Egy éve áll a turizmus, de az MTÜ-nek még sincs ideje válaszolni az adatigénylésünkre

Az állami tulajdonú turisztikai csúcsszervtől a béremelések után érdeklődtünk, de állítólag nem érnek rá válaszolni, csak 45 nap múlva. Mivel teljesen egyértelmű, hogy a koronavírus által padlóra küldött turizmusban nincs olyan sürgős dolguk, ami indokolná a közérdekű adatok kiadásának halogatását, panaszt teszünk a NAIH-nál.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A koronavírus-járvány elsőként a turizmust tette tönkre, ami tavaly tavasszal térdre rogyott: hónapokig zárva voltak a vendéglátóhelyek és szállodák, és bár nyáron a lazítások miatt a belföldi turizmus beindult, de a szálláshelyek ősz óta nem fogadhatnak turistákat, és az éttermek is csak elvitelre dolgozhatnak. A kormány különböző kedvezményekkel és megkérdőjelezhető módon osztott támogatásokkal (melyekről a 24.hu írt részletesen) igyekezett megakadályozni a szektor összeomlását, a vállalkozások tömeges csődjét, és az ágazatban dolgozó többezer munkavállaló elbocsátását.

A turizmus állami csúcsszerve, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ) honlapján közzétett tanulmány szerint 2020 volt a turizmus történetének legnehezebb éve, és egyedül a nyári lazításnak köszönhető, hogy volt némi mozgás. A számok azonban jelentősen visszaestek: “A belföldi vendégek száma 2020-ban a 2019. évinek 73%-át, a belföldi vendégéjszakák száma a 2019. évi 78%-át érte el. 2020. évben a külföldi vendégek száma a 2019. évi érték 22%-át, a külföldi vendégéjszakák száma a 2019. évi 27%-át érte el.” – áll az anyagban.

Ősszel megérkezett hazánkba a járvány második hulláma, és a kormány november 11-én életbe lépett rendelete értelmében az éttermek nem fogadhatnak vendégeket, a szállodák pedig turistákat. Ez az intézkedés március 1-ig van érvényben, a korlátozás feloldásáról vagy épp meghosszabbításáról jelenleg nincsenek információk.

Minden bizonnyal sokan bíznak a nyitásban, mert a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ szerint folyamatosan érkeznek a tavaszi szállásfoglalások, de a turizmus egyelőre áll.

Ennek fényében meglepő, hogy az MTÜ azt írta a február 4-én beadott adatigénylésünkre, hogy majd csak 45 nap múlva válaszolnak rá a veszélyhelyzet miatt – mintha ezer dolguk lenne, holott nyilvánvalóan nincs.

Adatigénylésünkben arról érdeklődtünk, hogy volt-e béremelés az MTÜ-nél 2020. január 1. óta, és ha igen, mekkora mértékű.

A turisztikai csúcsszerv a 15 napos normál válaszadási határidő háromszorására emelését a 521/2020. (XI. 25.) Kormányrendelettel indokolja, egész konkrétan az 1. § (3) bekezdésre hivatkozva, amely azt mondja ki, hogy akkor lehet 45 napra kitolni egy adatigénylés megválaszolását, “ha valószínűsíthető, hogy az igénynek az Infotv. 29. § (1) bekezdése szerinti határidőben (15 nap – a szerk.) való teljesítése a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné.”

Mivel erről az MTÜ esetében egyértelműen nincs szó,  a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulunk az ügyben. Nem gondoljuk, hogy a járvány alatt sok más szempontól is takaréklángon működő és az alapfeladatok ellátására koncentráló államnak éppen a közérdekű adatok kiadása terén kellene a veszélyhelyzeti időszakban is minden mást félretéve teljes szolgáltatást nyújtania, ezért együtt tudunk élni azzal, hogy a járványügyi közfeladatok ellátását valóban veszélyeztető helyzetben mód van az adatigénylésre adott válasz halasztott teljesítésére.

Az MTÜ-nek küldött igénylésünk esetén azonban a kormányrendeleti feltétel duplán nem teljesül: egyrészt az MTÜ-nek – a szektor lényegében teljes leállására is tekintettel – eleve nincsenek közvetlen feladatai a járvány elleni védekezésben, másrészt az igénylésünk egyértelműen olyan adatok kiadására vonatkozik, amelyekkel az MTÜ már rendelkezik, így annak megválaszolása bizonyosan nem von el erőforrásokat sem a turizmus járvány alatti megsegítésével, sem a járvány utáni újraindításával kapcsolatos feladatoktól.

Visszaélnek vele, mert megtehetik

Két civil szervezet, a K-Monitor és a TASZ már többször felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon problémás és rengeteg visszaélésre ad lehetőséget a közérdekű adatok kiadásának késleltetését lehetővé tevő kormányrendelet, hiszen az adatgazdáknak nem kell alátámasztaniuk az indoklásukat, hanem elég, ha Jolly Jokerként hivatkoznak a koronavírusra, és máris húzhatják az időt.

Azt, hogy mennyire laza gumiszabályról van szó, jól mutatja több eset is a közelmúltból. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) december végén először azt írta az influenzaoltásos adatigénylésünkre, hogy majd csak 45 múlva foglalkozik vele, de az erről szóló cikkünk után érdekes módon mégis hipp-hopp megküldte az adatokat.

Februárban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigénylését pattintották le a kormányrendeletes sablonszöveggel, de aztán az NNK-t vezető Müller Cecília véletlenül a képviselőnek is elküldte a kollégáinak szánt levelét, miszerint “Nincs erre jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni?“ Legutóbb pedig a győri önkormányzat rázott le minket és Hadházyt is a JollyJoker-indoklással – pedig csak a bérlakások számáról érdeklődtünk.

Hadházy Ákos és az Átlátszó adatigénylését is csak halogatja a győri városvezetés

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő múlt pénteken számolt be arról Facebookon, hogy nem sikerült halálozási adatokhoz jutnia a győri Polgármesteri Hivataltól, ami időhúzásra játszik – de a képviselőnek végül maga a polgármester válaszolt. Nekünk nem volt ilyen kegyben részünk: adatigénylésünket ide-oda tologatja a győri önkormányzat, és október óta várunk a válaszra.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: MTÜ/koronavirus.gov.hu

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.