A rengeteg bizonytalansági tényező miatt szinte lehetetlen megjósolni az ellenzéki előválasztás kimenetelét. A közvélemény-kutatók munkáját a gyorsan változó választói akarat, a reprezentatív minták összeállításának problémája, valamint a szavazás logisztikája is megnehezíti. A visszalépési huzavona idején készültek ugyan nagymintás felmérések Dobrev Klára és Márki-Zay Péter várható szerepléséről, kérdés, hogy ezek akár csak néhány nap múlva aktuálisak-e még.
Kiszámíthatatlan a választók lelkiállapota, nem lehet megbízhatóan közvéleményt kutatni, ezért az előválasztás végéig nem készítenek több felmérést – ezt Pulai András, a Publicus kutatóintézet vezetője jelentette be szerdán. Az ellenzéki előválasztás második fordulójában váratlanul kiemelt szerepet kaptak a közvélemény-kutatások: a várható esélyekkel kapcsolatos felmérések többször felbukkantak Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter visszalépéssel kapcsolatos vitáiban, Karácsony visszalépése után pedig Márki-Zay és Dobrev Klára is többször hivatkozott közvélemény-kutatásokra, amelyek szerintük azt igazolják: őket érdemes támogatni.
Az alábbiakban megnézzük, milyen felmérések készültek az előválasztások második fordulójáról, ezek közül melyek lehetnek a legpontosabbak, és hogy még milyen tényezők okozhatnak meglepetéseket.
Az elmúlt pár hét alatt négy, az előválasztással kapcsolatos közvélemény-kutatás is nagy nyilvánosságot kapott. Ezek azonban egymásnak ellentmondó számokat mutattak, olyannyira, hogy a hírolvasók és a politikusok választási stratégái is nagyrészt a sötétben tapogatóztak, amikor az egyes kormányfő-jelöltek egymással szembeni esélyeit próbálták megbecsülni. Ennek nem egyedül a Pulai András által is emlegetett hullámzó választói akarat az oka: évek óta tartó, rendszerszintű probléma például a közvélemény-kutatók forráshiánya, ami miatt nehéz nagy és pontos minta alapján felméréseket végezni – ezt a problémát tetézi a választók növekvő bizalmatlansága is a közvélemény-kutatókkal szemben.
Egy reprezentatív közvélemény-kutatás elvégzéséhez nem elég megkérdezni véletlenszerűen kiválasztott embereket, és összeszámolni, hova ikszeltek.
A közvélemény-kutató intézetek ehelyett országos reprezentatív minták alapján igyekeznek kutatni: ez azt jelenti, hogy például 1000 megkérdezett emberen belül Magyarország népességével azonos arányban kell, hogy legyenek az egyes településtípuson élők, a nők és a férfiak, az egyes generációk tagjai, a diplomások, érettségizettek és alacsonyabb végzettségűek, az aktív munkakeresők és az állástalanok. Ha az arányok leképezik az ország lakosságát, akkor a minta reprezentatívnak tekinthető.
Amikor a felmérés az összes választásra jogosult állampolgár véleményéről próbál képet adni, az országosan reprezentatív minta jól használható. De mi a helyzet akkor, ha az előválasztáson várhatóan résztvevő emberek álláspontját próbálják kutatni? Itt sokkal nehezebb dolga van a közvélemény-kutatóknak: egy 1000 fős, az ellenzéki szavazókat reprezentáló minta összeállításához eleve sokkal több embert meg kell keresni, mint egy országos mintához. A közvélemény-kutatók az elmúlt hetekben legalább 1000 fős országosan reprezentatív mintákkal dolgoztak, de az előválasztással kapcsolatos kérdéseket jellemzően csak a minták egy részének tették fel, azoknak, akik ellenzékinek vallották magukat, vagy akik azt mondták, hogy részt vettek az előválasztáson.
Ez egy 1000 tagú országos minta esetén már csak néhány száz fős előválasztásos kutatást jelent.
Általában a kismintás felmérések eleve kevésbé megbízhatók, ráadásul még nagyobb körből is nehéz olyan mintát összeállítani, amelyek az előválasztókat valóban reprezentálják.
Október 6-án jelent meg a Medián kutatása, amely rögtön fegyverré is vált a Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter közötti vitákban. A felmérés ugyanis azt mutatta, hogy Márki-Zay megelőzte Karácsonyt, rá 33, a budapesti főpolgármesterre 24 százalék szavazna, ha mindketten indulnának, míg Dobrev Klára 37 százalékot kapna – Márki-Zay többek között erre hivatkozva mondta azt, hogy nem neki kellene visszalépni.
A Medián felmérése 1000 fős országos reprezentatív minta alapján készült, a telefonos adatfelvétel szeptember 29-e és október 4-e között zajlott. A felmérés jelezte azt is, hogy Márki-Zay több irányból is tudott szavazatokat gyűjtani az első forduló óta: Karácsony Gergely támogatói mellett az első háromba be nem került jelöltek szimpatizánsai, vagy az első fordulóban részt nem vevő szavazók közül is szerzett támogatókat.
A felmérés a visszalépéses forgatókönyvekkel még nem foglalkozott, mérte viszont a jelöltek támogatottságát a településtípusokon és a korcsoportoknál (a kistelepüléseken és az 50 évesnél idősebbek körében biztosan vezetett Dobrev, míg a városokban és a fiatalok körében Karácsony és Márki-Zay együtt bőven megelőzi a DK jelöltjét), illetve a jelöltek elutasítottságát (Dobrev volt a leginkább, Karácsony a legkevésbé megosztó).
Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta: a Medián felmérései, csakúgy, mint más intézetek kutatásai, nem prognózisnak tekinthetők, hanem az akkori, pillanatnyi közhangulatról adnak képet. „Ezért sem mindegy, mikor tették fel a kérdéseket. Az időpont elmúlt évben, a pártpreferenciák mérésekor nem számított sokat, az előválasztáson azonban azt tapasztaljuk, hogy napról-napra, sőt, óráról órára változik a közvélemény” – mondta. Szerinte az időbeliség mellett az egyes közvélemény-kutatók eredményei közti különbséget megmagyarázza az is, hogyan tették fel a kérdéseket. „A Medián például már hónapokkal ezelőtt rákérdezett a másodpreferenciákra, és mérte az egyes előválasztási jelöltek elutasítottságát, míg más kutatók általában csak azt kérdezték, két jelölt közül kire szavazna.”
A Mediánnak a HVG-ben október 7-én megjelent kutatásával kapcsolatban azt mondta: a kis minta miatt „szakmailag határesetnek” nevezhető, de a különbség így is olyan jelentős volt Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely között, hogy nagy valószínűséggel kijelenthető: Karácsony visszalépését megelőzően már a hódmezővásárhelyi polgármesternek lehetett nagyobb a támogatottsága.
A felmérés teljes mintája 1000 fő volt, de ebből le kellett választani az ellenzékieket, közülük pedig azokat, akik azt mondták, hogy el is mennek előválasztani. Így a miniszterelnök-jelölteket összehasonlító felmérés körülbelül 250–300 ember válaszai alapján készült. A mintát nem kellett a jelöltek első fordulós támogatottsága szerint súlyozni, ugyanis az utólag felidézett szavazatok meglehetősen jól követték a voksok tényleges megoszlását.
A kis minta miatt a felmérést többek között Karácsony Gergely is kritizálta, csakúgy, mint a ZRI Závecz Research október 4-5-e közötti telefonos kutatását, amit Márki-Zay Péter csapata rendelt meg. A Závecz felmérése azt mérte, Dobrev Klára több szavazatot kapna akkor is, ha Karácsony, és akkor is, ha Márki-Zay indulna ellene egyedül. Előző esetben 53-39 százalékkal, utóbbinál 50-43 százalék eredménnyel nyerne.
A Závecz 1008 fős országosan reprezentatív minta alapján végzett felmérést, amelynek a hibahatára a teljes kutatási anyag szerint 2,6 százalék volt, de ahogy az intézet is rámutatott, az ellenzéki szavazatokra nézve 4 százalék a hibahatár, a kisebb csoportoknál pedig „ennél nagyobb”.
Az előválasztási részvételről az 1000-es mintából csak azokat kérdezték, akik elmondásuk szerint a közös ellenzéki listára szavaznának. Ez a teljes minta körülbelül 43 százaléka, mintegy 430 ember lehet. Csakhogy kérdéses az is, mennyire reprezentálja ez a minta valójában a résztvevőket: a kutatási anyag alapján úgy tűnik, a magukat ellenzéki szavazóként azonosítók több mint háromnegyede azt mondta, szavazott az előválasztáson.
Valójában viszont az előválasztás első fordulójában 633 811-en szavaztak, ennek a teljes ellenzéki összefogás szavazóbázisa valójában több mint háromszorosa lehet, akkor is, ha csak a 2018-as választási eredményekből indulunk ki (ott mintegy 2,5 millióan szavaztak összesen a külön induló pártokra).
Kérdéses tehát, hogy az ellenzéki pártokat és az ő választási részvételüket mérő minta mennyire reprezentatív.
Pár nappal korábban, október 1-e és 2-a között vették fel az adatokat a Publicus kutatásához. A kutatást robothívásokkal folytatták egy rendkívül nagy, 3500 fős minta megkérdezésével (hasonló technológiát alkalmazott később a Republikon Intézet is). A minta kifejezetten azokat reprezentálja, akik az előválasztás első fordulóján részt vettek.
A Publicus kutatása egyértelmű Dobrev-előnyt jelzett a második fordulóban: a válaszok alapján Karácsonynak lett volna jelentős esélye legyőzni a DK-s jelöltet (kettejük talpon maradása esetén Dobrev 42,3 százalékot, karácsony 44 százalékot kapott volna), míg Márki-Zay Péter 49,9-35,2 százalék arányban kikapna.
Igaz, a képet árnyalja, hogy amikor arra kérdeztek rá, mi lenne, ha Karácsony Gergely és Márki-Zay szövetségével állna szemben Dobrev Klára, akkor a többség a tandemet támogatta volna.
Végül a társminiszterelnöki felállás nem valósult meg, de azóta Karácsony és Márki-Zay közösen kampányol az utóbbi jelöltségéért.
Az intézet elmondása szerint a mintát életkor, iskolai végzettség, régió szerint súlyozták úgy, hogy az minél megbízhatóbban reprezentálja az előválasztáson részt vevő szavazók körét. Elmondásuk szerint így rendkívül pontos mintát sikerült elkészíteni: az „adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-1,65 százalékponttal térnek el attól, amit az összes előválasztáson résztvevő megkérdezésével kaptunk volna”.
Ugyanez azonban a felmérés korlátja is: az adatok csak azoknak a preferenciáit mutatják, akik voltak szavazni az első fordulón. Vagyis az eredmények egyáltalán nem mutatják azokat, akik először nem mentek el, de a második fordulóban már igen.
Pedig az elmúlt napokban ezek az új választók adták le az összes szavazat harmadát.
A Republikon Intézet október 2-a és 6-a között végzett felmérése volt a legnagyobb mintájú ismert, kifejezetten az ellenzéki kormányfőjelöltek támkogatottságát mérő kutatás: az intézet elmondása szerint 2056 embert kérdeztek meg telefonon, csupa olyat, akik az első fordulóban részt vettek az előválasztáson, vagy jelezték, hogy tervezik a részvételüket a másodikban. A 2056 fő kifejezetten nagy mintának számít, az országos pártpreferenciákat, várható választási eredményeket ennél sokszor kisebb, 1000 fő körüli mintákkal próbálják előrejelezni.
A felmérés arra utalt, hogy Karácsony le tudta volna győzni Dobrevet, míg Márki-Zay nem: a kutatás szerint egy Márki-Zay Péter és Dobrev Klára közötti versenyen 44 százaléka szavazna Márki-Zayra és 47 százalékuk Dobrevre. Ennek egyik fő oka, hogy a visszalépő Karácsony Gergely támogatóinak mintegy harmada inkább a DK jelöltjét támogatná.
A nagyobb minta alapvetően nagyobb pontosságot jelent, azonban mivel a kutatás jelentős eredménye részben az első fordulós szavazók válaszai alapján készült, fontos kérdés, hogy mennyire sikerült reprezentatív mintát készíteni az egyes jelöltek elsőkörös szavazóiból. A Republikon Intézet tájékoztatása szerint az első választás résztvevőiből készült mintát nem súlyozták úgy, hogy a valós eredmények arányában legyenek benne az egyes jelöltek szavazói (az első fordulóban Dobrev 34, Karácsony 27, Márki-Zay 20 százalékot kapott).
A felmérés következetése részben arra épült, hogy az első körös szavazók milyen arányban szavaznának favoritjuk visszalépése esetén másik jelöltre (eszerint Karácsony szavazóinak több mint negyede inkább a DK-s jelöltre szavazna át, ami elég lehet Dobrev győzelméhez Márki-Zayval szemben). Ha azonban a teljes mintában, az első fordulós valós eredményhez képest felülreprezentáltak valamelyik jelölt szavazói, az torzíthatja az eredményt.
Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója kérdésünkre elmondta: „A közvélemény-kutatások között mindig vannak jelentős eltérések (pl. pártpreferencia kutatások), csak ezekre kevesebb figyelem irányul, mint az elmúlt héten a miniszterelnök-jelöltekkel kapcsolatos adatokra.” Hozzátette: figyelembe kell venni, hogy az előválasztás egy új jelenség Magyarországon, ennek kutatását még a közvélemény-kutatóknak is tanulnia kell, tapasztalatot kell gyűjteni arról, mi a legmegfelelőbb módszer.
„Az alapból is nehéz kutatási helyzetet tovább bonyolította a múlt heti, teljesen fluid, óráról órára változó politikai helyzet. Politikusként, újságíróként, elemzőként is nehéz volt követni az óráról órára bekövetkező változásokat, szavazóként még értelmezhetetlenebb lehetett a helyzet, így nem csoda, hogy a különböző adatfelvételi időpontokban – így politikai helyzetben – készült kutatások más eredményre jutottak. Sőt, az lett volna a csoda, ha egybevágnak”
– fogalmazott.
Hann Endre szerint lennének rá módszerek, amelyekkel pontosan nyomon lehetne követni az ellenzéki közvélemény alakulását. „Ilyen lenne például a napi, gördülő átlag mérése, azaz ha naponta készítenének felméréseket, mindig újabb és újabb minták alapján. Szintén tanulságosak lennének az úgynevezett panelkutatások, azaz ha egy időszakon keresztül folyamatosan ugyanannak a mintának a véleményét mérnék, nyomon követve, hogy milyen szavazói csoportoknak hogyan és minek hatására változik a véleménye. Azonban az ilyen kutatások jelentős erőforrásokat igényelnek, és Magyarországon nincs rájuk elegendő, fizetőképes kereslet. Ezt mutatja, hogy választási panelkutatásra több éve nem is volt ismert példa hazánkban.”
A forráshiányon túl még legalább két olyan tényező van, ami teljesen felboríthat minden előzetes várakozást: az előválasztás logisztikája és az új szavazók megjelenése. Az első forduló végén kevés szó esett róla, de döntő fontosságú lehetett az, hogy az ország egyes részein a szavazók jóval nehezebben jutottak el az előválasztási sátrakba, mint máshol. Kerényi György a Szabad Európán megjelent cikkében írt arról, hogy
sok településen egyáltalán nem vagy csak pár órán át lehetett szavazni, és hogy ezek tipikusan azok a választókerületek voltak, ahol a Jobbik jelöltje, Jakab Péter számíthatott volna sok szavazatra, csakhogy az ő híveinek jelentős része egyszerűen nem tudta leadni a szavazatát.
Jakab Pétert az előválasztás előtt a közvélemény-kutatók biztos befutónak mérték, ezért komoly meglepetést jelentett, hogy végül csak a negyedik helyre elegendő szavazatot gyűjtött be Márki-Zay Péter mögött. „Ha egy hatvan településes evk-ban hat helyen tudsz szavazni, nagyon nehéz mozgósítani a híveidet. Hiszen sokuknak egy másik településre vagy egyenesen a választókerületi központba kell elmenniük. Ott nincs szavazás, ahol Jakab választói vannak” – magyarázta Jakab gyenge eredményének egyik okát egy elemző a Szabad Európa cikkében.
Rámutatott arra is: a helyzetet jól mutatja, hogy mekkora részvételi különbségek voltak például a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei és a budapesti választókerületek között.
A választókerületi részvétel a második fordulóban is kritikus lehet: bár sok szempontból könnyebbé vált a szavazás (bárhol lehet voksolni, kevesebb ideig tart az ellenőrzés, emiatt rövidebbbek a sorok a sátrak előtt), továbbra is probléma, hogy számos kistelepülésen nem lehet személyesen szavazni, sőt, valamivel kevesebb sátorhelyszínt tudtak biztosítani, mint az első fordulóban.
Az első fordulóban a kistelepüléseken egyértelműen Dobrev Klára volt előnyben, így ez a körülmény inkább Márki-Zay Péternek kedvezhet, bár a szavazópontok száma szignifikánsan nem csökkent az első fordulóhoz képest. Az viszont egyértelműen Márki-Zaynak kedvez, hogy könnyebbé vált az online szavazás (és a második fordulóban nőtt is az így szavazók aránya), hiszen az első fordulóban ő és Karácsony Gergely messze több internetes szavazatot kapott, mint Dobrev Klára.
Tovább bonyolítják a helyzetet az „elsőszavazók”, vagyis azok, akik nem vettek részt az első fordulóban, de miniszterelnök-jelöltre már szavaznának. Ők könnyen el is dönthetik a választást, mivel az Országos Előválasztási Bizottság pénteki közlése szerint eddig
a szavazók több mint harmada (441 589 főből 127 ezer) új szavazó.
Hann Endre szerint komoly bizonytalansági tényezőt jelent, hogy ilyen nagy arányban mennek el szavazni olyanok, akik nem vettek részt az első fordulóban. „Bár erről nem készült felmérés, a benyomás az, hogy sok, az első fordulótól távol maradó fiatal döntött a szavazás mellett. Ez feltételezhetően Márki-Zay Péternek mint establishmenten kívüli jelöltnek kedvez, mivel Dobrev Klára inkább a DK törzstáborára számíthat, akik már az előző fordulón is fegyelmezetten leszavaztak.”
A Medián szeptember-októberi kutatása arra utal, Márki-Zay az első forduló után több forrásból is tudta növelni a táborát: elhódította egyrészt Karácsony Gergely támogatóinak nagy részét, de máshonnan is vitt támogatókat. Erre utal, hogy Márki-Zay és Karácsony együttes támogatottsága a felmérésben magasabb volt (10 százalékkal nőtt, 57 százalékra), mint az első fordulós valós eredményük. Dobrev Klára tábora stabil maradt, az első forduló után 3 százalékkal nőtt a medián felmérése szerint, 37 százalékra.
Fontos kérdés tehát, hogy Márki-Zay a két forduló között, Karácsony táborán kívül még honnan hozhatott plusz támogatókat. Az új szavazók között lehettek Jakab Péter és Fekete-Győr András szavazói, vagy olyanok is, akiket az első forduló még nem mozgatott meg. Ha igaz, hogy Márki-Zay tudott eddig passzív szavazókat megmozgatni, és a tendencia folytatódott az elmúlt héten is, akkor a második forduló végén neki lehet oka örömre.
Mindezek, persze, csak feltételezések, amiket tovább boríthat, ha beigazolódik az az összeesküvés-elmélet, hogy a Fidesz is mozgósításba kezdett valamelyik jelölt mellett.
Zubor Zalán
Címlapkép: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter vitája, október 13-án (forrás: képernyőfelvétel az RTL Klub műsorából)
Hónapokig titkolta a Várkapitányság, hogy nem készült környezeti hatástanulmány a Várgarázs III. projekthez. A vizsgálatra azért nem volt szükség, mert...
Nemrégiben kiderült, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek szeptember 1-től Liszt Ferenc zongoraművész nevét viselik. Vagyis az új nevük angolul:...
Csütörtökön bejárta a magyar sajtót, hogy magyar újságírók, köztük az Átlátszó főszerkesztője is értesítést kapott a Google-től, hogy „állami hátterű”...
A weboldalainkat érő túlterheléses támadások rendszeressé és szinte megszokottá váltak az elmúlt időkben. A Pegazus-ügyben is érintettek voltunk, csütörtökön azonban...
