Német nagykövet: Az Európai Unióban nem a kormányok ellenőrzik a médiát, hanem fordítva

A budapesti német nagykövet, Julia Gross az elmúlt évben Londonból érkezett Magyarországra, és alkalmunk nyílt, hogy a német-magyar kapcsolatokról, EU-ügyekről és aktuális témákról beszélgessünk vele. Interjú.

Átlátszó: Ha jól tudom, Londonból érkezett hozzánk. Tehát brit konyha vagy magyar konyha? Brit miniszterek vagy magyar miniszterek? Kivel egyszerűbb és kivel nehezebb az együttműködés?

Julia Gross: Egy diplomata szempontjából szerencsés eset, ha egy olyan szép állomáshelyről, mint London, egy másik olyan szép állomáshelyre, mint Budapestre érkezhet; hogy két ilyen, Németország számára fontos és politikai szempontból izgalmas országban dolgozhat. Nagykövetként a fő kapcsolattartó partnerem természetesen a Külügyminisztérium, de az Igazságügyi Minisztériummal is sokat beszélek, hiszen az uniós ügyek az ő portfóliójuk alá tartoznak. Mivel a német-magyar kapcsolatok nagyon széles alapon nyugszanak, a csapatommal együtt mindegyik minisztériummal szoros kapcsolatokat tartunk fenn, és valamennyien fontosak számomra. A magyar kormányban lévő tárgyalópartnereimnél nagy készséget látok arra, hogy keressék a Németországgal való együttműködés lehetőségét, és hangsúlyozzák, hogy Németország fontos partner. Németország számára is fontos partner Magyarország. Az igazsághoz hozzátartozik azonban az is, hogy jelenleg sok vitás téma van közöttünk, amelyeket meg kell beszélnünk, amelyek uniós és NATO-szinten is zajlanak, és amelyek természetesen visszahatnak a kétoldalú kapcsolatokra is.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az elmúlt héten találkozott Navracsics Tibor miniszterrel. Hogyan értékeli a vele folytatott megbeszélést?

Számomra ez egy nagyon fontos megbeszélés volt, mert Navracsics miniszter úr két olyan területen illetékes, amely Németország számára is és az EU-partnerek számára is fontos, és ahol az EU-pénzek felhasználásáról van szó. Ennyiben tehát a témák széles palettáját kellett megbeszélnünk. Nagyon nyíltnak és hasznosnak találtam a megbeszélést. Az egyik fontos téma volt a kulturális területen folytatott együttműködés is, és Veszprém mint kulturális főváros.

Említette a Külügyminisztériumot, de még sosem hallottam arról, hogy létrejött volna egy kétoldalú találkozó Ön és Szijjártó Péter között. És Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég egész világosan utalt arra, hogy az akkumulátorgyárak elleni tüntetések és a hangulatkeltés külföldi, elsősorban német érdekeket szolgál.

Volt kétoldalú találkozóm Szijjártó Péter külügyminiszterrel, voltam nála bemutatkozó látogatáson, és azóta is többször találkoztam vele különböző rendezvényeken. Ami pedig a tervezett debreceni akkumulátorgyár elleni tiltakozásokat illeti, azt hiszem, hogy a lakosság kéréseit és aggodalmait komolyan kell venni. Németországban is vannak tiltakozások, ha ilyen nagyságrendű projektekről van szó. Az emberek kifejezésre akarják juttatni aggodalmaikat és kéréseiket. Azt hiszem, ez teljesen normális folyamat. Egy olyan nagyvárosban is mint Debrecen, ahol az emberek többségében Fidesz-szavazók, felmerülnek kérdések, amelyeket a kormánynak meg kell válaszolnia. Nem intézném el ezt egyszerűen úgy, mint hangulatkeltés.

Mi a véleménye a jelenlegi német-magyar kapcsolatokról, különösen Merkel kancellár hivatali idejével összehasonlítva. Milyen változások történtek a két ország viszonyában a mostani közlekedésilámpa-koalíció kormányzása óta?

A német-magyar kapcsolatok az országaink közötti nagyon hosszú barátságon alapulnak, ezek a kapcsolatok továbbra is széles alapokon nyugszanak. Ezek nem csak kormányközi kapcsolatok, hanem oktatási intézmények közötti kapcsolatok, testvérvárosi, vállalati együttműködések, személyes barátságok, amelyek évek alatt alakultak ki. Nagyon sok területen nagyon sok szereplővel működünk együtt. A német-magyar kapcsolatokat nem lehet kormányzati ciklusok szerint értékelni, vagy egyes kormánykoalíciókhoz kötni. Az országok közötti kapcsolatok a geopolitikai fejleményekkel és az aktuális témákkal a háttérben is mindig tovább fejlődnek. Jelenleg egy sor vitás téma van Magyarország és Németország között, de Magyarország és más EU-partnerek között is, amelyekről beszélnünk kell. Azokat pontokat, amelyek miatt jelenleg aggódunk, más tagállamok is kritizálják. Ezekkel a témákkal kapcsolatban kiterjedt vita folyik EU-szinten. Az EU-Bizottság az EU-tagállamok többségének támogatásával elindította azt az eljárást, amelynek célja, hogy megerősítse a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció-ellenes harcot és a média szabadságát.

Uniós pávatánc: Megúszhatjuk forrásvesztés nélkül a jogállamisági eljárást? | atlatszo.hu

Az eljárást végig követő, és a Bizottságot végig nyomás alatt tartó Európai Parlament képviselői is üdvözölték a Tanács döntését. Daniel Freund EP képviselő az Átlátszónak nyilatkozva elmondta, hogy a jogállamisági mechanizmus sikeres alkalmazása egy erős jelzés mind Magyarország, mind a többi tagállam felé, miszerint minden eszközzel küzdenek a korrupció ellen, hogy megvédjék az uniós polgárok pénzét.

Az elmúlt hetek eseményeiből kiindulva felismerhető-e irányváltás a magyar külpolitikában? Arra gondolok, hogy Szijjártó Péter járt Stockholmban, Orbán Viktor elutazik Kijevbe, gondolhatunk a „kézilabda diplomácia” esetére, vagy arra, hogy Magyarország szó nélkül megszavazta a 10. szankciós csomagot?

Azt látjuk, hogy Magyarország világosan elítélte az orosz agressziót. Az is nagyon pozitív dolog, amit Magyarország bilaterálisan tesz Ukrajna támogatásáért. Igen, Magyarország megszavazta a 10. szankciós csomagot, mint ahogy az előző kilencet is. Amit problémásnak tartunk, az az, hogy a magyar kormány utólag mindig elhatárolódik ezektől a döntésektől és intézkedésektől. Például a Brüsszel és a Magyarország által is megszavazott szankciók elleni plakátkampányra gondolok. Ilyen értelemben látok bizonyos ellentmondást, és ez ugyanúgy érvényes Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálási folyamatára is. Természetesen kiváló dolog, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter ebben a helyzetben, amikor Svédország és Finnország NATO-csatlakozása áll előttünk, ami remélhetőleg nemsokára meg is történik, kapcsolatba lép a partnerekkel. Megfigyeltük azonban, hogy a Magyar Országgyűlés hónapok óta halogatja a ratifikálást és mindig újabb okokat talál erre, amelyeket mi nem tartunk helytállónak.

Teljes médiacsend mellett egyeztet a magyar kormány az ukrajnai fegyverszállításokról Brüsszelben | atlatszo.hu

Ez a kiszolgáltatott csoport Magyaroroszágon egy szinte teljesen leépített menekültügyi ellátórendszerbe és egy előítéletekkel teli társadalomba csöppent, elhelyezésük és integrációjuk jelentős részét a civil társadalom próbálja megoldani – több-kevesebb sikerrel.

2024 második felében Magyarország veszi át a soros EU-elnökséget. Ez nagyon fontos időszak lesz, mert ekkor alakul meg a Bizottság is. Mit vár Ön és Németország a magyar elnökségtől?

Szorosan együttműködünk majd ebben a magyar kormánnyal, mind Varga Judit igazságügyi miniszterrel, mind Kovács Zoltánnal, aki a logisztikáért felel majd. A témákat majd a magyar kormány határozza meg a trió-elnökséggel folytatott párbeszéd során. Azt hiszem, hogy ezekben az időkben nem könnyű az EU-elnökség, mert természetesen néhány dolog, amit az ember korábban tervezett, nagyon rövid időn belül dugába dőlhet a nemzetközi színtéren történő, változó fejlemények miatt. Ilyen szempontból szükség van minden EU-elnökségnél a rugalmasságra és reagálóképesség meglétére. Szoros kapcsolatban maradunk a magyar kormánnyal, és hisszük, hogy megtaláljuk majd a közös súlyponti témákat.

„Az állam foglyul ejtése befejezett tény” – hazánk az utolsó EU-s helyen áll a Korrupció Érzékelési Index szerint | atlatszo.hu

Egy ideje azonban már rendre az utolsók közé tartozunk: 2012-ben 55 ponttal még az EU-n belül a 19. helyen álltunk, ezt követően az ország korrupcióval szembeni teljesítménye folyamatosan romlott. 2019-ben és tavaly már csak Bulgáriát tudtuk megelőzni, idén azonban Bulgária valamennyit javított, Magyarország pedig rontott a pozícióján, így az EU legkorruptabb országává váltunk.

Szűk egy éve folyik az EU-ban Magyarország ellen a jogállamisági eljárás. Miként ítéli meg a magyar kormány kompromisszumkészségét ebben az időszakban? Valóban közeledtek az álláspontok, valóban hajlandó a magyar kormány arra, hogy megváltoztassa a politikáját, vagy csak „látszatintézkedésekről” van szó a kormány részéről?

Egy ideje folyik már a jogállamisági eljárás, decemberben egy közbenső szakaszához érkezett. A kondicionalitási eljárás egy olyan eljárás, amelyet az EU-Bizottság és Magyarország közötti párbeszéd során folytatnak le, és amelyben természetesen szava van a tagállamoknak és a Tanácsnak is. Magyarország az eljárás elején pozitív dologként értékelte, hogy a Bizottság egyértleműen közölte, mik a követelmények, hova akarunk eljutni. Láttuk a magyar kormány egyértelmű igyekezetét, hogy az EU-Bizottsággal közösen érjen el előrelépést. A Tanács december 15-i döntésénél a Bizottság és a Tanács egyértelművé tette, hogy Magyarország a helyes irányba tett lépéseket. De az is világos volt, hogy még nem ért el minden célt.

A pénzügyi eszközök felszabadításához vezető út nyitva áll, ha megtörténnek a helyes lépések. A magyar kormánynak biztosítania kell, hogy az EU-pénzeket megfelelő módon használják fel, és bizonyítania, hogy betartják az EU szabályait. Úgy gondoljuk, hogy a párbeszéd eredményes lesz, és ezt szeretnénk tovább vinni. Emellett természetesen továbbra is szükség van arra, hogy Magyarország konstruktív módon vegyen részt az eljárásban, és a tagállamok a Bizottsággal közösen lépjenek fel, valamint egyértelműen fogalmazzák meg az elvárásaikat.

Mire alapul az EP állásfoglalása a magyarországi önkényuralomról? Elolvastuk, hogy neked ne kelljen | atlatszo.hu

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak.

Korábban interjút készítettem Daniel Freunddal, aki azt mondta, hogy a Bizottságot a Magyarország-kérdésnél állandó nyomás alatt kellene tartani. Milyen szerep hárul ebben az Európai Parlamentre? Melyik intézménynek mi a szerepe az EU-ban? Hogy látja az „intézményi egyensúlyt” az Európai Unióban?

A Tanácsot egyáltalán nem említette, az is nagyon fontos szerepet visz természetesen. Világos a munkamegosztás és az illetékességek, a kompetenciák és szakértelem. Az EU-Bizottság a szerződések őreként folytatja a párbeszédet Magyarországgal. A Bizottság viszi előre a Magyarországgal kapcsolatos eljárást, amelynek célja az EU-szabályainak és az EU költségvetésének védelme. Ez, és az EP részére adott állandó tájékoztatás az eljárásról a Bizottság feladata, és mi támogatjuk őket ebben. A Tanács hozza majd meg a végleges döntést, hogy Magyarország a megfogalmazott követelményeket átültette-e a gyakorlatba. És fontos, hogy a Tanács vállalta is ezt a szerepet decemberben. A Tanács természetesen nagyon erősen támaszkodott azokra az eredményekre, amelyeket az EU-Bizottság elért Magyarországgal, az EU-Bizottság jelentésében megfogalmazott értékelésére, és természetesen az Európai Parlamentben folytatott vitákra is. Az EP-képviselők mint megválasztott képviselők demokratikus legitimációval rendelkeznek, az ő inputjukat a tagállamok nem fogják figyelmen kívül hagyni.

Daniel Freund: A 17 magyar vállalás egyike sem érinti a jogállamiságot | atlatszo.hu

Abszolút nem. Mondok valamit. Tegyük fel, hogy az Önöknél felálló antikorrupciós hatóság tökéletesen végzi a munkáját, és Magyarország lesz a legnagyobb élharcosa a korrupció elleni harcnak, a legátláthatóbb közbeszerzések itt lesznek. De ennek az intézkedésnek, ahogy a többi 16-nak, semmi köze a jogállamisághoz. Hiszen lesz ettől sajtószabadság? Lesz szabad oktatás?

Ön szerint nem ütközik a jogállamisági követelményekbe az, ami az elmúlt napokban Magyarországon történt? Arra gondolok, hogy a gyermekvédelmi törvényt tovább akarják szigorítani.

Az LMBTQI-közösség jogai egy fontos téma, azonban nem képezik a kondicionalitási eljárás részét. Ezt világosan szét kell választani. De természetesen figyelemmel kísérjük a fejleményeket. Amit nagyon problémásnak tartunk, az az, hogy olyan dolgokat kapcsolnak össze, amelyeknek a szerintünk semmi közük egymáshoz. A pedofília vádja az egyik oldalon, az LMBTQI-jogok és a genderkérdésekről folytatott viták a másik oldalon. Ezeknek semmi közük egymáshoz.

Az Átlátszó portált, ahonnan én is érkeztem, többször is megtámadták kormányközeli médiumok, azt állítva, hogy a hírportálunk nemzetbiztonsági kockázat. Ön mit gondol erről? Nem ütközik-e a sajtószabadság elveibe, ha független portálokat ilyen módon támadnak meg?

A szabad sajtó, a szabad média minden demokrácia egyik központi oszlopa. A szabad sajtó védelmének nagyon nagy jelentősége van. Ennek során egy sor tényezőt figyelembe kell venni. A jogi kereteknek biztosítaniuk kell a sajtó önrendelkezési jogát. Biztosítani kell, hogy a teljes politikai spektrumban az összes médiának egyenjogú hozzáférése legyen az információkhoz és ne akadályozzák őket az oknyomozás során. Az összes médiának egyenlő hozzáférése kell hogy legyen a finanszírozási forrásokhoz, pl. a reklámköltségeken keresztül.

Tavaly 16,6 milliárd forint közpénz vándorolt a kormánymédiához társadalmi célú reklámként | atlatszo.hu

A gyermekvédelminek nevezett népszavazásra nettó 3,8 milliárd forint ment el. Ebből 100 millió forintot hirdettek el a Blikkben, 32 milliót Axel-Springer lapokban, 21 milliót a Demokratában, 71 milliót egyéb lapokban. A printes költés nettó 2,1 milliárd forintjának döntő többsége pedig a KESMA-tag Mediaworks-höz ment.

Fontosnak tartjuk, hogy minden média számára azonos feltételek álljanak rendelkezésre. Ezek fontosak a demokrácia és a működő társadalom szempontjából. És emiatt természetesen figyelemmel kísérjük, ha pl. Orbán Balázs az egyik beszédében az MCC előtt azt mondja, hogy aki ellenőrzi az országban a médiát, az ellenőrzi az országot. Még nem volt lehetőségem arra, hogy Orbán úrral beszéljek arról, mit is ért pontosan ezalatt. De természetesen az nem a mi közös, EU-n belüli sajtószabadság-értelmezésünk, hogy a kormányok ellenőrizzék a médiát. Az ellenkezője igaz: a médiának kell a demokrácián belül egy ellenőrző funkciót  betöltenie.

Kérdezett: Dóka Milán