Mindössze hét vádemelésre került sor a több tucat büntetőeljárásból, amelyek hamis választási ajánlások miatt indultak

Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek.

A tavalyi választási évben mindössze pár kattintással lehetett ellenőrizni, hogy mely jelöltekre adtunk le ajánlást az országgyűlési választást megelőző ajánlásgyűjtésen, így nem csoda, hogy tömegével láttak napvilágot olyan esetek a közösségi oldalakon és a sajtóban, amikor a választópolgárok arra panaszkodtak, hogy személyes adataikat tudtukon kívül használták fel egyes indulók.

Többen nyilatkoztak erről az Átlátszónak is, ezeket a történeteket márciusi cikkünkben mutattuk be részletesen.

Tömegével élhettek vissza az aláírásokkal a választási ajánlásgyűjtésen, országosan több tucat büntetőeljárás indult | atlatszo.hu

Az elmúlt 12 évben számtalanszor hangzott el, hogy Magyarországon valami végérvényesen megváltozott, többek szerint már sem jogállamról, sem demokráciáról nem beszélhetünk. Ehhez képest választások előtt a kihívó pártok úgy vágnak bele a küzdelembe és a média úgy tudósít ennek eseményeiről, mintha egy „szokványos” többpárti versengés volna, s nehézséget legfeljebb a választási rendszer jelent.

Július végén megnéztük, hogy az április országgyűlési választásokat megelőző ajánlásgyűjtés kapcsán hány esetben indult eljárás ajánlások hamisítása miatt. A rendőrség ekkor azt írta megkeresésünkre, hogy hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt 68 feljelentés/bejelentés érkezett a rendőrség nyomozó hatóságaihoz és mind a 68 ügyben nyomozás is indult.

December közepén újra az Országos Rendőr-Főkapitánysághoz (ORFK) fordultunk, hogy megtudjuk, hogy állnak jelenleg a büntetőeljárások. A rendőrség tudatta, hogy a 68 eljárás közül nyolcat átminősítés után, más bűncselekmény gyanúja miatt folytattak, mivel „a Btk. 350. §-a szerinti választás rendje elleni bűncselekmény gyanújának a megállapítására volt alkalmas.”  Ezek közül hét jelenleg is folyamatban van, egy esetben pedig vádemelési javaslattal fejeződött be a nyomozás.

A 60 büntetőeljárásból 7 ügyet vádemelési javaslattal megküldtek az ügyészségnek, 29 van jelenleg folyamatban.

Az eljárások harmadát (18 eljárást) felfüggesztettek ismeretlen elkövető miatt, 6 nyomozást pedig megszüntettek, vagyis az esetek felében eredménytelenül nyomozott a rendőrség.

Doktor Gődény és Gattyán György jelöltjeivel volt legtöbbször probléma

Az ORFK júliusi tájékoztatása szerint választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt 64 bejelentés, személyes adattal visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt 5 feljelentés érkezett a rendőrséghez.

Országosan 68 büntetőeljárás indult ajánlások hamisítása miatt, leggyakrabban Gődény pártjával volt probléma | atlatszo.hu

Bánóczi Enikő aláírása és személyes adatai, többek között a személyigazolvány száma a Borsod 1-es választókerület egyik jelöltjének, Loukota Zoltánnénak az ajánlóívén jelent meg. Ráadásul nem ő volt az egyetlen: tudomása szerint több ismerőse is megtalálta a nevét a NÉP jelöltjének az ajánlóívén úgy, hogy biztosan nem írtak alá neki.

Az ajánlásokkal kapcsolatos problémás ügyekben a rendőrség akkori tájékoztatása szerint a Megoldás Mozgalom, a Normális Élet Pártja, a Mi Hazánk Mozgalom, a Magyar Munkáspárt, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom, a FIDESZ-KDNP, az Egységben Magyarországért Mozgalom, a Mindent a Cigányokért Fórum Párt, A Mi Pártunk, a Magyar Liberális Párt, a Közösen Magyarországért Párt és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt volt érintett.

Nyáron megkeresést küldtünk mind a 106 helyi választási irodának is, hogy megtudjuk, hány esetben fordultak a rendőrséghez, és mely pártok ajánlásaival kapcsolatban merült fel probléma. Választ végül 71 választókerülettől kaptunk.

A helyi választási irodák összesen 44 esetről számoltak be, azaz ennyi ügyben tettek feljelentést a nekünk erről érdemi információt küldő választási irodák, illetve foglaltak le ajánlóíveket a hatóságok.

Leggyakrabban a Normális Élet Pártjával volt probléma, őket a Megoldás Mozgalom jelöltjei követték.

 

A visszaéléseknek többféle módja van: egyes esetekben az aláírások meghamisításával, a személyes adatok engedély nélküli felhasználását követően találták meg az ajánlók között magukat olyanok, akik biztosan nem írtak alá az adott jelöltnek (vagy épp senkinek nem adtak le ajánlást saját bevallásuk szerint). Előfordult olyan is, hogy elhunytak adatai szerepeltek az íveken.

A hamis aláírásgyűjtés a kamupártok egyik kedvelt eszköze, amivel milliós állami támogatásokra tudnak szert tenni – valós politikai teljesítmény nélkül. Az egyéni jelöltek több mint egymilliós támogatásra jogosultak, a listát állító pártok pedig aszerint kaphatnak további forrásokat, hogy hány körzetben sikerült jelölteket állítaniuk. A választási törvény 2011-es módosítása pedig lényegesen egyszerűbbé tette a jelöltállítás rendszerét, azóta ugyanis mindössze 500 érvényes aláírásra van szükség az induláshoz, egy választópolgár pedig több jelöltet is támogathat. A kampányfinanszírozási törvény 2017-ben szigorodott, a módosítás szerint ma már azoknak a pártoknak, amelyek a választáson nem érnek el 1%-ot, vissza kell fizetniük az állami támogatást, a korábbi példák azonban azt mutatják, hogy ezt nem minden esetben lehet behajtani rajtuk. 

Négy éve több volt a visszaélés, de kevesebb nyomozás zárult vádemeléssel

Hamis ajánlásokkal a korábbi országgyűlési választások során is találkozhattunk. 2018-ban több olvasónk is megkeresett minket azzal, hogy a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során visszaéltek az adataikkal. A választás után két hónappal megírtuk, hogy 111 büntetőeljárás indult országosan a választási ajánlások hamisítása miatt, a helyi választási irodák pedig 280 esetről számoltak be megkeresésünkre az ajánlások hamisításával összefüggésben.

2018 novemberében arról is beszámoltunk, hogy szinte eredménytelenül nyomozott a rendőrség a több tucat visszaélés ügyében. A 111 eljárás közül fél évvel a választások után hatot megszüntettek, tizenkilencet felfüggesztettek, kilencet átminősítettek, tizenegyet pedig átadtak a NAV-nak. Vádemelésre mindössze egy esetben került sor az ORFK akkori tájékoztatása szerint.

Még csak egy vádemelésre került sor a választási ajánlások tömeges tavaszi hamisítása miatt | atlatszo.hu

Az ORFK az Átlátszó érdeklődésére most azt válaszolta, hogy a szóban forgó eljárások közül 6-ot megszüntettek, 19-et pedig felfüggesztettek. A rendőrség 9 ügyben a nyomozást – átminősítés után – más bűncselekmény gyanúja miatt folytatja. Vádemeléssel 1 nyomozást fejeztek be, míg 11 ügyet áttettek a hatáskörrel rendelkező Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).

Szopkó Zita 

Címlapkép: Az ellenzéki összefogás ajánlásgyűjtése az országgyűlési választás előtt, februárban. Forrás: Facebook/ Márki-Zay Péter.