Korai lenne megmondani, hogy lesz-e koronavírus-járvány itthon

Több mint 28 ezer embert fertőzött meg, és eddig több mint 500 halálos áldozatot követelt a kínai Vuhanból induló új koronavírus. A hivatalos kommunikáció szerint Magyarország felkészült egy esetleges egészségügyi tömegkatasztrófára, azonban az még nem teljesen világos, hogy miként. A vírus elterjedését a gyors diagnosztika és a behurcolt esetek elszigetelése képes megállítani.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nem ez az első koronavírus-járvány

A koronavírusok egy nagy víruscsalád, melynek nagyon sokféle tagja létezik. A köztudatban a 2002-2003-as SARS-járvány után lettek ismertek, mert az mutatta meg, hogy bizonyos koronavírusok képesek állatról az emberi populációra átterjedni, és kiterjedt járványokat okozni. Azt a vírust több éves sikeres járványügyi programmal számolták fel, miután közel 800 halálos áldozatot követelt, és 8000 embert betegített meg. Néhány év múlva, 2012-ben jött a MERS, a közel-keleti légúti koronavírus, ahol szintén zoonózisról van szó: a kórokozó denevérekről került a háziasított tevepopulációra, és azóta rendszeresen fertőz embereket, akik egymásnak is képesek továbbadni.

A 2019-nCoV, azaz “novel (new) coronavirus” néven ismert koronavírus tavaly év végén Vuhanban jelent meg – ismerteti Dr. Kemenesi Gábor, virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai Kutatóközpontjának munkatársa. Magyarországon a pécsi kutatócsoport foglalkozik a denevérek koronavírusaival: az állatoknak a jelenlegi járványban is szerepük volt, de az még kérdéses, hogy érintett-e esetleg egy úgynevezett köztesgazdát is vagy sem.

A SARS-járvány csakúgy, mint a koronavírus, Kínából indult ki, és terjedt szét a világban. Ha a Kínára vonatkozó adatokat hasonlítjuk össze, akkor látjuk, hogy sokkal több embert fertőzött meg az új koronavírus, azonban a SARS halálozási aránya magasabb volt.

„Az eddigi adatok szerint ez a koronavírus veszélyesebb, mint az influenzavírus, de sokkal kevésbé veszélyes, mint a korábbi SARS-vírus, vagy a jelenleg is megbetegedéseket okozó közel-keleti koronavírus, amely 25-30 százalékban halált okoz „– közölte a keddi sajtótájékoztatón Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa.

Hasonló járványok várhatóak a jövőben

„A koronavírusok többezer éve itt vannak a Földön, az elmúlt húsz évben pedig ez a harmadik ilyen nagy járvány. Fel kell tennünk a kérdést, hogy miért? Az emberi térnyerés olyan mértékűvé nőtt, amely nagyban megnöveli az esélyét, hogy ezek a vírusok emberre terjedjenek.” – mondja Dr. Kemenesi Gábor.

Erre persze a történelem során mindig fennállt az esély, de a Földön jelenleg élő 7 milliárd ember nagyságrendekkel több kontaktust jelent ezekkel az állatokkal, mint korábban bármikor. Ráadásul ezzel arányosan a vadállatok kereskedelme és fogyasztása is hatalmas méreteket ölt, főleg az ázsiai és afrikai kultúrákban. Részben ezért számítanak ezek a régiók a hasonló felbukkanó fertőző betegségek melegágyának. A virológus ezzel arra utal, hogy a mostani koronavírus feltételezhetően a vuhani piacról, Közép-Kína legnépesebb városából származhat. Nem feltétlenül kell megenni egy fertőzött állatot, elég az is, ha valaki a feldolgozás közben csak érintkezett az állat valamely testváladékával.

“A civil lakosság megdöbbent azon, hogy 2020 így indult, a kutatók kevésbé, a következő évtizedeknek az lesz a nagy feladata, hogy ezekkel a vírusokkal felvegyük a versenyt. A hasonló események várhatóan egyre gyakoribbá válnak a közeljövőben.” – véli dr. Kemenesi.

Feleslegesen pánikol a lakosság

„A kommunikáció hiánya miatt nagyon nagy fekete pontot adnék az állami szerveknek. A kormány kicsit úgy kezeli a koronavírust, mint a klímaváltozást, nem merik azt mondani, hogy nincs, mert akkor a nemzetközi szervezetektől kikapnának.” – mondja Kemenesi Gábor. Szerinte jelen helyzetben is dinamikus és gyors reakcióra lenne szükség, megfelelő és higgadt tájékoztatás mellett. Hiba, hogy a járványügy illetékeseitől nem hallunk elég nyilatkozatot a sajtóban.

Az orvos úgy véli, nem neki kellene először válaszolnia azokra a kérdésekre, hogy az emberek mehetnek-e kínai étterembe.

Arról nem is beszélve, hogy az a gazdaságot is rosszul érinti, ha az emberek feleslegesen pánikolnak, és emiatt nem mennek kínai étterembe, kínai boltokba, és nem vásárolnak az Ebay-en.

Nagyon sok konteó terjeng, ami miatt feleslegesen aggódnak az emberek. A diákok már neki is több levelet írtak, hogy mi lesz a tanteremben, ha van bent 30 kínai hallgató is. „Nem nekem kellene azt mondanom, hogy ez nem baj, hanem járványügyi szinten kellene ezt megfelelően kommunikálni.” Szerinte meg kell értetni a lakossággal az alapvető folyamatokat, és hogy nem minden kínai koronavírusos. Tehát attól nem kapja el senki a vírust, mert látott az utcán három kínai embert.

Kevesen tudnák jól használni a maszkot

A vírus csakúgy, mint az influenza, cseppfertőzéssel terjed. Ha valaki letüsszent egy felületet, az néhány óráig még képes fertőzni, ha azt valaki megfogja és belekeni a szemébe, a szájába, vagy az orrába, de mindezt gyakori kézmosással lehet elkerülni. A vírus a levegőben is terjed, az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) az úgynevezett P3-as szájmaszkot ajánlja védekezésként.

A virológus szerint a maszk érdekes dolog: átlagemberként kevesen tudnák jól használni, jobb ötlet zsebkendőbe tüsszenteni, azt eldobni, és például sebészmaszkot húzni, ha betegek vagyunk.

A P3-as maszkokkal az a baj, hogy professzionális felhasználás mellett hasznos lehet, ám körülbelül 30 perc alatt átnedvesednek, és oldalt a réseken levegőt szívnak. Vagyis a nagyobb cseppek kivédhetőek vele, de az aeroszol bejuthat – ráadásul a szemünk általában nem védett, szóval tényleg nem túl hasznos.

Több helyről hallani, hogy a patikákból elfogytak a szájmaszkok, és a virucid hatású kézfertőtlenítő szappanok. Megnéztünk néhány patikát a fővárosban, hogy vajon kaphatóak-e ezek a termékek. Az első gyógyszertárban az előttem lévő vásárló is szájmaszkot és kézfertőtlenítő szappant keresett. A patikus arról tájékoztatta, hogy sajnos ez hiánycikk, és jelenleg nem is tud utánrendelni a termékből. Majd a polcokon lévő alternatívákat mutatta be a vásárlónak, például a bőrre spriccelhető fertőtlenítőszereket, amik a seb gyógyulását segítik elő. Mindeközben a vásárló megjegyezte, hogy “Úgy látom, az egészségügy fel van készülve egy járványra…” A válasz sem maradt el a patikus részéről: “Úgy látom, hogy a kedves páciensek is…”

A második patikában a gyógyszerész segítőkészen megmutatta a szekrényben található kézfertőtlenítőt, amiből csak egy csepp kell a tenyérre. Azt mondta, hogy nézzek be holnap, akkorra ígértek utánpótlást a kézfertőtlenítő folyékony szappanból, aminek 1000 forint körül van az ára. Rákérdeztem a szájmaszkra, arra már csak mosolygott és legyintett. A harmadik patikában viszont egy kis keresgélés után előkerült a virucid hatású kézfertőtlenítőszer, de szájmaszk ott sem volt.

Korai lenne megmondani, hogy lesz-e járvány itthon

„Nagyon korai lenne megmondani, hogy lesz-e járvány Magyarországon, ez ezekben a napokban dől el.” – mondja Kemenesi Gábor.

Két lehetőség van most: A járvány terjedése Kínára, de maximum Délkelet-Ázsiára korlátozva marad. A második verzió pedig az, hogy elkezdenek létrejönni Kínán kívüli terjedési láncolatok is, és a szellem kiszabadul a palackból, de remélhetőleg ekkorra már lennének vakcinálási lehetőségek.

Ha több beteg lenne itthon, akkor európai uniós szinten is be tudnak segíteni, nagy kapacitások és komoly erőforrások állnak járványügyi szempontól rendelkezésre. A virológus szerint az hasznos lenne, ha kerülne Magyarországra is minta a vírusból. Azonban milliószor nevesebb és nagyobb kutatócsoportok dolgoznak évek óta ezen. “Ez nem azt jelenti, hogy mi nem tudnánk, de így minek, bár kutatási szempontból tényleg előnyös a megosztás (például az antivirális szerekhez, a vírus működésének megértéséhez).”

Fontos, hogy a kórházi személyzet megfelelő tréninget kapjon

“Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek fogadására és izolálására, ha szükség lenne rá, ám egyelőre nincs megbetegedés Magyarországon” – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós január végén egy sajtótájékoztatón.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ pedig a szakmai protokolloknak megfelelően ajánlásokat fogalmazott meg az egészségügyi intézmények, a kórházak, a háziorvosok számára, és koordinálja a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzzék a koronavírus-fertőzéseket Magyarországon. Az eljárásrendben szerepel, hogy az új koronavírus által okozott valószínűsített illetve megerősített eseteket negatív (a környezeténél alacsonyabb) nyomású kórteremben kell elhelyezni, ha erre biztosítottak a lehetőségek.

Magyarországon a virológus tudomása szerint a budapesti Szent László Kórházban két ilyen kórterem található. A betegek izolálását másképp is meg lehet oldani.

Mindehhez szükség van egy jól kiképzett egészségügyi személyzetre, akik tudják, hogy a szájmaszkot, gumikesztyűt hogyan kell használni, és hogy kell egy aktívan fertőző beteget ellátni. Itt fontos, hogy az egészségügyben dolgozók megkapták a megfelelő tréninget.

A hatóságok dolgoznak, de nincs elegendő tájékoztatás

“Kásler Miklós részéről eufemizmus azt mondani, hogy minden kórház alkalmas a betegek ellátására” – mondja Falus Ferenc, egykori tisztifőorvos. Falus úgy látja, a hatóságok dolgoznak azon, hogy egy esetleges járványt kezelni tudjanak (kiküldték a kórházaknak az eljárásrendet, és a Kormány által felállított Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs elkészült az akciótervvel).

Azonban nem tartja elegendőnek a kormány lakossági tájékoztatását. “Abban biztos vagyok, hogy a vírus Magyarországon is meg fog jelenni, az, hogy járvány lesz-e, azt nem tudom. Szakmai szempontból már az is járvány, ha azonos forrásból ketten megbetegednek.” – véli Falus.

Az Egészségügyi Készletgazdasági Intézetben lévő pontos készletadatok államtitoknak minősülnek. A volt tisztifőorvos szerint azonban egy olyan tájékoztatást már a legelején hasznos lett volna kiadni, amiben megnyugtatják a lakosságot és az egészségügyi dolgozókat, hogy maszkból  (amik már sok patikában elfogytak) és egyéb virális szerekből elegendő mennyiség van raktáron. Azt végre tudjuk, hogy a büntetés-végrehajtási szervezetekben soron kí­vül megkezdték az egészségügyi védőmaszkok gyártását, és naponta 20 ezer darabot tudnak előállítani.

Egészségügyi védőmaszkokat készítenek a fogvatartottak a Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, Debrecenben 2020. február 1-jén. A büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai közül az Adorján-Text Kft. elkezdte gyártani a védőmaszkokat, a koronavírus esetleges hazai megjelenésének esetén, az állampolgárok és az egészségügyi intézmények gyors és hatékony ellátása érdekében. (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Falus szerint Magyarországon az influenzafigyelő-szolgálat orvosaitól érkező mintákat el kellene kezdeni szűrni nem csak az influenzára, hanem a koronavírusra is.

2011-ben a kormányhivatalba integrálódtak az ÁNTSZ regionális intézetei, az pedig csak egy kritikus helyzetben mutatkozik meg, hogy mennyire lesznek képesek rugalmasan és precízen együttműködni. Az intézmény szétverését követően ráadásul rengeteg szakember elment a területről.

“Arra még nem láttam példát, hogy fegyverrel számoltak volna fel egy járványt” – utal arra Falus Ferenc, hogy a kormány a rendőrminiszterre bízta a járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket, és nem egy orvosra.

Azt nem tudni, hogy a túlterhelt és forráshiányos egészségügyi intézményrendszer kap-e megfelelő támogatást. Szinte az egész országot érinti ugyanis a háziorvoshiány: 2019-ben 443 praxis volt betöltetlen az országban. Koronavírus esetében a legsúlyosabb betegeket lélegeztető gépekre kell kötni. A kórházakon kívül az Egészségügyi Készletgazdasági Intézetben is vannak tartalékban gépek, fel kell mérni, hogy ezek milyen állapotban vannak.

Pár éven belül létszámhiány-robbanás jön a háziorvosoknál

Évek óta tartó országos folyamat, hogy egyre nő azoknak a praxisoknak a száma, amelyekben nincs állandó háziorvos. A kormány látja ugyan a problémát, de nem sikerül visszafognia a folyamatos fogyást, támogatásnöveléssel és lakáshoz jutással sem.

A busszal és a repülőgéppel érkező utasokat is ellenőrzik

Jelenleg hat schengeni határátkelőhelyen (Ártánd, Csanádpalota, Röszke, Tompa, Udvar és Letenye) is ellenőrzik az utasokat, azért ezeket a határátkelőket választották ki, mert ezeken át érkezhetnek leginkább kínai turistákat is szállító autóbuszok. Az Országos Mentőszolgálat szakképzett munkatársai azok, akik érintés nélküli testhőmérővel végzik el az elsődleges vizsgálatot.

Török Róbert mentőápoló ellenőrzi egy érkező busz utasait a koronavírus-járvány miatt a letenyei határállomáson 2020. február 5-én. (fotó: MTI/Varga György)

Rendkívüli intézkedés elrendeléséről a jelenleg hatályos jogszabályok alapján nem a repülőtér, hanem a hatóságok döntenek, ahogyan a lebonyolítást is ők végzik. A Budapest Airport a múlt héten vírusölő kézfertőtlenítőt, higiéniás tájékoztató táblákat helyezett ki a terminálon, és gyakoribb takarítást vezetett be. A repülőtér-üzemeltető jelentős készlettel rendelkezik a szükséges védőfelszerelésekből (védőruhák, kesztyűk, maszkok, cipővédők, stb.), és a fertőtlenítéshez szükséges anyagokból, eszközökből, továbbá rendelkezésre állnak a megfelelő elkülönítő helyiségek is.

A WHO január 30-án egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a Vuhanból kiinduló tüdőgyulladás-járvány miatt, de nem javasolja utazási korlátozások bevezetését. Azonban utazási korlátozásokat is egyre több állam vezet be, több közvetlen járatot is töröltek a légitársaságok, amivel Budapestről közvetlenül elérhető volt Kína.

A törléssel így már csak az Air China hetente háromszor közlekedő Peking-Minszk-Budapest-Peking járata maradt, amellyel közvetlenül lehet Kínába repülni. A törlések előtt heti 11 járat repült a két ország között.

Magyarországon nincs új koronavírussal fertőzött beteg.

Hatósági döntés értelmében minden január 31-től Kínából közvetlen járattal érkező utast az országba belépés előtt, még a repülőtéren hőmérős szűrésnek kell alávetni.

A reptéren eddig három személy esetében merült fel fertőzés gyanúja, őket a Szent László kórházba szállították. A betegeket a Dél-Pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetbe  kell irányítani, ahol a megfelelő elkülönítésük és ellátásuk biztosítható. A kórház tájékoztatása szerint mindenki egészséges, akit koronavírus gyanújával kórházi megfigyelés alatt tartanak Magyarországon.

A Budapest Airport és a hatóságok által életbe léptetett hőkamerás és hőmérős ellenőrzés bemutatója a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. február 5-én. (fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Az első gyanús eset január 28-án érkezett, amikor a Shanghai Airlines pilótáját szállították kórházba. Február 1-én egy férfit különítettek el, aki a járvány gócpontjaként ismert közép-kínai Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban járt egyetemre. Az egyetemista a városból vasúton Hongkongba, majd repülőn Európába utazott, és átszállással érkezett Budapestre. Február 3-án pedig lázasan érkezett Budapestre egy kínai nő.

Magyarországon tehát nincs fertőzött beteg, azonban a volt tisztifőorvos szerint értesíteni kellene azoknak a járatoknak az utasait is, akik fertőzésgyanús személyekkel utaztak, hogy ha ők is belázasodnak, akkor érdemes elmenniük egy vizsgálatra.

Már az is sokat segítene, ha Orbán Viktor beülne egy kínai étterembe

Az egyértelmű, hogy egy reptér nem képes megállítani egy járványt, egyébként is a Budapest Airport az NNK utasításait hajtja végre. A volt tisztifőorvos szerint az mindenképp hasznos intézkedés, hogy a reptéren mérik az utasok testhőmérsékletét.

“Nincs 100 százalékos védelem, de időt kell nyerni addig, amíg lesz védőoltás.”

Falus Ferenc szerint az a cél, hogy a vírus behurcolását késleltessük: ha valaki Kínából érkezik, akkor 8-12 óránál többet nem repül, s ha ő már eleve lázasan érkezik, azt ki kell szűrni. A jelenlegi tudásunk szerint nagyon enyhe tünetek mellett is fertőzhet a vírus, azonban teljesen tünetmentesen nem. Az ellenőrzés persze kijátszható, ha valaki nem akar fennakadni a vizsgálaton, az bevesz egy lázcsillapítót.

Nem csak magyarországi jelenség, hogy a lakosság feleslegesen izgulja halálra magát, a villamoson elhúzódnak a kínai emberek mellől. Falus szerint egy tájékoztató kampányt kellene indítani, de már az is sokat segítene, “ha Orbán Viktor beülne egy kínai étterembe ebédelni”. A volt tisztifőorvos szerint érdemes beadatni az influenza elleni védőoltást, így megakadályozható, hogy a jövőben valaki egyszerre kapja el a két vírust.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: A Budapest Airport és a hatóságok által életbe léptetett fokozott egészségügyi ellenőrzéshez társuló fertőtlenítés bemutatója a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. február 5-én. (fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!