Az újságírói munkát a korábbinál is jobban akadályozzák az állami szervek a járvány alatt

A TASZ legújabb kutatása szerint a koronavírus-járvány okozta válság kapcsán szintet lépett az információk elhallgatása. Teljesen természetes, hogy a minisztériumok és kormányhivatalok nem válaszolnak az újságírók leveleire, az operatív törzs sajtótájékoztatói pedig sok kérdést hagynak maguk után. Nem könnyíti meg a sajtómunkások tevékenységét az sem, hogy a hatalom félelemben tartja a forrásokat, pedig a járványhelyzetben éppen az egészségügyi dolgozók lennének azok, akik első kézből tudnak beszámolni a releváns fejleményekről. Általános gyakorlattá vált az újságírók és a médiumok hiteltelenítése, főként a „féknyúzozás” által. Törvényi eszközökkel is akadályozzák az újságírók munkáját, de az is divatossá vált, hogy perekkel hallgattatnák el őket. Mindezt azonban végső soron nem az újságírók, hanem az állampolgárok szenvedik meg. 

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) újságírókat kérdezett meg arról, hogy miként akadályozza a független sajtó működését a közhatalom Magyarországon. Az elmúlt években lezajlott kutatásaikban már megállapították, hogy a magyar független sajtó munkáját rendszerszinten, változatos eszközökkel akadályozzák. A helyzet tehát eleve sem rózsás, azonban a legfrissebb beszámolók szerint tovább romlott a koronavírus-járvány alatt. (A TASZ kutatása ezen a linken található.)

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„A koronavírus-járvány okozta válság kapcsán szintet lépett az információk elhallgatása a sajtótól – ennek kárvallottjai pedig nem kizárólag, sőt, nem elsősorban az újságírók, hanem a polgárok közössége”

– olvasható a kutatásban.

Az újságírók munkáját a közhatalmi szervek általi ignorálás, a források megfélemlítése, a sajtótájékoztatókkal kapcsolatos „trükközés”, továbbá az újságírók és a médiumok hiteltelenítése, főként a „féknyúzozás” akadályozta leginkább az elmúlt közel egy évben.

A TASZ a 2020. március és 2021. január közötti időszak tapasztalatait vizsgálta. 15 interjúalanyt szólítottak meg, országszerte hat megyéből. A kutatásban az alábbi, közügyekkel foglalkozó, független portálok vettek részt: 444.hu, Átlátszó, Azonnali, Direkt36, Egriügyek, KecsUp, Magyar Hang, Magyar Narancs, Nyugat.hu, Pécsi Stop, Röviden.hu, Szabad Pécs, Telex3, Úgytudjuk.hu és a Veszpresszó.

 „Az, hogy levelekre nem válaszolnak, az teljesen természetes.”

Az újságírók munkáját leginkább nehezítő tényező az ignorálás (pontszám: 10 pontból 8,33).

Többen említették negatív példaként a minisztériumokat és a kormányhivatalokat, ahonnan semmilyen választ nem kapnak, esetleg csak rendkívül lassan, sürgetésre és rossz minőségben.

„Az, hogy levelekre nem válaszolnak, az teljesen természetes” – válaszolta az egyik újságíró. Sokan panaszolták a szelektív válaszadást, a sajtótájékoztatókra beküldött kérdések közötti válogatást, az esetleges válaszok semmitmondó jellegét.

Nem késne a vadászati kiállítás épülete, ha a baloldal nem lövetett volna az emberek közé

Mikor készülnek el az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás épületei? – Ezt az egyszerű írásbeli kérdést tette fel a DK-s Vadai Ágnes Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, miután az Átlátszó beszámolt arról, hogy késésben van a vadászati világkiállításra 55 milliárd forintból épülő kongresszusi központ.

„Hiába van egy rendkívüli helyzet, amivel még senki nem találkozott, nemhogy javult, hanem romlott a politikai szcéna hozzáállása – még annál is zártabb, mint volt, pont azok, mint pl. az EMMI, akiknek most a legfontosabb szerepük van, teljesen lezártak. Azért is nagyon negatív ez, mert az ember gondolná, hogy legalább ilyenkor kicsit lazul ez, legalább számszerűen adhatnának ki adatokat, vagy teljesen szakmai jellegű kérdésekre adhatnának választ, de nem”

– panaszolta az egyik sajtómunkás.

Az újságírók beszámoltak olyan kórházigazgatóról is, aki annak ellenére, hogy semmire sem válaszol, mindig perelni akar. A kutatásból kiderült, hogy az önkormányzatok inkább válaszolnak, a 2019-es önkormányzati választások után több településen javult a válaszadási hajlandóság.

A nyílt elutasítás kevésbé jellemző, „valószínűleg azért, mert a teljes ignorálás a taktika” – jegyezte meg az egyik sajtómunkás.

Az operatív törzs mindenkit alulmúlt

A kutatás is rámutatott arra, hogy komoly problémák vannak az operatív törzs kommunikációs munkájával. A megkérdezettek véleménye egységes volt abban, hogy

az operatív törzs sajtótájékoztatói teljes mértékben elégtelen minőségűek (pontszám: 8,66) voltak.

Ez az eredmény – tekintve, hogy ez a szerv a központosított járványügyi kommunikáció legfőbb csatornája – különösen visszás. A koronavírus-járványról való tájékoztatás során az információszerzés így drasztikusan megnehezült – mutat rá a TASZ.

Megválaszolatlan kérdések az Operatív Törzsnek: a tüdőgyulladásos betegeket sem tesztelik koronavírusra?

Titkolózik, nem válaszol a kormány és az Operatív Törzs Hadházy Ákos kérdéseire – állítja a független képviselő, aki online sajtótájékoztatóján közzétette azokat a megválaszolatlan kérdéseket, amiket a koronavírus magyarországi megjelenése óta a különböző kórházaknak, az Emberi Erőforrások miniszterének és az Operatív Törzsnek tett fel.

A megkérdezettek egy csoportja azt tapasztalta, hogy a járvány legelején, pár hétig még kaptak választ a kérdésekre (igaz, hogy gyakran kifogásolható minőségben), utána azonban teljes mértékben elapadtak a válaszok. A másik csoport kezdettől fogva nem kapott választ a kérdésekre.

„Az operatív törzs napi úgynevezett sajtótájékoztatói teljesen használhatatlanok. Kezdetben előfordult, hogy beolvasták a kérdéseinket, de olyan is volt, hogy más kérdését olvasták be úgy, hogy azt mondták, azt mi tettük föl, vagy a kérdésünket nagyon lebutítva olvasták be”

– nyilatkozta az egyik újságíró.

A források félnek, „van egy általános kuss”

Az ignorálás után a források megfélemlítése akadályozza leginkább a sajtó munkáját (7,46-as pontszám). A beszámolók szerint hazánkban az informátorok, források az esetek elsöprő többségében kizárólag név nélkül hajlandóak nyilatkozni, vagy még így sem, és már a kapcsolatfelvételhez is sokan anonim csatornákat választanak. A helyzetről a sajtómunkások a következőképpen számoltak be:

„Nagyon fél mindenki: ha mond is valaki valamit, akármilyen helyről legyen szó, azt csak név nélkül. A munkának az a legnagyobb akadálya, hogy totálisan, az egész ország retteg. Minél kisebb a település, annál inkább igaz ez.”

„Van egy általános kuss. Küzdünk ezzel a problémával, ez krónikus.”

„Jól jön most az arcpajzs, mert nem látják, hogy sírok” – kórházi körkép a harmadik hullámból

Van, aki hét órát vár mentőre, annyi a hívás. A kórházak előtt pedig úgy állnak a mentőautók, mint szilveszterkor a toxikológiánál. Minden nyolcadik beteg lélegeztetőgépre kerül, életkortól függetlenül. És naponta öt-hat beteg hal meg. Az egyik ápoló este még láthatatlan macskákat kerget el a beteg mellől, reggel pedig már csak a letakart, élettelen testét látja.

Az öncenzúra is működik, ugyanis sokan már nem tudják reálisan megítélni, mire számíthatnak, ha információt adnak a sajtónak. Az, hogy a forrásokat a hatalom vagy épp a munkáltatójuk félelemben tartja, különösen szembetűnővé vált a járvány elleni küzdelem frontvonalában küzdő orvosok, ápolók, továbbá a tanárok esetében.

A járványhelyzetben éppen az egészségügyi dolgozók lennének azok, akik első kézből tudnának beszámolni a releváns fejleményekről, ezért az évek óta jelenlévő gyakorlat mostanra különösen súlyos következményekkel jár a sajtó számára.

Az egészségügyi dolgozók félelemben tartásának egyik továbbgyűrűző hatása éppen az, hogy a kórházi állapotok bemutatásának elmaradása miatt csökkenhet a járvány elleni védekezés hatékonysága – hangsúlyozza a jogvédő szervezet.

A kormánysajtó rendszeres „féknyúzozással” hiteltelenít

A hiteltelenítés, megbélyegzés 5,26-os pontszámot kapott, ide sorolható, hogy a kormánysajtó rendszeresen „féknyúzozik”, így próbálja hitelteleníteni a független médiát. Ennek egy extrém példáját az Átlátszó említette: „Szijjártó jachtozása után a kormánymédia felelevenítette azt az összeesküvéselméletet, hogy mi valami hírszerzők vagyunk, Földi László volt itt a legemblematikusabb, aki egy volt hírszerző. Most a kormánymédiába ír cikkeket, külföldi titkosszolgálati műveletnek minősítette a munkánkat.”

Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot

A magyar külügyminiszter látszólag lázas munkával tölti az idei nyarat, elég csak meglátogatni Facebook oldalát hogy erről meggyőződjünk: irodai környezetben, öltönyben, mobiltelefonnal a kezében egyeztet a minszki helyzetről magasrangú külföldi politikusokkal, külügyminiszter kollégákkal az elmúlt napokban.

A járványhelyzet miatt eleve kevés esemény és alkalom van arra, hogy fizikai távoltartással akadályozzák az újságírók munkáját:

„Mostanában nem volt hasonló, de elsősorban azért, mert esély és alkalom sem nagyon volt rá – ma már egy vezető politikust nem is nagyon tudsz megközelíteni. Egyszerűen már odakiabálni sincs lehetőség, nemhogy megállítani, már államtitkári szinten sem.”

A Telex számolt be egy kissé extrém esetről: „A Szájer-ügy után, amikor az utcán kérdezgettük a politikusokat, és kordont húztak fel a rendőrök, az emlékezetes volt, és ennek okára nem kapott megnyugtató választ a stáb.”

A kutatás szerint továbbra is akut probléma (pontszám: 5,53) a sajtóeseményekre való regisztrációs kérelmek figyelmen kívül hagyása, a meghívók megküldésének mellőzése és a zárt sajtólisták alkalmazása.

Beengedték a sajtót Orbán Viktor évértékelőjére, de minek

Bánhorváti Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2020 évi vagyon nyilatkozatai Covid-szerződések Covid-szerződések Csekély összegű támogatásokról szóló polgármesteri döntések Ingatlanvásárlás és szerződés Eldugult víznyelő

Az újságírók munkáját akadályozza továbbá a „sztorilopás” (pontszám: 3,66). Nem kizárólag a kormányközeli média számára történő szivárogtatás sorolható ide, hanem az is, amikor a kormányzat – mintegy észlelve a sajtóérdeklődést – önálló kommunikációba kezd az adott kérdésben, természetesen a saját nézőpontjából.

„Klasszikus módszer, hogy nem válaszolnak, de kiadnak egy közleményt a témában, ami természetesen nem válaszolja meg az összes kérdésünket, ilyet pl. az EMMI csinált. Illetve előfordult az is, hogy az Origon jelent meg az aktuális, általunk feszegetett kérdésben cikk”

– mutat rá az egyik újságíró a sztorilopás egyik módszerére.

Törvényekkel akadályozzák az újságírókat

A rémhírterjesztés büntetőjogi tényállásának módosítása az interjúalanyok négyötödét valamilyen mértékben érintette, ha máshogy nem is, de többletmunka, jogászi konzultáció igénybevételének formájában.

Nehezíti a sajtómunkát a közérdekűadat-igénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidő meghosszabbítása. Több megkérdezett említette, hogy

különösen sok nehézséget okoz számukra az, hogy a kormány veszélyhelyzeti rendeletben meghosszabbította a közérdekűadat-igénylések teljesítésére álló határidőt, mely a korábbi legfeljebb 15+15 naphoz képest 45+45 nap lett.

A TASZ szerint józan ésszel belátható, hogy a mai információáramlási sebesség mellett az, hogy a sajtó akár három hónap alatt jut hozzá az információhoz, ellehetetleníti az adott adattal kapcsolatos hírszolgáltatást.

Se az NNK-nak, se a Kórházi Főigazgatóságnak nincs településszintű nyilvántartása az oltottakról

Ahogy közeledünk a 4 millió beoltotthoz, úgy válik egyre aktuálisabbá a kérdés, hogyan állnak az egyes városok a koronavírus elleni vakcina beadásával. Megfigyelhetőek-e különbségek a budapesti kerületek vagy a megyeszékhelyek között?

A kutatás arról is beszámolt, hogy az Átlátszót fokozottan érinti a „dróntörvény”. A Mészáros Lőrinc bicskei ingatlanán álló harcjárművek drónvideója miatt kihallgatták egy kollégánkat, ahol a rendőrség arról érdeklődött, hogy mi volt ennek a hírértéke és ki engedélyezte, hogy közöljék a felvételt. Ezt követte a törvénymódosítási javaslat, ami szigorít a drónhasználat szabályain.

Idén utoljára: januártól akár egy év börtönt is kaphatunk ezekért a drónfelvételekért

Az elmúlt években számos politikus és üzletember ingatlanát bemutattuk a nyilvánosságnak drónvideón, és ezzel alaposan felbosszantottuk az érintetteket.

Perekkel hallgattatnák el az újságírókat

Az úgynevezett SLAPP-eljárásoknak (strategic lawsuit against public participation, azaz társadalmi részvétel elleni stratégiai perek) az a céljuk, hogy a lehetséges jogkövetkezményektől tartó szerkesztőségeket egyfajta öncenzúrára késztessék, illetve hogy az eljárásokkal humánerőforrást és anyagi eszközöket kössenek le – a peres eljárás lehetséges sikere tehát másodlagos szempont.

A TASZ szerint sokkal fontosabb a pert megindítók számára, hogy folyamatos nyomás alatt tartsák a szerkesztőségeket abban a reményben, hogy egy idő után a szerkesztőség önként felhagy az eljárást megindítóval kapcsolatos tudósítások, cikkek készítésével, vagy azokat jelentősen visszafogottabb tartalommal teszi.

Az elhallgattató szándékot többen is érzékelik a peres eljárások kapcsán:

„Most már publicisztikai minősítésért, szavakért is kérnek helyreigazítást és pert is indítanak, elárasztás és fenyegetés, biztosan sok embert elbizonytalanítanak.”

„A perlés a félelemkeltés egyik eszköze: beperellek, anyagilag jól odavágok és tönkreteszlek, és akkor már nagyon óvatos vagy, mit írsz.”

Nagyot megy az igazságszolgáltatásban az ATV tulajdonosváltásáról szóló cikkünk

Az, hogy egy sajtótermékhez érkeznek helyreigazítási igények és indulnak ellene perek, a rendes médiaműködés része. Ennek részleteivel az Átlátszónál már csak azért sem fárasztjuk olvasóinkat, mert a vitatott közlések döntő többségét különösebb nehézség nélkül tudjuk megvédeni a bíróságok és a hatóságok előtt.

Ehhez képest mások inkább a hiteltelenítő törekvéseket látják a sajtó elleni eljárásokban:

„A helyreigazítások a hiteltelenítés eszközei is lettek. Ha van egy sikeres, de abszolút nem érdemi kérdésben született helyreigazítás, akkor onnantól kezdve lehet hazugozni az adott lapot, akkor is, ha teljesen jelentéktelen dologról van szó. Hasonló a helyzet pereskedéssel, ami a kifárasztásról szól.”

A TASZ teljes kutatása ezen a linken olvasható.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Koronavírus-vakcina oltópont egy budapesti kórházban 2021. április 21-én (fotó: Erdélyi Katalin/Átlátszó)