Egyre látványosabban építi ki saját háttérállamát a kormány a K-Monitor és a TASZ szerint

Elkészült és megjelent a két civil szervezet negyedik Korrupciófigyelő jelentése, amelyben a 2021 márciusa és júniusa közti időszakot vizsgálták a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések, illetve az állami korrupció alakulásának szempontjából. Az anyaghoz szakértői véleményt adott az Átlátszó főszerkesztő-helyettese, Erdélyi Katalin is.

Társadalmi célú hirdetés

„A koronavírus-járvány legsúlyosabb, harmadik hullámának árnyékában is változatlan trendet láttunk: miközben zajlott a közvagyon és közfeladatok kiszervezése vagyonkezelő alapítványokba, folytatódott a vagyonjuttatás a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló személyeknek és köröknek, a járványkezelést pedig átláthatatlanság és a kormányzati kommunikáció következetlensége jellemezte” – olvasható a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) honlapján megjelent összefoglalóban, amely a most megjelent, negyedik Korrupciófigyelő jelentést ismerteti.

A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2020 szeptemberében indította el Korrupciófigyelő programját, amelynek keretében negyedévente kiadott elemzésekben vizsgálják a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések és az állami korrupció alakulását. Az első jelentésről itt, a másodikról itt, a harmadikról itt írtunk.

A K-Monitorral közösen készített anyag a 2021 márciusa és júniusa közötti időszakot tekinti át jogállamisági és korrupciós szempontból. A komoly téma ellenére közérthetően megfogalmazott, és a könnyebb befogadhatóság érdekében viszonylag rövid, mindössze 26 oldalas jelentés négy részre bontva részletezi az időszakban történteket.

Az első blokkban az átláthatóságot csökkentő és a korrupció elleni fellépést nehezítő eljárásokról olvashatunk. Ilyen volt például a sajtó kizárása a koronavírusos betegeket kezelő kórházakból, az Operatív Törzs információhiányos sajtótájékoztatói, a járványügyi korlátozásokkal kapcsolatos visszásságok (jogszabályok kihirdetése alig valamivel a hatályba lépésük előtt, ellentmondásos kormányzati kommunikáció, a lazítások idején tüntetni és népszavazást kezdeményezni nem lehetett), a közérdekű adatok 15-ről 45 napra hosszított kiadási határidejének érvényben tartása és a járványügyi adatok közlése körüli anomáliák.

A második részben a költségvetéssel kapcsolatos visszásságok szerepelnek: például a 2,9%-os hiánycél 7,5%-ra emelése, és a Gazdaságvédelmi Alap (amiből mindenféle egyéb célokra szokott költeni a kormány) 2 550 milliárd forintról 6 172 milliárd forintra növelése.

Két állami céggel négy drága külföldi ingatlant adott egy alapítványnak a kormány | atlatszo.hu

A közfigyelem főként az egyetemek miatt létrehozott alapítványokra irányult az elmúlt hónapokban, de közben külföldi ingatlanokat birtokló állami cégeket is egy alapítványba szervezett ki a kormány. A Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa egy szlovéniai üdülőközpontnak, a Manevi Zrt. birtokában pedig két romániai szálloda és egy horvátországi műemlék épület van.

A jelentés harmadik blokkjában a közvagyon kiszervezésének módjáról olvashatunk. Szó van benne az állami vagyon közérdekű alapítványokba való csoportosításáról, az egyházi intézményeknek ingyenesen adott ingatlanokról és a nagy vitákat kiváltó, kínai hitelből épülő Fudan Egyetemről is. Megismerhetjük továbbá a hamarosan létrejövő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, ami felügyelni fogja a dohánytermék-kereskedelmet, a szerencsejáték-piacot, a bírósági végrehajtást és a felszámoló szervezeteket is, valamint megkapja a koncessziós hatósági feladatok ellátását is.

Ellenpontként ugyanebben a részben szerepel a hatalomközeli tőke koncentrációja is, mert „bizonyos, jól jövedelmező vagy stratégiai ágazatok, cégek esetén erős szándék mutatkozik a külföldi befektetők lecserélésére a »nemzeti«, pontosabban NER-es nagytőkésekre”.

Itt példaként említi az anyag, hogy a magyar állam (vagy egy hozzá közeli befektető) meg akarja venni a Budapest Airportot, és megakadályozta az Aegon Biztosító eladását, vagyis vélhetően utóbbival is hasonló tervei vannak. A közbeszerzések koncentrációjáról, az állami hitelprogramok kormányközeli nyerteseiről és a koronavírusos beszerzéseken gazdagodó cégekről is itt olvashatunk.

A jelentés negyedik blokkja az ellenzéki önkormányzatokat aránytalanul érintő döntéseket taglalja: a szelektív támogatásokat, az önkormányzati vagyonvesztést eredményező lakástörvény-tervezetet, és a gödihez hasonló újabb különleges gazdasági övezet létrehozásának tervét Dunaújváros mellett.

A TASZ és a K-Monitor negyedik Korrupciófigyelő jelentése teljes egészében itt olvasható.

korrupciofigyelo_4 by atlatszo on Scribd

A jelentéshez szakértői véleményt adott Gyükeri Mercédesz, a HVG újságírója és Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese. Címlapkép: Parlamenti ülés 2021. június 15-én. (fotó: Orbán Viktor/Facebook)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!