Az újságíró-gyilkosságok megrendelői szinte soha nem kerülnek a vádlottak padjára

Két éve, 2017. október 16-án gyilkolták meg az országa korrupt vezetőinek piszkos ügyeit feltáró máltai újságírónőt, Daphne Caruana Galizia-t. Több olyan máltai politikus, akinek az ügyeit annak idején Daphne vizsgálta, nemcsak, hogy a mai napig a helyén van, hanem közülük többen részt vesznek az újságírónő halálának kivizsgálásában. Az Európai Parlamentben az évforduló kapcsán újságíró-konferenciát rendeztek, ahol többen is hangsúlyozták: a máltai újságírónő halála óta az újságírók helyzete tovább rosszabbodott Európában, azóta ugyanis két további uniós tagállamban (Szlovákiában és Bulgáriában) is megöltek egy-egy újságírót. Ráadásul az Article 19 jogvédő szervezet adatai szerint az újságíró-gyilkosságok megrendelőinek 97%-át soha nem kéri számon az igazságszolgáltatás.

Politikusok általi rendszeres megfélemlítés, lejárató kampányok, bírósági perek kísérik az oknyomozó újságírók munkáját szerte Európában. Az Európa Tanács külön internetes felületen gyűjti azokat az eseteket, amikor a sajtószabadság elleni támadásokra kerül sor. Itt nemrég Magyarországot is megemlítették, mert több nemzetközi szervezet tiltakozott az újságírók parlamenti munkáját korlátozó új rendelkezések miatt.

A Renew Europe által szervezett brüsszeli konferencián a máltai újságírónő egyik fia, Matthew Caruana Galizia is beszédet mondott, többek között azt hangsúlyozva, hogy az anyjához hasonló oknyomozó újságírók a tények feltárásán túl azért is hasznosak a társadalomnak, mert képesek arra, hogy megváltoztassák a politikusokkal szemben támasztott társadalmi elvárásokat.

Daphné Caruana Galizia családja a mai napig rendőri védelem alatt él. Az országa vezetőinek korrupciós ügyeit nyilvánosságra hozó, és ezért az életével fizető máltai újságírónőnek 2018. októberében a Transparency International  poszthumusz díjat adott, az ebből az alkalomból készült kisfilmben az újságírónő másik fia, Paul Caruana Galizia beszél az anyja munkájáról, és a halálához vezető okokról:

“Anyám volt az első újságírónő Máltán, akinek politikai rovatban jelenhettek meg az írásai.  Sőt, az egyik első újságíró volt, aki a nevét is adta a cikkeihez. Akkoriban ugyanis az erőszakos bosszútól félve, sokan névtelenül publikáltak. Mindehhez kellett az ő borzasztóan erős személyisége, a meggyőződése arról, hogy mi az, ami egyértelműen helyes és mi az, ami nem. Az igazságérzete, az igazságtalanságon való felháborodás motiválta. Az anyám egy nagyon szigorú korlátok között működő országban nőtt fel: az ilyen helyzetet az ember vagy megpróbálja elfogadni, vagy elutasítja. Ő úgy döntött, nem hagyja, hogy korrupt vezetők, intézmények irányítsák az életét, hanem elszántan ennek megváltoztatására törekedett. Azért indított blogot, mert úgy érezte, a konzervatív máltai újságoknál nem írhatja le szabadon, amit gondol. A halála előtt, 2017. októberében, négy témán dolgozott. Azok a közszereplők, akiknek az ügyeit vizsgálta, a mai napig a helyükön vannak az államapparátusban, tehát nem igazán érdekük, hogy kiderüljön, mi is történt az anyámmal. Sőt van köztük olyan is, aki részt vesz a halála körülményeinek kivizsgálásában. Így nehéz hinni abban, hogy mindenkinek valóban érdeke, hogy kiderüljön az igazság a meggyilkolásáról. Reméljük, hogy ez a vizsgálat arra is fényt derít majd, hogyan válhatott Málta olyan hellyé, ahol előfordulhat, hogy egy átlagos hétfő délután csak úgy fel lehet robbantani egy akkora bombát, amivel egy toronyházat is romba lehetne dönteni.”

Az újságírókat érő fenyegetésekről, hatalmi visszaélésekről az Átlátszó is rendszeresen beszámol. Korábban írtunk többek között az évek óta kormányzati támadásokkal, letartóztatásokkal, bűnügyi eljárásokkal megfélemlített bolgár tényfeltáró oldalról, a Bivolról is, melynek egyik szerkesztője az ország elhagyására kényszerült.

A bolgár főügyész célba vette a tényfeltárókat, akik korrupt minisztereket buktattak

Ismeretlenek július közepén 5 millió ember személyes adatait lopták el a bolgár adóhatóság honlapjáról.

A jelenleg Franciaországban tartózkodó Atanasz Csobanov az Átlátszónak most úgy fogalmazott: a támadások újabb hulláma Panama-iratokkal kapcsolatos leleplező cikkeik publikálása után kezdődött, melyekben korábbi bulgáriai KGB-ügynökök titkos vagyonáról írtak. Azóta egymást érik az adóhatósági vizsgálatok a kiadónál, az ügyészség pedig vizsgálatot indított egy álhír miatt a lapot készítők ingatlanjai kapcsán. Egy további, az adóhatóságnál történt adatszivárgást is megpróbálnak a Bivol számlájára írni, egy hacker vallomása alapján, aki azt állítja, hogy a szerkesztővel egyeztetett. A bolgár hatóságok nemzetközi kihallgatási parancsot adtak ki, és az újságíró eszközeinek elkobzását rendelték el. A francia hatóságok ki is hallgatták Csobanovot, de a telefonját nem vették el.

A brüsszeli konferencián felmerült az is, hogy több országban probléma, s ezt az Átlátszónál is folyamatosan tapasztaljuk, hogy a kormányzati, állami szervek szinte soha nem válaszolnak az újságírói kérdésekre. Lettországban időnként követik, megfigyelik a sajtó munkatársait, s ha védelemért fordulnak a hatóságokhoz, segítség helyett inkább a forrásaikkal kapcsolatos kérdéseket kapnak. Romániában gyakran az uniós adatvédelmi rendeletre, a GDPR-ra hivatkozva tagadják meg az újságírói kérdésekre a választ, és a közelmúltban az is elfordult, hogy a rendőrtiszti akadémia korábbi rektora és a helyettese életveszélyesen megfenyegetett újságírókat.

Horn Gabriella

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!