Kisebb pánik tört ki nemrég az I. kerületben, mert többen kaptak arról szóló értesítést, hogy az állam elővásárlási jogot akart bejegyeztetni a lakásaikra a világörökségi törvény alapján. A földhivatal elutasította a kérelmet, mert a törvény lakásokra nem vonatkozik, de a tulajdonosok aggódtak, hogy egy jogszabálymódosítással az állam később mégis elővásárlási jogot szerez a lakásaikra, amiket úgy nehezebben tudnak majd eladni. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy nem tervezik kiterjeszteni az állam elővásárlási jogát a világörökségi területeken fekvő lakásokra.
Április elején több I. kerületi lakástulajdonos kapott értesítést a földhivataltól. A dokumentum szerint januárban a Miniszterelnökség 146 lakásra kérte az állam elővásárlási jogának bejegyzését a 2011-es világörökségi törvényre és egy 2017-es kormányrendeletre hivatkozva. A földhivatal azonban elutasította a kérelmet, mert a jogszabályok szerint lakóingatlanokra nem terjed ki az állam elővásárlási joga.
Olvasónk elküldte az Átlátszónak a földhivatali dokumentumot:
Olvasónk elmondta, hogy van olyan szomszédja, akinek a garázsára bejegyezte a földhivatal az állam elővásárlási jogát, és egy ilyen esetről a Portfolio.hu is beszámolt. Olvasónkkal együtt a környéken többen is attól tartanak, hogy előbb-utóbb egy jogszabálymódosítással a lakásukra is elővásárlási jogot szerez az állam, ez pedig megnehezíti majd a későbbiekben az ingatlan eladását.
A helyzet tisztázása érdekében megkerestük a Miniszterelnökséget az alábbi kérdésekkel:
Miért kezdeményezte a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztálya elővásárlási jog bejegyzését a Magyar Állam javára 146 db I. kerületi lakóingatlanra olyan jogszabályok alapján, amelyek szerint lakóingatlanok esetében nem illeti meg elővásárlási jog a Magyar Államot?
Várható-e olyan jogszabálymódosítás, ami a világörökségi helyszíneken található lakóingatlanokra is kiterjesztené a Magyar Állam elővásárlási jogát?
A Miniszterelnökségtől az alábbi részletes választ kaptuk:
“A szóban forgó ÖNYO/3237/27 (2017) számú végzésben mintegy 2.700 ingatlanra kértük az ingatlan-nyilvántartásba való állami elővásárlási jog bejegyzését a földhivataltól, az I., II., IX. és XI. kerületre vonatkozóan. Az I. kerület tette ki a nagy részét, körülbelül 2.300 darab ingatlannal.
A világörökség védelmével összefüggésben a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának szabályairól szóló 455/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet mellékletében szereplő lista valamennyi, a világörökségi helyszínen álló ingatlant tartalmazza, ezek szűkítését kellett elvégezzük, hogy az elővásárlási joggal ténylegesen érintett kört meghatározzuk.
A lista szűkítése az ingatlan-nyilvántartás, illetve az abban bejegyzett megnevezések alapján történt. Abban az esetben, amikor a megnevezés alapján nem volt egyértelműen eldönthető a lakhatási cél, vagy az, hogy a tulajdoni lapra nem tehető semmilyen bejegyzés, szintén kezdeményeztük az elővásárlási jog bejegyeztetését, az ingatlan-nyilvántartási hatóságra bízva a megfelelő adatok ismeretében a döntést. A 2.700 tételes listából elutasított 146 ingatlan ezen kivételi körökbe tartozott, melyekről nem rendelkeztünk előzetes adatokkal.
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a Kormányzatnak nem célja a lakáscélú ingatlanok tekintetében elővásárlási jog alapítása világörökségi területen, ugyanakkor rá kívánunk mutatni arra az évtizedek óta működő és bevett joggyakorlatra, hogy a műemlék ingatlanok esetében fennállhat elővásárlási jog lakáscélú ingatlanok esetében is, mi több, az 1998 előtt műemlékké nyilvánított valamennyi ingatlan esetében a védetté nyilvánító döntéssel egyidejűleg ki is kötötték az állam elővásárlási jogát, ami mind a mai napig fennáll.
A világörökségi védelem ugyanis alapvetően területi védelmet jelent, ezért jellemzően nem egy-egy épületre, különösen nem annak egy-egy részére (pl. lakásra) összpontosít. Így az elővásárlási joggal is alapvetően a védett terület jellegének gyökeres megváltoztatását, a nagyobb összefüggéseket érintő kedvezőtlen beavatkozásokat lehet megelőzni.
A világörökségi törvény célja, hogy a világörökségi területeken érvényesüljön az a szándék, hogy a magyar föld, a magyar tulajdon maradjon magyar kézben, azaz nem szeretnénk, ha ezeket a területeket külföldiek vásárolnák meg. Az elővásárlási jog lakóingatlanokra történő kiterjesztése továbbra sem célunk.”
Ahogy arról januárban beszámoltunk, a 455/2017. (XII. 27.) Kormányrendelet 1. melléklete sorolja fel a világörökségi területeken fekvő ingatlanokat. A dokumentum 80.000 helyrajzi számot tartalmaz, azonban nem mindegyikre jegyzik be az állam elővásárlási jogát, mert a rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
