Kétmilliárdos veszteséget termelt tavaly a MotoGP-pálya építéséért felelős HUMDA Zrt.

Május végén a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. A kormányzati megszorítások miatt határozatlan időre elhalasztott hajdúnánási MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős cég 2022-ben valamivel jobb eredményt ért el, mint két éve, de még így is veszteséges volt a működése.

A HUMDA jogelődje 2016-ban jött létre, állami tulajdonú vállalatként. Jelenlegi nevét 2020 őszén kapta egy jelentős tőkeemeléssel együtt, 2021-ben pedig az állam odaajándékozta a Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítványnak, amelynek elnöke Palkovics László.

A május végén leadott cégbeszámolóból kiderül, hogy a HUMDA Zrt. 2022-ben 58,14 millió forint nettó árbevételt ért el. Ez a korábbi év 11,9 milliós forgalmához képest jelentős, közel 400 százalékos növekedés.

Az adózott eredmény ugyanakkor hasonlóan alakult, mint 2021-ben:

a cég 2,09 milliárdos veszteséget termelt a tavalyi üzleti évben.

A kiegészítő mellékletben olvasható, hogy a HUMDA Zrt. nagyrészt tőketartalékból finanszírozta a rábízott autó-motorsporttal és közlekedésbiztonsággal, utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatokat. Mint írják: „A stratégia végrehajtására irányuló célkitűzések és az ezek megvalósítását szolgáló intézkedések, valamint a kezdeti befektetések és a várható bevételek későbbi időszakban történő realizálásának eredménye a 2022. évi veszteséges gazdálkodás.”

A cégnél dolgozók létszáma 68-ról 77-re nőtt az elmúlt évben. A vezető tisztségviselők díjazása azonban ezzel párhuzamosan csökkent: 69,6 millióról 67,5 millióra.

A zrt.-nek egyébként három leányvállalata is van, a HUMDA pro Kft., HUMDA Lab Nonprofit Kft., valamint a Zöld Mobilitási Infrastruktúra Zrt. (ZMI Zrt.) A HUMDA Lab Nonprofit Kft.-nek a honlap tanúsága szerint célja, hogy a nemzeti autó-motorsport kutatási és fejlesztési tevékenységeinek inkubátora és iránymutató szervezete legyen. A HUMDA pro Kft. promóciós, marketing és értékesítési tevékenységet végez, a nyáron alakult ZMI Zrt. pedig főtevékenysége szerint üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással foglalkozik.

Két leánycég az anyavállalathoz hasonlóan mínusszal zárta a tavalyi évet: a HUMDA pro Kft. 277,4 millió forint veszteséget termelt, a frissen létrehozott ZMI Zrt. pedig 4,6 millió mínuszt hozott össze. A HUMDA Lab Kft. ugyanakkor a 2021-es, 61 milliós veszteség után a tavalyi évben 46,4 milliós nyereséget ért el.

2023 helyett 2030 körül lehet verseny Hajdúnánáson

Kósa Lajos egykori polgármester, fideszes országgyűlési képviselő 2019 novemberében jelentette be, hogy Kelet-Magyarországon, Hajdúnánás külterületén motoros versenypálya fog épülni. A pálya üzemeltetéséért eleinte a kifejezetten erre a célra létrehozott állami tulajdonú Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. (KMVP) felelt, amely felett joggyakorlással a szintén állami tulajdonú HUMDA Zrt. rendelkezett. A projekt megvalósítása azonban 2021-ben a KMVP-től a BMSK Zrt.-hez került át, ugyanezen év végén pedig a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. beolvadt a HUMDA Zrt.-be.

A HUMDA honlapja szerint a MotoGP-pálya építésének szakmai felügyelete mellett a Hungaroring tervezett felújításához is támogatás nyújt, valamint a tehetségkutatásra és utánpótlás-nevelésre is nagy hangsúlyt helyez.

A 65 milliárdból megépülő MotoGP-pályáról több alkalommal írtunk már az Átlátszón. Először 2021 tavaszán, amikor beszámoltunk arról, hogy a komplexum felépítéséhez 500 hektár földet kell kisajátítania az államnak, a gazdákat azonban elfelejtették tájékoztatni a részletekről.

Látványterv a Hajdúnánás külterületére tervezett MotoGP-pályáról. Forrás: Facebook/BORD Építész Stúdió

2021 nyarán megírtuk, hogy Szijjártó Péter a Hajdúnánás külterületén épülő MotoGP-pálya „jelentős felgyorsításáról” döntött. Később ugyanakkor arról lehetett hallani, hogy a hivatalos kommunikációval ellentétben nem a tervek szerint haladnak a munkálatok. Ősszel már arról volt szó, hogy a kormány döntései egyes építőipari beruházások halasztásáról a pályaépítési terveket is felülírhatják. Ekkor arról is beszéltek a felelősök, hogy amennyiben a MotoGP jogtulajdonosa, a Dorna Sports nem járulna hozzá a 2-3 éves csúszáshoz, a frissen állami tulajdonba került területeket ipari parkként hasznosíthatnák – annak ellenére, hogy épp néhány éve épült félmilliárdból ipari park a városba.

Tavaly szeptember végén biztossá vált, hogy ez a projekt is a megszorítások áldozata lesz, a beruházást felfüggesztik. Ezt követően összeszámoltuk, hogy a MotoGP-pálya építéséért felelős cégek vezetői mennyi pénzt vihettek haza másfél év alatt. A felügyelőbizottsági tagok több mint 40 milliót kaptak, a vezetők fizetése összesen 181 millió forint volt. Az RTL számításai szerint a pályaépítés bejelentése óta egyébként több mint 4 milliárdot költöttek el a beruházásra.

Másfél év alatt közel 200 millió forintot költöttek a MotoGP pályaépítésért felelős cégek vezetőinek bérére | atlatszo.hu

Az utóbbi időben szokatlanul nagy a csend a Hajdúnánás külterületére tervezett, több mint 60 milliárd forintból megvalósuló MotoGP pályaépítés körül. A komplexum építése nem az eredeti tervek szerint halad, bár a beruházásért felelős cég több alkalommal igyekezett ennek ellenkezőjéről meggyőzni az embereket.

A Debreciner írta meg idén áprilisban, hogy a Hajdúnánás Televíziónak már arról beszélt Tiba István, a térség fideszes országgyűlési képviselője, hogy tudomása szerint a Dorna Sports-szal abban egyezett meg a magyar állam, hogy „2029-2030-ra már Hajdúnánáson rendeznék meg a futamokat”, illetve az sem kizárt, hogy egy pár évig ezt megelőzően a Hungaroringen bonyolítják le a versenyeket.

Közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz került a cég

A HUMDA leginkább a Hajdúnánás külterületére tervezett, egyelőre bizonytalan időre elhalasztott gyorsasági motoros versenypálya kapcsán vált ismertté. A cég ugyanakkor már régóta létezik, de az elmúlt évek során több névváltozáson esett át. Jogelődje 2016. januárban jött létre átalakulással Kárpátok-Alpok Zrt. néven, amely 2017 decemberében Valor Hungariae Zrt.-re változott.

A Valor Hungariae név leginkább a 2015-ös milánói világkiállításra készült karcagi Sámándob (hivatalosan Életkert nevű pavilon) miatt lehet ismerős, aminek botrányosan magas építési és újjáépítési költségével, valamint a tervező által tett feljelentéssel mi is foglalkoztunk már korábban:

A „Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt | atlatszo.hu

A „Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt

2020 szeptemberében is történt egy átkeresztelés, ekkor kapta az állami cég a HUMDA nevet. A névváltás során egy egyszeri 105 milliós tőkeemelésre is sor került, illetve a cég tevékenységi köre is átalakult. A cégbeszámoló szerint a HUMDA Zrt. működése 2021 szeptemberétől két alappillérre épül, az új szemléletű autó- és motorsport fejlesztésre, illetve a Zöld Mobilitás fejlesztésre.

Idén év elején a HUMDA, valamint a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya alapítói és fenntartói jogai a Széchenyi István Egyetemet fenntartó, és Palkovics László exminiszter elnökletével működő alapítvány által létrehozott holdingcéghez kerültek.

A 2023 februárjában létrehozott cég, a Széchenyi Üzleti és Vagyonkezelő Holding Zrt. az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában áll. Vezérigazgatója Palkovics László, aki azután lett a győri egyetem kuratóriumának elnöke, hogy lemondott technológiai és ipari miniszteri miniszteri pozíciójáról.

A HUMDA közleménye úgy fogalmaz, hogy „az alapítványi fenntartás rugalmasabb működést tesz lehetővé a mobilitási területen, és így hatékonyabban lehet kiszolgálni az autóipari szereplőket, akik gyorsabban tudnak döntéseket hozni egy-egy beruházásról, fejlesztésről.”

Részlet a HUMDA új, 2023. május 15-én kelt alapszabályából.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) több alkalommal írtunk már az Átlátszón. Két éve a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb privatizációs hulláma zajlott le, melynek során a parlament felbecsülhetetlen értékű állami vagyont – ingatlanokat, részvényeket, továbbá milliárdos működési támogatást – adott ingyen magánalapítványoknak, amelyek átvették többek között a hazai felsőoktatás és kultúra intézményrendszerének nagy részét.

Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu

A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami nagyságrendileg csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek.

Szopkó Zita