban, hogy mikor kerül sorra a páciens. Infografikákon mutattuk be, hogy melyik beavatkozásra pontosan mennyien vártak ekkor, és átlagosan hány nap alatt kerültek sorra a betegek.

Tavaly tavasszal azt is megnéztük, hogy az európai országokban mennyire jellemző a hosszú várakozási idő, és mennyire volt sikeres a járvány után a várólisták rövidítése. Az derült ki, hogy más európai országokkal összevetve nem olyan tragikus a helyzet nálunk, ugyanakkor vannak olyan beavatkozások, ahol hazánk a sereghajtók között szerepel a hosszú várakozási idővel – különösen a koronavírus-járvány óta.

Míg bizonyos országok esetében 2021-re konszolidálódott a helyzet, addig ez hazánkról nem mondható el: nálunk meg sem közelíti a járvány előtti számokat a várólista-statisztika.

A kérdőíves felmérésünkre beérkező több mint 200 választ és a cikksorozat tapasztalatait az Átlón is összegyűjtöttük, így mostantól egy dedikált oldalon is elérhetőek az interaktív térképek és diagramok.

Ellátatlan betegek, sokasodó panaszok

A várólisták helyzete tavaly nyári cikksorozatunk megjelenése óta sem változott érdemben: novemberi adatok szerint a várólisták sorakozók száma 48 ezerre nőtt, a NEAK főigazgatója pedig az Economxnek elmondta: „idén hatezer műtét ragadt benn, vagyis ennyi beteg ellátása nem valósult meg, és nem azért, mert nem volt rá forrás”.

Két hónapja az Economx az egészségbiztosító tájékoztatása alapján arról írt, hogy a sok betegpanasz miatt szigorítottak a a várólistára vett betegek tájékoztatásán. Júliustól a törvény előírja, hogy a kezelőorvosnak kötelező a tájékoztatás tényét a betegdokumentációban rögzíteni, és ehhez a beteg aláírása is szükséges. A NEAK arról is beszámolt a lapnak, hogy folyamatban van a várólista-nyilvántartás technikai fejlesztése, Az új oldal például azt is megmutatja majd, hogy hol van a legkisebb várakozási idő az adott műtétre a lakhelyhez képest megadott távolságon belül.

Néhány napja azonban a Pénzcentrum megírta, hogy a NEAK trükkösen igyekszik javítani a várólista-statisztikán: 2024-től már csak a 60 napot meghaladóan várakozók számát közlik. Aki „csak” 59 napja vár a műtétre, az nem jelenik meg az adatokban, amitől a várólisták rövidebbek lesznek – persze csak látszólag, a kozmetikázott adatokkal, de a várakozók száma nem csökken.

Szopkó Zita