Oltás: az iskolázottság nem döntő, a kor viszont igen – állítja egy friss tanulmány

A koronavírus-járvány sok szempontból felforgatta az emberek életét az elmúlt évek során. Éppen ezért nem csoda, hogy 2021 elejétől az egyik legfontosabb közéleti témává vált az, hogy felvegyük-e a vakcinát vagy sem. De vajon milyen hasonlóságok figyelhetőek meg az oltáspártiak között, és azok között, akik semmiképp sem akarják beoltatni magukat? És mennyire nagy az ellenszenv a két csoport tagjai közt? A Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai Oltottak és oltatlanok – Egy új társadalmi törésvonal nyomában címmel megjelent kutatásukban meglepő eredményekre jutottak, amelyeket most diagramokon is ábrázoltunk. Az adatokból az is kiderül, hogy miért lehet veszélyes, ha valaki elsősorban a közösségi médiából tájékozódik a vakcinákról.

Az első, igazolt koronavírus fertőzött 2020 márciusában jelent meg Magyarországon, vagyis már közel két éve határozza meg életünket a járvány újabb és újabb hullámaival. December óta már oltás is elérhető, az Atlo Koronamonitor nyilvántartása alapján 2022. február 22-éig összesen 6,3 millió magyar kapta már meg a vakcinát, vagyis az átoltottság jelenleg 65 százalékos.

81%

Év végéig még

19 101 233 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ez azonban azt is jelenti, hogy a lakosság nagyjából egyharmada nem kapott oltást. Köztük persze vannak, akik egészségügyi okokból vagy életkoruk miatt nem kaphattak oltást (Magyarországon 5 éves kortól kérhető a vakcina), ugyanakkor akadnak olyanok is, akik saját, személyes döntésük alapján oltatlanok.

„Napjainkban ritka az olyan társadalmi konfliktus vagy dilemma, amely elől nem lehet kitérni, amire minden egyes állampolgárnak reagálnia kell, és ami mindenkit személyes döntéshelyzet elé állít. A helyzetet nem könnyíti meg, hogy a talán legnagyobb téttel járó választást, a saját egészségünkről szóló döntést kell meghoznunk” – írja az Oltottak és oltatlanok című gyorsjelentés.

Bene Márton, Dobos Gábor és Tóth Tamás 30 oldalas kutatása amellett érvel, hogy az oltás mentén egy újfajta társadalmi törésvonal alakult ki napjainkban. Az oltottak és oltatlanok közötti társadalmi különbségek sokkal kisebbek, mint azt eddig gondoltuk volna, az iskolázottság, a politikai preferenciák, a pártszimpátia sem befolyásolja jelentős mértékben, hogy valaki (Müller Cecília kedvelt kifejezésével élve) „oltakozik-e”.

Ráadásul az sem feltétlenül igaz, hogy az oltatlanok minden esetben oltásellenesek, hiszen sokan kizárólag a koronavírus-vakcinával szemben szkeptikusak. Hasonló eredményre jutott a Political Capital, a négy visegrádi országban készített tavaly áprilisi közvélemény-kutatásukban.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatását a Závecz Research bonyolította le a koronavírus-járvány negyedik hullámában, 2021 novemberében. Az 1000 fő megkérdezésével zajlott adatfelvétel reprezentatív az ország felnőtt (18 év feletti) lakosságára nem, életkori csoportok, iskolai végzettség és lakóhelytípus tekintetében.

A megkérdezettek 80%-a kapott legalább egy oltást – vagyis a kutatás őket érti oltottak alatt, azonban megjegyzik, hogy a nagy részük már a második oltáson is túl van. Legtöbbjük első oltásként Pfizert kapott. Az oltatlanok aránya 19 százalék.

A kutatásban résztvevők megoszlása oltások száma szerint

Az oltottság kérdése új társadalmi törésvonallá vált

A kutatás egyik fontos kérdése volt, hogy a két csoport, vagyis az oltottak és az oltatlanok hogyan értékelik saját helyzetüket, illetve mit gondolnak a másik csoportba tartozókról. Az oltottak többsége – a vakcina típusától függetlenül – bízik a vakcinák hatékonyságában, és abban, hogy az oltás megvédi őket a súlyos fertőzésektől.

Ez azért érdekes, mert rendre azt látjuk, hogy a közbeszédben a „keleti” és „nyugati” oltóanyagok más megítélés alá esnek, aminek oka egyrészt a keleti vakcinák zavaros beszerzési háttere, másrészt pedig az a tény, hogy az idősek közel harmada kínai oltást kapott, később pedig kiderült, hogy sokaknál nem működött megfelelően.

Az oltatlanok válaszaiból az rajzolódik ki, hogy sokan nem általánosságban oltásellenesek, hanem kifejezetten a COVID-oltással szemben bizalmatlanok.

A legfőbb érvek közé az oltóanyag káros hatásaitól való félelem, illetve az azzal kapcsolatos aggodalom tartozik, hogy a vakcinákat túl gyorsan fejlesztették ki, és nincs elég információ azok működéséről. Ezekkel az érvekkel az oltatlan válaszadók 73–81 százaléka egyetértett. Ugyanakkor az adatokból az is látható, hogy az oltatlanság hátterében bizonyos esetekben összeesküvés-elméletek is állhatnak.

Forrás: Társadalomtudományi Kutatóközpont

A kérdéssor konkrétan megcélozta a másik csoporttal kapcsolatos véleményeket is. Ebből az látszik, hogy minden negyedik oltott és minden ötödik oltatlan válaszadó a másik csoporttal szembeni mély ellenérzésről számolt be,

vagyis a beoltottak valamivel elutasítóbbak az oltatlanokkal szemben, mint fordítva.

Komolyabb ellentétek figyelhetők meg a felelősségtulajdonítás terén is. Az oltottak több mint 40 százaléka úgy gondolja, hogy az oltatlanok tehetők felelőssé azért, hogy a járvány még mindig velünk van. Az oltatlanok több mint fele pedig meg van győződve arról, hogy az oltottakat megtéveszti a média és a politikai elit. Tehát azt látjuk, hogy az oltottság kérdése a társadalmat legalább mérsékelten polarizáló új törésvonalnak tekinthető.

Nem az iskolázottság a döntő, ha oltásellenességről van szó

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy – a közhiedelmekkel ellentétben – az oltás felvétele és az iskolázottság között nincs jelentős kapcsolat, azaz az alacsonyabb iskolai végzettség nem jár együtt automatikusan az oltás nagyobb elutasításával.

Ugyanez a helyzet a már korábban vizsgált, koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletekkel is: a konteók mindegyik iskolázottsági csoportban közel ugyanolyan népszerűségnek örvendenek.

Az iskolázottság szempontjához hasonlóan tehát ez sem befolyásolja az oltási hajlandóságot, a lakóhely és a jövedelem pedig csak minimális hatással van rá.

Egyedül az életkor tekinthető olyan demográfiai tényezőnek, ahol jelentősebb kapcsolat figyelhető meg. Általánosságban az mondható el, hogy az idősebb emberek nagyobb arányban döntöttek az oltás felvétele mellett, ezzel szemben a 40 év alatti válaszadók több mint negyede visszautasította az oltást.

A Fidesz szavazók között a legalacsonyabb az oltatlanság

A kormányzati kommunikáció visszatérő eleme, hogy az ellenzéki pártokat oltásellenességgel vádolják kiemelve, hogy a baloldal sokakat megpróbál lebeszélni az oltásról. Az adatokból ugyanakkor világosan látszik, hogy ez nem így van: a baloldali ellenzéki szavazók közel hasonló arányban döntenek az oltás mellett, mint a Fidesz szimpatizánsok, kevesebb, mint négy százalékpontos a különbség a Fidesz javára.

A beoltatlanok aránya azonban jóval nagyobb a Jobbik, az egyéb pártok szavazói, valamint a pártokhoz nem kötődő állampolgárok köreiben.

A kutatás azonban kiemeli: az egyéb pártok esetében az alacsony elemszám miatt nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. A populista attitűdökkel rendelkező, illetve az összeesküvés-elméletekre fogékony válaszadók között valamivel gyakoribb az oltásellenesség, a felmérés eredményei pedig arra is rámutatnak, hogy az oltatlanok általában kevésbé bíznak a politikusokban és a pártokban.

Oltottak és oltatlanok aránya a pártszimpátia függvényében

A média, sőt, az ismerőseink is befolyásolnak

A kutatás adataiból az látszik, hogy az oltottak és az oltatlanok közötti különbségek elsősorban a tájékozódási mintákban, azaz a hír- és médiafogyasztási szokásokban, valamint a társas közeg összetételében ragadhatóak meg.

Akinek a környezetében az oltásellenes hangok erőteljesebbek, jellemzően nagyobb arányban döntenek az oltás elutasítása mellett.

Akinek a környezetében többségben vannak az oltottak, csupán minden huszadik válaszadó oltatlan, ám akinek ismerősei nagyrészt oltatlanok, ott minden második válaszadó dönt úgy, hogy ő sem kéri a vakcinát.

Maga a betegség ténye ugyanakkor nem befolyásolja az oltási hajlandóságot – az oltás visszautasítása nem kapcsolódik össze azzal, hogy valaki átesett-e a fertőzésen, azaz kialakult-e a természetes védettség. Ám ha a közvetlen ismerősi körben előfordult súlyos, vagy akár halálos koronavírus-fertőzés, az növelheti az oltási hajlandóságot. Szintén érdekes különbség, hogy az oltottak jellemzően súlyosabbnak ítélik meg a vírust, a járványhelyzetet, mint azok, akik nem adatták be a vakcinát.

Ugyanez a tendencia figyelhető meg azoknál, akik a Facebookot tekintik elsődleges információforrásnak – a közösségi oldalakon ugyanis az oltásellenes hangok, az esetleges álhírek vagy összeesküvés-elméletek is jobban terjednek, mint a hagyományos médiumokban. Ugyanakkor az oltatlanok aránya a csak hírportálokról tájékozódók körében a legmagasabb. A kutatásból pedig az is kiderül, hogy minél gyakrabban találkozik valaki a Facebookon politikai tartalmakkal, annál valószínűbb, hogy nem oltatta be magát.

A kommentháborúkban sok a fenntartás az orosz és a kínai koronavírus-vakcinákkal szemben | atlatszo.hu

A százötvenezer Facebook-interakciót vizsgáló kutatásunk azt támasztja alá, hogy súlyosan megosztottak a magyar emberek a kínai és az orosz koronavírus-vakcinákkal kapcsolatos hírek mentén, a kormányzati vagy ilyen kötődésű oldalak népszerűsítő hírposztjai dacára. A kormányzat vakcinaügyi hitelessége emiatt még a mögötte álló párténál is gyengébbnek tűnik.

Szopkó Zita

Nyitókép: Bedros J. Róbert, az országos kórházfőparancsnok helyettese, főigazgató beadja Müller Cecília országos tisztifőorvosnak a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját Budapesten a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban 2021. január 13-án (forrás: MTI/Balogh Zoltán)

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.