Magyarország továbbra is Európa egyik legkorruptabb országa a TI rangsorán

A Transparency International 2020-as Korrupció Érzékelési Indexéből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete az elmúlt évben sem javult. Magyarország továbbra is a legkorruptabb országok közé tartozik az EU-ban, globális szinten pedig Jamaikával, Dél-Afrikával és Tunéziával vagyunk azonos szinten.  

Támogatási kampány

A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) 180 országot rangsorol évről évre a korrupciós kitettség alapján. Az index a közszektor korrupcióját méri, a gazdaság, a társadalom illetve az állami intézményrendszerek alapján. Az országokat 0-100 közötti ponttal rangsorolják, a magasabb pontszám jelenti a jobb eredményt, tehát azokban az országokban a legalacsonyabb a korrupció, amelyek több pontot kapnak.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az élmezőnyben ebben az évben is a skandináv országok találhatóak: az első helyen holtversenyben 88 ponttal Dánia és Új-Zéland áll, amit Finnország, Svájc, Svédország és Szingapúr követ. A lista legvégén olyan diktatúrák, vagy anarchiák állnak, mint Jemen, Szíria, Dél-Szudán, vagy Szomália, amelyek mindegyike 20 alatti pontszámot szerzett.

Forrás: TI Magyarország

Magyarország 44 ponttal a 69. helyen áll, azaz világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, Európában pedig utolsó helyen áll, Bulgáriával és Romániával egy szinten.

A világranglista 69. helye azt is jelenti, hogy 2019 óta nem történt érdemi javulás: igaz, hogy egy hellyel feljebb kerültünk a listán, de a pontszámunk továbbra is változatlan.

Ha az EU-s eredményeket nézzük, akkor végképp nem túl fényes ez a 44 pont: Európában a sereghajtók közé tartozunk, Bulgáriával és Romániával egyetemben. Sőt, a régiós eredmények sem biztatóak, hiszen az elmúlt kilenc évben Magyarország rontott a legtöbbet a régióban, összesen 11 pontot, ami nemcsak uniós szinten, de világviszonylatban is kiemelkedően rossz teljesítménynek számít. A pontszám meglehetősen gyenge a V4 országaihoz képest is: Szlovákia 5 ponttal, Lengyelország 12 ponttal, Csehország pedig 10 ponttal kapott többet hazánknál.

Forrás: Transparency International Magyarország

Összességében az látható, hogy Magyarország sikeresen stabilizálta a helyét a sereghajtók között Európában: „hazánk 2012-ben az akkor még 27 tagú Európai Unió 19. legkorruptabb tagja volt, ám ezt a helyezés folyamatos süllyedéssel 2017-re az időközben 28 tagúvá bővült közösségen belül holtversenyben utolsó előtti, azaz 26-27. helyezésre rontotta.” – olvasható a jelentésben.

A kormány a járványt is saját hatalma bebetonozására használta

A jelentés eredményeit Martin József Péter, a TI Magyarország igazgatója mutatta be. Idén a pontszámok mellett azt is megvizsgálták, hogy mi áll az eredmény hátterében. A rossz magyar eredményért a jelentés szerint elsősorban a koronavírus-járvány és az abból fakadó kihívásokra adott állami reakciók felelnek, amelyek felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását. Erre példa a közbeszédben felhatalmazási törvényként elhíresült rendeleti kormányzás, valamint az önkormányzatok hatáskörének csökkentése és bevételeinek elvonása. Ugyanakkor a közpénz fogalmának újradefiniálása, a közérdekű adatigénylés határidejének háromszorosra növelése, valamint a választási jogszabályok újabb módosítása is hozzájárult az eredményhez.

A TI szerint a probléma elsősorban az, hogy a bevezetett intézkedések sok esetben egyáltalán nem kapcsolódnak a járványhoz, céljuk a hatalmi körök helyzetbe hozása és a további központosítás volt.

„A TI Magyarország sajnálattal állapítja meg, hogy a magyar kormány a vírus okozta világjárványt is saját hatalma kiterjesztésére és bebetonozására használta.” – tette hozzá a TI igazgatója.

A jogszabályi változás azonban csak az egyik oldal, a másik fontos pont a gazdasági válságkezelés, amiben szintén nem jeleskedett Magyarország. A jelentés megállapítása szerint a nemzetközi példákkal ellentétben a magyar kormány jóval kevesebbet költött a munkahelyek megőrzésére és a szociális válság kezelésére, a válságkezelésre fordított pénzösszeg pedig sok esetben a haveri klientúra megsegítését szolgálta.

A Magyar Turisztikai Ügynökség által kiosztott mintegy 84 milliárdos támogatás, amit szinte kizárólag kormányközeli körök kaptak meg, jól illusztrálja ezt a problémát, de a lélegeztetőgépek és tesztek rendszerszintű túlárazása, amiről mi is írtunk korábban, szintén ide sorolható:

Utólag majdnem félmilliárddal drágultak a koronás liblingbeszerző lélegeztetőgépei

Az eredeti árnál cirka félmilliárd forinttal többet kóstált az államnak az a közel 200 darab lélegeztetőgép, amelyeket a CECZ Közép-Európai Kft. szerzett be még korábban.

A járvány alatt az Orbán-kormány legkedveltebb ágazata, a sport is igen sok pénzt kapott. Az Mfor számításai szerint például sportra, és az egyházak támogatására összességében több pénz jutott, mint egészségügyi fejlesztésekre. A jelentés arra a megállapításra jutott, hogy a válságkezelésre szánt források mennyisége önmagában is elmaradt az elvárható szinttől, azonban azok hasznosulása még inkább megkérdőjelezhető.

A TI külön részt szentelt a közbeszerzéseknek és az EU-s pénzek elosztásának is. Az egyik probléma a szervezet szerint a közbeszerzési piac koncentrációja, ami abban mutatkozik meg, hogy 2020 első harmadában a kormányközeli cégek a közbeszerzések 27%-át nyerték el, az esetek 68%-ában pedig nem is volt kérdéses az eredmény, hiszen versenytárs nélkül indultak. Az uniós pénzek elosztása kapcsán a jelentés arra a következtetésre jut, hogy hiába kapott 2014 és 2020. között Magyarország 25 milliárd euró támogatást (ami éves szinten a magyar GDP 4%-át tette ki), ennek ellenére a közvetlen gazdaságfejlesztési támogatások hatékonysága nagyon alacsony volt.

Az elmúlt 7 évben (2013 és 2019 között) dinamikus gazdasági növekedés ment végbe az országban, de még ez sem volt elég arra, hogy szintet lépjen az ország, vagy javítsuk korrupciós teljesítményünket. A jelentés az adatokat megvizsgálva arra a következtetésre jut, hogy Magyarország gyenge pozícióját a súlyos intézményi problémák mellett az egészségügy és az oktatás romló teljesítménye, valamint az innováció alacsony szintje okozza.

Forrás: Transparency International Magyarország

Az eredmények bemutatása után panelbeszélgetésre is sor került. Pogátsa Zoltán kifejtette, hogy ugyan vannak olyan intézményei a kormánynak, amik javítják a kiskorrupciót, de közben a nagyvállalatok  szempontjából tovább romlik a helyzet, ennek pedig negatív következményei lehetnek. A környező országokban pontosan ellentétes tendencia figyelhető meg, a velünk azonos szinten álló Romániában például elsősorban a fehérgalléros korrupció felszámolására törekednek.

A koronavírus helyzethez köthető kormányzati intézkedések hatékonyságáról is kifejtették véleményüket a résztvevők: „Nekem Surányi György számításai voltak a legmeggyőzőbbek, aki azt mondta, hogy a gazdaságvédelmi csomagnak körülbelül 1/3-át költötték gazdaságvédelemre, és 2/3-át nem. Ez 2200 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy minden egyes magyar ember az átlagbér összegét, 220 ezer forintot adományozott a tavalyi évben Mészáros Lőrincnek és barátainak. Egy négytagú család meg közel 1 millió forintot… Normális országban ez fordítva szokott kinézni” – mondta Lantos Gabriella, egészségügyi menedzser.

A jelentés bemutatása és az azt követő panelbeszélgetés a TI Facebook-oldalán visszanézhető:

Szopkó Zita

Címlapkép: Transparency International